×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

„Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse” – szakavatott kezek nélkül a legdrágább haditechnika is csupán egy darab vas

 

A repülők védőszentje, Nagyboldogasszony ünnepén tartják a légierő és a repülő fegyvernem napját Magyarországon.

 

„Úgy tartják, hogy szakavatott kezek nélkül a legdrágább haditechnika is csupán egy darab vas. Nincs ez másként a repülők világában sem, ahol a pilóták és légierő munkatársai egyedülálló ügyességről, bátorságról és szakértelemről adnak tanúbizonyságot. Nagyboldogasszony napján őket köszöntjük” – olvasható a Honvédelmi minisztérium közösségi oldalán.

Augusztus 15-e a magyar történelem egyik legkülönlegesebb dátuma. A legenda szerint ezen a napon ajánlotta fel Szent István országát és koronáját a Szűzanyának. 1038-ban ő is ezen a napon halt meg. A katolikus egyház legnagyobb Mária ünnepe szintén ekkor van, amely a Boldogságos Szűzanya mennybe vételének napja.

A magyar repülősök Nagyboldogasszonyt választották oltalmazójuknak, így augusztus 15-én együtt ünneplik fegyvernemük és védőszentjük napját is. Ezen a napon emlékezünk az elődeink önfeláldozó hősiességére.

A katonai repülés alapjai

Petróczy István 1910. július 22-én a bécsújhelyi katonai repülőtéren tett sikeres repülővizsgát. Néhány évvel Petróczy István repülőtiszt, korszakalkotó első katonai repülése után, 1913-ban tartották az első olyan hadgyakorlatot, ahol a szárazföldi erőket segítve felderítő feladatokat hajtottak végre repülőgépek. Ezzel lerakták a katonai repülés harci alkalmazásának alapjait.

A katonai repülés története során, olyan kiemelkedő repülősök tettek tanúbizonyságot hazaszeretetükről és bátorságukról, mint Petróczy István, Ittebei Kiss József, Szentgyörgyi Dezső a II. világháború legsikeresebb vadászpilótája, vagy Lipták Aladár, aki 1917 nyarán Tarnopol felett lelőtte az oroszok leghíresebb repülőjét, a rettegett Kozakov kapitányt és még sokan mások, akik veszélyes harcok között kockáztatták életüket, tették le a magyar katonai repülés alapjait.

Az önálló magyar légierő a Monarchia felbomlásának pillanatában kezdődött, melyről egy 1918. november 3-án kelt okmányból értesülhettünk. Az irat szerint a Hadügyminisztériumban ekkor hozták létre a Légügyi Kormánybiztosságot, ez később 37. légügyi osztályként működött. Létrehozták a Magyar Repülőcsapat Parancsnokságot, amely decemberre már 1200 fős állomány felett parancsnokolt. 1919. március 21-ig az önálló magyar légierő egy kiképzőosztállyal, nyolc repülőosztállyal és két különleges különítménnyel állt hadirendbe.

A 1920-as trianoni békeszerződés nemcsak a történelmi Magyarország határainak újrarajzolásáról és területeinek nagy részének elcsatolásáról rendelkezett, de a hadsereg létszámát is maximalizálta (35 ezer főben), illetve előírta, hogy a magyar haderőnek sem nehézfegyverei, sem légiereje nem lehet.

Sok titkolózás és hányattatás után lehetett hivatalos a magyar katonai repülés, miután 1938-ban megalakult a Magyar Királyi Honvéd Légierő.

 „Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse”

A „PUMA” légvédelmi Vadászrepülő osztályt, Magyarország légterének védelmére hozták létre 1944 nyarán. Ekkor tűnt fel harmadszorra az vörös pumafej, a 101-es magyar vadászegység harci gépein. A legendává lett jelzés, a vörössel festett, körbe foglalt üvöltő pumafej 1938-ban lett századjelvény. Először a Királyi Légierő CR-32 típusú repülőgépein láthatták. A Pumák Harcoltak az amerikai (USAAF) 15. Légi hadsereg és a szovjet légierő ellen, Magyarország és Ausztria felett is.

A Pumák között sok kiemelkedő képességű, tapasztalt pilóta szolgált. Közöttük volt a II. világháború legsikeresebb magyar vadászpilótája Szentgyörgyi Dezső is. A magyar pilóták harci bevetések sokaságát teljesítették. Szovjet célpontok ellen menesztett bombázókötelékeket védtek, felderítéseket végeztek, az ellenség földi csapatait támadták. A bevetések során minimális veszteségeket szenvedtek az általuk aratott diadalok mellett.

A háború végén a Puma ezred pilótái amerikai fogságba estek, ez a szovjet hadifogsághoz képest nagy szerencse volt. A következő hosszú években a kommunista propaganda vette össztűz alá a Puma pilótákat és várható volt, hogy sok magyar pilótát is elér a vörös terror. Ezt megérezve több pilóta telepedett le nyugat-európai országokban és Amerikában is. Az itthoniak közül legtöbbjük börtönbe került, amit sokan nem éltek túl, néhányukat kivégezték a kommunisták.

A PUMA vadászezred pilótáit 1990. június 12-én a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiánya miatt felmentette.

A Pumák kitartó és hősies hozzáállása, évtizedeken keresztül képes továbbvinni nevüket és olyan nagyfokú tiszteletet vívtak ki, amely méltó példát állít a jövő nemzedéke elé. A PUMA Egyesületet 1992-ben alapították a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis 1. PUMA harcászati repülőszázad tagjai. Sok nemzetközi gyakorlaton bizonyították már felkészültségüket, melyről a külföldi pilóták is elismerően nyilatkoztak.

Kiemelt kép: illusztráció