×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Akik mai olimpikonjaink előtt jártak - megmutatjuk a korábbi nagy magyar bajnokokat

 

Ikonikus sportolóink, a sporttörténelem nagyjainak teljesítményeit, a magyar olimpiai élet heroikus küzdelmeit, a győzelem pillanatait a diadalmas éremátadásig idézzük fel cikkünkben.

 

Az olimpia szót hallva mindenkinek a sport, a fizikai erőfeszítés, a test és szellem együttes csúcsteljesítménye jut eszébe. Sokakat már gyerekkorban beszippantott az olimpiai láz, a drukkolás izgalma által részesévé váltak a történelmi pillanatoknak. Az olimpiai élmény messze túlmutat a személyesen. Minden nemzet tagjában felerősödik a közösségtudat és a hovatartozás érzése, amely áthatja és összeköti a lelátókon és képernyő előtt ülőket azokkal, akik épp a pályán készülnek életük legjobb teljesítményét nyújtani.

A magyar sporttörténelem során számos kiemelkedő sportoló tette meg az első lépést, hogy a világ legjobbjai legyenek.

A magyar sporttörténelem legjobbjai

A magyar sporttörténelem egyik legmeghatározóbb alakja, az újkori olimpiák éremsorát megnyitó első aranyérmes magyar sportoló, Hajós Alfréd. Rögtön az első versenyen, 1896-ban Athénban utasította maga mögé a többi ország versenyzőjét a 13 fokos tengervízben, 100 és 1200 méteres gyorsúszásban is ő lett a bajnok.

Hajós Alfréd építész, az 1896-os athéni olimpiai gyorsúszó versenyszámának olimpiai bajnoka (Fotó: MTI)

Mindeddig legeredményesebb olimpikonunk Gerevich Aladár kardvívó, aki 28 éven átívelve, összesen 6 olimpiai részvétellel 7 aranyérmet szerzett meg. Ezenfelül ő tartja a legidősebb korban szerzett érem csúcsát is, hisz az 1960-as római olimpián már az 50. életévét is betöltötte, amikor megszerezte utolsó olimpiai aranyérmét.

Gerevich Aladár kardvívó, a magyar olimpiai keret tagja (Fotó: MTI)

A legfiatalabban olimpiai aranyérmet szerzett sportolónk, „Egér” becenévvel ismert Egerszegi Krisztina, ki alig múlt el 14 éves, amikor Szöulban 200 háton beúszta magát a sporttörténelembe. Azóta pedig a legtöbb egyéni aranyat gyűjtő olimpikonunk is.

Egerszegi Krisztina olimpiai bajnok 1988-ban (Fotó: MTI)

A magyar női aranyak sorát Elek Ilona tőrvívó nyitotta meg 40 évvel Hajós Alfréd után, az 1936-os berlini olimpián. Elek Ilona sportága, a vívás a mai napig a legeredményesebb olimpiai sportágunk, kard-, párbaj- és tőrvívóink együttesen 37 aranyérmet hoztak el a versenyekről.

Keleti Ágnes, aki 1956-ban Melbourne-ben az olimpia legeredményesebb versenyzőjévé vált, összteljesítményben 4 arany és 2 ezüstérmet zsebelt be. Ezzel Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolójává vált. Minden idők legeredményesebb magyar tornásznőjének címét nyerte el, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni.

Keleti Ágnes, a XVI. nyári olimpiára készülő magyar tornászválogatott tagja (Fotó: MTI)

Csák Ibolya volt az első magyar női sportoló, ki a női atlétikában aranyérmet szerzett magasugrásban. Másik, atlétikában kimagasló teljesítményt elért magyar sportolónk, Németh Angéla 1968-ban Mexikóvárosban 60,36 méteres dobásával gerelyhajításban olimpiai bajnoki címet nyert.

Balczó András háromszoros olimpiai bajnok minden idők legjobb öttusázója. Húszas évei elején Rómában indult először olimpián. Kivételes elhivatottsággal és akaraterővel csapatban kétszer, Rómában és Mexikóban lett olimpiai bajnok, Münchenben egyéni győzelemmel koronázta meg pályafutását.

1964-es tokiói olimpiai bajnoka, Hammerl László kis híján lemaradt a játékokról az orvosi egyetemi vizsgái miatt, melyekre éjjel-nappal tanult. Teljesítménye emiatt romlott, a válogatóversenyeken rosszul lőtt. Azonban mégis bizalmat szavaztak neki, és bekerült a Tokióba utazók közé. Mindenkinek óriási meglepetést okozott, hogy a sportpuskások fekvő testhelyzetében olimpiai első helyezést harcolt ki.

Hammerl László sportlövő versenyez a lövészet kisöbü puska fekvő 50 m-es versenyszámában a XX. nyári olimpián (Fotó: MTI)

1948-ban a londoni olimpián Németh Imre kalapácsvető kapta a megtiszteltetést, ő vihette a magyar zászlót a nyitóünnepségen. Németh Imre 71 kilójával nem a megszokott versenyalkatot képviselte. Ennek ellenére egyedi technikájával olimpiai aranyérmet szervezett kalapácsvetésben.

Papp László, a világon Papp Laciként elhíresült sportoló volt a világon első öklöző, aki három egymást követő olimpián is nyert. Az 1948-as londoni nyári ötkarikás játékokon lett először olimpiai bajnok középsúlyban. Az 1952-es olimpián szintén középsúlyban, míg 1956-ban már nagyváltósúlyban szerzett aranyat. A szorítóban fantasztikus teljesítményre volt képes, és életútjával, becsületességével igazi példakép, bajnokokat nevelő edző, kapitány volt.

Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok a közelmúlt világklasszisa, Szöulban és Barcelonában egyaránt duplázott 200 és 400 méter vegyesúszásban.

Az olimpiai bajnok Darnyi Tamás 1988-ban (Fotó: MTI)

Eredményes férfi csapatsportok

A magyar csapatsportok közül a legeredményesebb a vízilabda. A magyar válogatott a lehetséges huszonhétből huszonkét alkalommal vehetett részt olimpiai játékokon, és minden alkalommal az első hat között végzett. Összesen 9 aranyérmet szereztek az olimpián. Először Komjádi Béla edző vezette a csapatot sikerre, 1932-ben Los Angelesben. A legeredményesebb magyar vízilabdázónak Gyarmati Dezső számít, aki öt olimpián vett részt, három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett.

Petőváry Zsolt gólt lő a görög Pateros mellett a Magyarország-Görögország férfi vízilabda-mérkőzésen (Fotó: MTI)

A vízilabda mögött a második legeredményesebb magyar csapatsport a labdarúgás. Az olimpián kilencszer szerepeltek, ebből háromszor aranyérmet, egyszer ezüstérmet és egy bronzérmet akaszthattak a sportolók a nyakukba.

Egy kis statisztika:

Az eddigi nyári olimpiákon sportolóink közel 500 érmet szereztek, és országunk folyamatosan a világ élvonalában jár mind az elnyert érmek száma, mind a lakossághoz viszonyított aránya alapján.

Az eddigi 176 arany, 149 ezüst és 173 bronzérem gyarapodhat tovább a július 23. és augusztus 8. között zajló tokiói 32. nyári olimpián.

Bár Magyarország teljesítménye érmek tekintetében kevésbé látványos a téli olimpiákon, hazánk egyike azon 12 országnak, amelyek részt vettek az összes eddig megrendezett téli olimpián. A legfényesebb éremre 2018-ig kellett várnunk, amikor a rövidpályás gyorskorcsolyában a hazai csapat megszerezte az első magyar aranyat, és okozott euforikus pillanatokat minden drukkoló számára.

Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándora férfi rövidpályás gyorskorcsolyázók 5000 méteres váltóversenyének ünnepélyes éremátadásán a phjongcshangi téli olimpián (Fotó: MTI)

Ugyanezen teljesítményeket egy nagyobb perspektívából vizsgálva is mutatós az eredmény, a világ többszörös aranyérmes olimpikonjait számba vevő lista előkelő helyein is megtaláljuk hazánk büszkeségeit, Gerevich Aladárt (18.), Kovács Pál és Kárpáti Rudolf vívókat (33-34.), de Keleti Ágnes (41.), Egerszegi Krisztina (55.) és Kozák Danuta is a több százas lista elején foglalta el helyét.

Magyarország 100. aranyérmét egy igazi klasszikus szám adta – a már az olümpiai időkben létező – birkózásban állhatott Hegedűs Csaba a dobogó legfelső fokára az 1972-es müncheni olimpián. Az, hogy a 200. aranyat ki és milyen sportágban éri el, még a jövő titka; a statisztikák alapján a 2028-ra tervezett, Los Angeles-i játékokon kaphatunk választ erre a kérdésre.

Mielőtt még kezdetét venné a magyar sportolókért való drukkolás, tesztelhetjük tudásunkat a cikkben szereplő magyar sporttörténet nagyjairól.

A teszt erre a linkre kattintva érhető el.