×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Otranto: Mátyás seregének csapása az erőszakos iszlamizációra

 

„A magyarok minden csatát elvesztettek, mindig a rossz oldalra álltak” – a mai napig érezteti kártékony hatását a diktatúra időszakában sunyi, suttogó propagandával terjesztett hamis történelemszemlélet, melynek célja nyilvánvaló hazugságaival a magyar nemzeti öntudat megtörése és a megszállt ország demoralizálása volt. Sorozatunk célja, hogy felvillantsuk eleink bátor, győztes hadi vállalkozásainak, nyertes csatáinak vagy háborúinak felsorolhatatlan mennyiségű tárházából azt az egy-kettőt, melyek felidézése talán hozzájárul, hogy végre helyreálljon helyes és megalapozott nemzeti önbecsülésünk. Mint azt Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér is megfogalmazta: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók.”

 

Ma éppen 540 esztendeje annak, hogy 1481. szeptember 10-én döntő győzelmet arattak az egyesült nápolyi és magyar hadak az olasz csizma délkeleti csücskén fekvő Otranto városánál. A döntő hadmozdulatot Hunyadi Mátyás hadvezére, Magyar Balázs vezette. Egy Minerva nevű forrás elfoglalása fűződik a nevükhöz – ezt ma is „A magyarok forrásának”, avagy Fontana degli Ungheresinek nevezik, ez épp úgy megtekinthető ma Olaszország legdélkeletibb kikötővárosában, Otrantóban, ahogy a mai napig utcanév is őrzi a magyarok emlékét. A városostromról Veszprémy László történészt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát kérdeztük.

– Nagy Lajos hadjáratainál is délebbre hatolnak a magyar seregek 1480-1481-es hosszú, itáliai hadjáratuk során: egészen az olasz csizma legdélkeletibb sarkáig hatolnak az Appenin-félszigeten, hogy felszabadítsák az oszmán hadak által megszállt és sanyargatott Otranto városát. Miért szállt hadba Hunyadi Mátyás hadserege?

A fekete sereg katonája Márkusfalvi Máriássy István II. Ulászlótól kapott címereslevelén (Fotó: Wikipedia)

– Az otrantói 1480-1481-es események is egy hosszabb folyamatba illeszkednek. Ennek talán leglátványosabb pontja 1453-ban Bizánc, avagy Konstantinápoly elfoglalása. Otranto bevételekor még ugyanez, a Bizáncot is bevevő Hódító Mohamed (II. Mehmed) szultán áll a Török Birodalom élén (őt követi a trónon 1481. májusától II. Bajazid – a szerk.). A törökök ebben az időszakban hihetetlen dinamizmussal nyomulnak előre, s eben legnagyobb ellenlábasuk a Velencei Köztársaság, mely nem pusztán egy városállam, de egy mediterrán birodalom, rendkívül erős hadiflottával. Nem véletlen, hogy egy 1479-ig tartó, 16 éves háborúban próbálja megállítani Velence a terjeszkedő Oszmán Birodalmat, inkább kevesebb mint több sikerrel. Ehhez az is hozzátartozik, hogy Velence a mai albán partvidék itáliai-velencei fennhatóság alatt álló városait, várait fokozatosan elveszíti. Ez azt jelenti, hogy már az Adriai-tenger keleti partján is megvetik lábukat az oszmánok. Már csak idő kérdése, hogy mikor tesznek kísérletet a továbbnyomulásra.

 

Otrantóhoz egy fél évezreddel későbbi magyar vonatkozású győzelem is kapcsolódik: az úgynevezett harmadik otrantói csata, amely az első világháború egyik legismertebb és a Monarchia hadtörténetének legjelentősebb tengeri csatája volt 1917. május 15-én. Az Otrantói-szoroshoz köthető Horthy Miklós sorhajókapitány, az SMS Novara gyorscirkáló parancsnoka fényes katonai karrierjének kezdete. A szívósan kiharcolt győzelemmel végződő tengeri csata alatti helytállásért, hogy súlyos sebesülése után (öt helyen megsebesült és egész életére nagyothalló maradt) is tovább irányította és győzelemre vitte az ütközetet, magas kitüntetésben részesült. A Földközi-tengeren először Horthy alkalmazott mesterséges ködöt e csatában az első világháború idején.

– Miért pont Otrantót, az olasz csizma délkeleti sarkának kikötővárosát szemelték ki az oszmánok terjeszkedésük újabb célpontjaként?

– Ez az otrantói „kaland” szorosan összekapcsolódik a johannita lovagok rodoszi erőssége elleni támadással: 1480 nyarán az Oszmán Birodalom flottája megostromolja a sziget erődítményét, mely kis híján elesik. A szigeten tartózkodó török expedíciós erők ekkor, 1480 júliusában döntenek úgy, hogy rajtaütnek Otranto kikötővároson. A város stratégiai jelentősége igen komoly, ezt a kikötőt birtokolva tudták volna ellenőrizni az oszmánok a velencei flotta Földközi-tengerre való kijutását. A magyarok kalandozásaik alatt eljutottak egyébként ide, s nem véletlen, hogy az Otrantói-szoroshoz köthető Horthy Miklós neves, híres csatája is (lásd keretes anyagunkat!). Az itáliai félsziget csücskében fekvő kikötőváros egyébként egy rendkívül jól megerősített várral is rendelkezett, ám önmagában ez kevés volt. Ha egy várostromra nem készülnek fel, nem halmoznak föl elegendő mennyiségű élemet és tüzérségi muníciót, az megpecsételheti a védők sorsát. Otranto még ehhez képest is meglepően rövid idő, mindössze 14 nap alatt kapitulált.

– A város elfoglalását példátlan tömegmészárlás követte. Mi volt az oka a törökök talán önmagukhoz képest is kegyetlenebb fellépésének azután, hogy már eleve 12 ezer embert öltek meg az ostrom alatt?

– Az oszmán-törökök magatartása a mai napig éppúgy kérdéséket vet föl, mint az akció célja, hogy vajon ez a partra dobott, 16–20 ezer fős expedíciós sereg valójában mit akart. Elképzelhető, hogy remek információkkal, felderítő jelentésekkel rendelkeztek és tudták, hogy Itália egy darázsfészekhez hasonlítható, ahol szemben állnak egymással a kisebb fejedelemségek, hercegségek. És valóban, két nagy koalíció, a nápolyiak, s velük szemben a pápaiak és a velenceiek hadakoztak egymással. Az oszmánok úgy spekulálhattak, hogy hátha meg tudják vetni a lábukat, az ellentéteket kihasználva, Itáliában. Elképzelhető tehát, hogy megfélemlítésnek szánták fellépésüket. De az sincs kizárva, hogy ez a helyi oszmám parancsnokok túlkapása volt. Mindenesetre ez is hozzájárult az otrantói mítosz kialakulásához.

– Milyen ismereteink vannak erről az otrantói mítoszról?

– Ez a mítosz különösen Itáliában volt erős; Magyarországon, annak ellenére, hogy a történteket humanista történetírók is megemlítik, ez inkább a feledés homályába merült, hiszen a törökkel való hazai küzdelmek sokkal fajsúlyosabb helyet foglaltak el az emlékeztben. Ennek a mítosznak valóban központi elme volt az otrantói mártírok sorsa. A várost ostromló oszmánok elől a helyi lakosság tömegei a helyi katedrálisba menekülnek. Amikor ezt is elfoglalják a törökök, brutális vérengzést rendeznek közöttük, majd a foglyok közül 800 embert, akik nem hajlandók áttérni az iszlám hitre, lemészárolnak. A csontjaikat már nem sokkal később összegyűjtötték, de furcsa módon csak 2013-ban avatták szentté a mártírok e nagyszámú csoportját. Az ostromban elesett magyar áldozatok nevét Otrantóban egyébként utca viseli, a Via Martiri Ungheresi (Magyar mártírok útja – a szerk.)

– A pápa felhívást tett közzé, de a nem volt túl nagy a tolongás Itália déli részének megmentéséért. Hogy „jött képbe” Mátyás?

– Rendkívül érdekes az ekkor kialakult külpolitikai helyzet. Itt van Velence, amely 16 éves háborúja után kénytelen fegyverszünetet kérni. Velencei beavatkozástól tehát nem kellett félnie a törököknek. A magyarokkal sem számoltak: Mátyás 1479-ben küldött követeket a szultánhoz békekötés céljából, éppen azért, hogy tehermentesítse a déli frontot, és nyugati céljainak megvalósításához fogjon. I. Ferdinánd (Ferrante) nápolyi király, akinek Aragóniai Beatrix magyar királyné a törvénytelen lánya, így ő Mátyás apósa, korábban szintén megtagadja a katonai segítséget – most azonban máshogy dönt.

– Kik vettek részt végül Otranto visszafoglalásában?

– A meginduló hadjárat tulajdonképpen, mai modern kifejezéssel élve, békekikényszerítő katonai vállalkozás volt, melyhez távoli területekről is érkezhet katonai segítség. A magyar történelemben is gyakran emlegetjük a nyugati segítség elmaradását; nem könnyű egy ilyen expedíciós sereget megszervezni. A török támadás már 1480 nyarán megtörténik, Otranto elfoglalása nagy felháborodást kelt, ám még fél, illetve háromnegyed év múlva kezdenek szállingózni a felmentő csapatok. A katonaság jó része Itáliából verbuválódik, de a sereg igen tekintélyes hányada Magyarországról érkezik meg.

– Hány katonánk „hajózott be”?

– Mintegy hétszázan szállnak hajóra Zenggből 1481 tavaszán, mintegy 400 gyalogos és 300 lovas, és visznek magukkal tüzérséget is, amely ebben a korban már hozzá tartozott egy expedíciós hadsereg felszereléséhez. A tüzérségi eszközöket tengeri úton küldik utánuk. A sereg valahol Ancona magasságában köthetett ki. A katonákról elég pontos leírásunk van, sőt képi ábrázolás is. Ezek azért maradtak fenn, mert a győztek seregek később felvonulást, triumfust rendeztek Nápolyban, 1482 farsangján, s ebben a felvonulásban a magyarok is részt vesznek, s ezt a korabeli művések is megörökítették.

– Mátyás katonáit Magyar Balázs vezeti. Miért éppen rá esett a választás?

(Fotó: Wikipedia)

Magyar Balázs Mátyás egyik megbízható, ráadásul az egyik legsikeresebb hadvezére. Az otrantói események előtt éppen az Adrián hadakozik Velencével, próbálja visszaszerezni Veglia, a mai Krk szigetét – sikerlenül, de ez semmit nem von le az ő kvalitásaiból. Kolozsvárott, Mátyás szobránál a király előtt álló vezérek között is ott találjuk alakját. Ráadásul Magyar Balázs érdekelt is a Délvidéken, többször volt horvát-szlavón bán, később Magyarország nádora. Minden tekintetben kiérdemelte hát Mátyás bizalmát. Ráadásul leánya, Magyar Benigna Kinizsi Pál felesége lesz – Benigna imádságos könyve fennmaradt, megvan az Országos Széchenyi Könyvtárban.

– Többen azt írják: a magyarok a vízutánpótlás elvágásával törték meg az oszmánokat. Hogy történt ez?

– Az ostromról számos, főleg nápolyi forrás fennmaradt, ezek megemlítik a magyarok jártasságát az oszmánok elleni harcban. Valóban, egy Minerva nevű forrás elfoglalása fűződik a nevükhöz – ezt ma is „A magyarok forrásának”, avagy Fontana degli Ungheresinek nevezik. (Az, hogy a magyarok elfoglalták és megtartották a város vízforrásait, egy idő múlva reménytelen helyzetbe hozta az ostromlottokat – a szerk.)

 

 

A vár maga, ahová 13 hónapos török megszállás után érkeztek meg a nápolyi és a magyar seregek, egy igen nehezen bevehető erődítmény: ha „rákattintunk” fényképeire, ma is láthatjuk, milyen hatalmas, rádául magaslaton álló falai vannak. Ennek még tüzérséggel való lövetése is elég problémás, és tengeri kikötő lévén az oszmánok jelentősen megerősítették. Még sokkal tovább is tudták volna az oszmánok tartani, ám Mehmet szultán halála is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a védők tárgyalni kezdjenek.

– Mi lehet az oka annak, hogy – bár egy magyar diadal és tárgyi emlékek is fűződnek a városhoz – az otrantói diadal nem szerepel a köztudatban, és magyarok nem nagyon látogatnak el ide?

– Ez az itáliai csücsök eléggé kiesik a magyar turisták látóköréből, hiszen Rómától délre, Nápolyt leszámítva, már elve nem sokan utaznak. Így például Capestranóban, ahonnan Kapisztrán János származik, és egy kis múzeum van a szülőhelyén, szintén nagyon kevés a magyar látogató. Ráadásul Mátyás hadvezéreinek fontos akciói, így 1463-64-ben Jajca sikeres ostroma, Bosznia egy részének visszaszerzése vagy a Szabács elleni, 1475-76- ban indított sikeres hadjáratra, e két csatában a sergeket Mátyás személyesen vezette. Vagy ott van az 1479 októberében a nagy kenyérmezei győzelem. Tehát inkább ezek az események maradtak meg inkább a nemzeti emlékezetben.

(A sorozat címlapképe: Muhr Ottmár huszárezredes hősi halála a limanovai csatában. Korabeli képeslap)

A sorozat cikkeit ide kattintva nézheti meg.