×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Érdekességek a rendhagyó tokiói olimpiáról

 

2021. július 23. és augusztus 8. között rendezik meg Tokióban a XXXII. nyári olimpiai játékokat. Az eddigi évektől eltérően számos pozitív és negatív változás lép életbe, melyekből összegyűjtöttük a legérdekesebbeket az MTVA Sajtóarchívumának összeállításában.

 

Az eredetileg 2020 nyarára tervezett játékokat az ötkarikás mozgalom történetében rendhagyó módon, a koronavírus-járvány miatt, egy évvel el kellett halasztani. A japán fővárosban terjedő fertőzés miatt az a döntés született, hogy a versenyeket nézők nélkül, üres lelátók előtt rendezik meg. Zárt kapus játékokra még soha nem volt példa, az idei olimpiát sokan már a csonka moszkvai és Los Angeles-i játékokkal helyezik egy kategóriába.

 

Hasimoto Szeiko, a 2020-as tokiói nyári olimpiát és paralimpiát előkészítő bizottság elnöke és Muto Tosiro, a bizottság vezérigazgatója (Fotó: MTI)

A világjárvány közepette rendezett olimpia szigorú karanténszabályok és ellenőrzés mellett zajlik majd, a szabályok súlyos megsértéséért pedig akár kiutasítás is járhat.

A sportolókat és a kísérőket az elutazásuk előtti három napon belül kétszer is tesztelni kell, Japánba érkezésükkor újabb ellenőrzés vár rájuk, és a versenyek alatt is rendszeresek lesznek a tesztelések. Az olimpiai helyszínekre való belépéskor mindenki testhőmérsékletét ellenőrzik, s kötelező a maszk viselése is. A résztvevőknek mindvégig egyfajta „buborékban” kell maradniuk az olimpiai falu, a verseny- és tréninghelyszínek között, csak kijelölt járművekkel közlekedhetnek és csak engedélyezett helyeken étkezhetnek. Továbbá a versenyzők nem keveredhetnek egymással, akinek véget ért a versenye, annak azonnal haza kell utaznia.

A nyitóünnepségre is szigorú biztonsági előírások vonatkoznak: itt is kötelező a maszkviselés, a stadionban csak ezer VIP-vendég lehet jelen. A sportolóknak versenyük előtt hat órával negatív tesztet kell szolgáltatniuk, az eredményhirdetésnél a testi kontaktusok számának csökkentése érdekében tilos a kézfogás és az ölelkezés, az érmeket sportdiplomaták helyett maguk a versenyzők akasztják nyakukba.

Várakozások szerint a játékokon részt vevő sportolók 80 százaléka lesz beoltva (a japán lakosságnak ugyanakkor csak 30 százaléka), a magyar küldöttségnek csak koronavírus ellen védett sportoló lehet tagja.

Tokió második alkalommal rendez olimpiát, ezt megelőzően 1964-ben adtak otthont a játékoknak. Valójában az idei már a harmadik olimpia lehetne a japán fővárosban, amely megkapta az 1940-es olimpia megrendezési jogát, de ettől 1938-ban a kínai-japán háború és a nemzetközi nyomás miatt visszalépett.

A játékokra eddig a hivatalos adatok szerint 15,4 milliárd dollárt költöttek, jóllehet a 2013-as pályázatban „csak” 7,5 milliárd dollár szerepelt. Elemzők szerint a valós költségek már 20 milliárd dollárra rúgnak, ennél drágább csak a 2008-as pekingi nyári és a 2014-es szocsi téli olimpia volt. Ráadásul az olimpia egyáltalán nem népszerű a rendező ország lakosainak körében:

egy felmérés szerint a japán választópolgárok több mint 80 százaléka véli úgy, hogy a játékokat el kellett volna halasztani vagy törölni kellett volna.

A nyári olimpia ellen tüntető férfi Tokióban (Fotó: MTI)

A versenyek egy részét az 1964-es létesítményekben rendezik, de az olimpiai stadion teljesen új lesz. A pályázatot a brit–iraki sztárépítész, Zaha Hadid nyerte, azonban a terveket ért kritikák és az elszálló költségek miatt végül egy jóval egyszerűbb és olcsóbb létesítmény mellett döntöttek. A Kengo Kuma tervezte aréna külső szerkezete az ország 47 prefektúrájából származó fából épült.

A játékokon 205 nemzet képviselői és a menekültek olimpiai csapata vesz részt, a szereplést egyedül Észak-Korea mondta vissza. Az olimpián 339 érmet osztanak ki 33 sportágban, 42 helyszínen.

A karate, a sportmászás, a gördeszka és a hullámlovaglás először szerepel a programban, és visszatér a baseball, amely 1992 és 2008 között szerepelt a műsoron.

A mintegy 11 500 sportoló nemek szerinti megoszlása is most a legegyenlőbb, 51 százalékuk férfi, 49 százalékuk nő, a magyar küldöttség 173 sportolóból áll. Az olimpián – nagy vihart kiváltva – először indulhat transznemű sportoló az új-zélandi súlyemelő Laurel Hubbard személyében.

Ez lesz minden idők legzöldebb olimpiája, amelyen mindent igyekeznek megtenni, hogy csökkentsék az esemény ökológiai lábnyomát. A teljes áramellátást megújuló energiaforrások biztosítják, minden helyszínen LED-es világítást használnak.

Az érmeket 6,2 millió eldobott mobiltelefonból és elektronikai eszközből visszanyert nemesfémből öntik, a dobogókat az óceánból kiemelt, újrahasznosított műanyagból készítik. A sportolók kartonpapírból készült ágykereteken alszanak. Az olimpiai fáklya és a láng a váltófutás bizonyos szakaszaiban és a július 23-i nyitóünnepségen is, most első alkalommal, hidrogénnel fog működni. A fáklya anyagának mintegy 30 százaléka a megrongálódott fukusimai atomerőműből származó, újrahasznosított alumínium, formája a japánok által kedvelt szakura, azaz cseresznyevirág alakját idézi.

Az érmek a 2021-re elhalasztott tokiói nyári olimpia és paralimpia eredményhirdetései kellékei (Fotó: MTI)

A játékokon a legújabb technológiákat állítják csatasorba, ez a viadal áll majd legközelebb a robotizált olimpiához. Az olimpia kabalafigurája, Miraitova és paralimpiai „testvére”, Szomeiti. Az olimpiai faluban és a versenyhelyszíneken elhelyezett robotfigurák a homlokukra szerelt kamerák segítségével felismerik, ha emberek vannak a közelben, és reagálnak is rájuk, például köszöntik őket, s hang és kép közvetítésére is képesek. Az atlétikai versenyek során automata meghajtórendszerrel felszerelt robotok gyűjtik majd össze a sporteszközöket, a versenyzőket és a személyzetet az egyes helyszínek között önvezető járművekből álló flotta szállítja majd.

A címlapfotó illusztráció.