×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Elveszett illúziók, megtalált történelem – vitaesttel egybekötve mutatták be Gyurgyák János könyvét

 

Gyurgyák János Elveszett illúziók – megtalált történelem című könyvének bemutatóján Pritz Pál történész és Orbán Balázs miniszterhelyettes a konzervativizmus mibenlétéről beszélgettek.

 

A Scruton belvárosi közösségi tér adott otthont annak a beszélgetésnek, ahol ugyan Pritz Pál történész és Orbán Balázs miniszterhelyettes egyetértettek, hogy az eltérő történelmi fejlődésen keresztülment Nyugat- és Közép-Európa tekintetében jelentősek a különbségek, ám míg Pritz egyfajta minőségi eltérést vázolt fel, addig Orbán Balázs inkább a körülményekre helyezte a hangsúlyt.

A történész szerint „itt minden megvan, ami nyugaton, csak minden valahogy rosszabbul”, a miniszterhelyettes szerint azonban inkább az a meghatározó, hogy a brit konzervativizmus egy világbirodalomban született, hiszen abban az időben Nagy-Britannia uralta a világ egyharmadát.

Orbán szerint különbség az is, hogy míg a brit konzervatívok olyan üzenetekké tudták redukálni az ideológiát, olyan pozitív értékeket tudtak hozzájuk csatolni, mint a szuverenitás és egyéni szabadság, addig Magyarország eltérő történelmi fejlődése ezt nem tudta megtenni.

Hazánkban a nemzeti megmaradás került a fókuszba, és ehhez mérten a magyar konzervativizmus jóval pragmatikusabb a nyugatinál – Gyurgyák számára is sokkal gyakorlatiasabb eszmerendszer, mint a szocializmus vagy a liberalizmus, ugyanakkor szerinte a magyar konzervatívok hibája, hogy a társadalmi realitások ismerete helyett álomvilágba ringatják magukat, közben a jobb- és baloldal szekértáborokba szerveződik.

Orbán Balázs kifejtette azt is, hogy bár hiába ez a helyzet, a megosztottság és a prosperitás nem egymás előfeltételei. Példaként említette a dualizmus korszakát, amikor Magyarország elképesztő mértékben fejlődött, a parlamentben mégis lőttek egymásra a képviselők.

Ami a megosztottságot illeti, Gyurgyák hangsúlyozta: a huszadik században több mint tíz rendszerváltás volt, és mindegyik totális módon felül akarta írni az előzőt, nem csak a jelent meg a jövőt, de a múltat is. Ahogy most az az ígéret, ha a kormány bukik, mindent eltörölnek, még az alkotmányt is, ha lehet joggal, ha nem, azaz itt nincs minimális konszenzus sem.

Pritz elmondta, hogy bár egyes történészek belemennek politikai események értelmezésébe, de ez „a szakma immunbetegsége”, a politika túlsúlya pedig elnyomja az emlékezetpolitikai érveket.

Azt mondta:

„Ha a politika egyvégtében azt mondja, hogy a baloldal, a baloldal… kikérem magamnak, én baloldali ember vagyok! Itt álbaloldal van! Itt olyan vezetők vannak, akiknek semmi közük nincs a baloldalhoz”,

a nemzeti minimum kialakításában viszont mindig a kormányé a nagyobb felelősség.

Azt Orbán is elismerte, hogy mindkét oldalon vannak „hamis realisták és túlfeszített lényeglátók”, de ez kezelhető mértékű. Az azonban káros, hogy hazánkban nincs nemzeti baloldal, annak a maradványai, a népi baloldaliak pedig nem lesznek rajta a 2022-es választási listákon; a neoliberalizmus elől menekülő szavazókat pedig a jobboldal vette pártfogásába.

Gyurgyák János történész Elveszett illúziók – megtalált történelem című művében az elmúlt három évtizedben kifejtett történeti és politikai-politológiai munkássága révén született tanulmányokból, illetve esszékből közöl válogatást.