A Magyar Nemzeti Bank megháromszorozta az ország aranytartalékát, így már 94,5 tonna lapul a trezorban. A nagyok is rengeteg aranyat bunkerolnak, ráadásul az aranyár a kriptovaluták elleni nemzetközi hadjárat miatt nemsokára akár az egekbe is szökhet. És akkor még nem beszéltünk a valódi előnyökről.
Az arany mindig is megbabonázta az embereket, nem csoda, ha a mérhetetlen gazdagság jeleként Dagobert bácsi is aranytallérokban szeret megmártózni. Mások is gyűjtötték ezt a ritkafémet, volt is belőle sok baj – olvasható a Mozgástér blogon.
A XX. század derekán Charles de Gaulle – eredménytelenül – át akarta váltani a francia dollárkövetelést aranyra, elvégre akkor még az volt a dollár bankjegyekre írva, hogy a papírpénzért a Fed aranyat ad. Nem véletlen, hogy ez a mondat azóta lekerült a bankjegyekről.
Amikor a hidegháború enyhülési szakaszában a máig a világ második legnagyobb aranytartalékán (2019: 3,367 tonna) ülő NSZK kormánya felvetette, hogy hozzák haza New Yorkból a német aranytartalék nagyobb részét, Washington elkezdett hangosan arról elmélkedni, hogy jó, de ez esetben kivonják az amerikai csapatokat Nyugat-Németországból, és akkor a németeknek majd egyedül kell megvédeniük magukat. Az ötletet akkor gyorsan elvetették, igaz, az elmúlt 20 évben Londonból, New Yorkból és Párizsból 1600 tonna német arany került „haza”, a Bundesbank frankfurti trezorjaiba.
Mert bármi megtörténhet (Kép forrása)
Az arany (ezüst, platina és palládium) azért értékes, mivel a forgalomban lévő mennyisége lassan nő és a még kiaknázható (ismert) készlet alacsony mértéke sem rontja az értékét. Ezért vetődik fel rendszeres időközönként, hogy keresett nyersanyagok árát aranyhoz kötött certifikátumokkal kéne kifizetni.
2017-ben Kína vetette fel, hogy a nemzetközi olajkereskedelemben is át kéne térni olyan, a jüanhoz kötött, aranyalapú certifikátumokra, amelyek kiváltják a dollárt. Ennek Kína fő olajszállítói (Irán, Irak, Venezuela, Oroszország) is örültek volna, mivel így kikerülhető lenne az amerikai joghatóság és szankciómechanizmus. A járvány miatt alacsony olajár és a 25 évre megkötött iráni–kínai olajszállítási megállapodás miatt az ötletet elvetették, ám ki tudja, a dedollarizáció keretében és a küszöbön álló energiaár-emelkedés láttán talán leporolják.
Kínát és Oroszországot sem kell azért félteni, az USA, az IMF vagy éppen Németország mögött ők is az első tíz aranynagyhatalom között szerepelnek. A nagy országok tehát jelentős tartalékkal rendelkeznek, csak a „mi” balliberális közgazdászaink tartják „idejétmúltnak” az aranyat, egyszeri, mérlegjavító intézkedésként el is adták az MNB aranytartalékát.
Az aranyeladás ötletét most éppen Macron francia elnök vetette fel. Szerinte a fejlett országok nemzeti bankjai adják el aranytartalékuk egy részét, hogy ebből az IMF eddig összegyűjtött 33 milliárd dollárját ki lehessen egészíteni 100 milliárdra, és ebből engedjék el a volt francia gyarmatok legszegényebb afrikai országok adósságát. Párizs példát mutatott, és elengedte Szudán vele szemben fennálló ötmilliárdos adósságát.
Az MNB az eladás helyett vásárol, és jól teszi! A nagy jegybankok egymást követő gazdaságélénkítő programjai miatt egyre több pénz kerül forgalomba, ami mostanra beindította az inflációt. Már többször megírtuk, hogy a Fed az infláció felpörgetésével, az EKB a növekvő inflációnál alacsonyabb (negatív) kamatokkal akarja az adósságot kezelhető szinten tartani. Erre utal, hogy az EKB eddigi, 2 százalék alatti, vagyis egyessel kezdődő inflációs célját kettő százalékra módosította. Mostantól ráadásul a lakhatás (lakbér és teszi) költségeit is figyelembe veszik, így a pénzromlás akár három százalékos is lehet.
A járvány kezdetén a hollandok fűért, a jómódú németek aranyért álltak sorba. Mások kriptovalutákba menekítették pénzüket, ám a jegybankok és államok nem szeretik a konkurenciát, így ezek térnyerését minden eszközzel korlátozzák. Marad tehát az ingatlan és az arany. Az ingatlannál azonban az EU behúzza a kéziféket, lassan a jelentős CO2-lábnyomú beton és családi ház is közellenség lesz. Marad tehát az arany.
Az MNB jól teszi, amikor a nagy jegybankokhoz hasonlóan aranytartalékot halmoz fel, a 75 éve bevezetett forint is azért indulhatott el, mert az Aranyvonat addigra visszaszolgáltatott aranya adta az alapfedezetét. A főterv a jelenlegi európai és globális monetáris rendszer kezelhető szinten tartása, ám mivel bármi megtörténhet – Oliver Cromwell szavaival –, bízzunk Istenben, és tartsuk szárazon a puskaport (magas szinten a nemzet aranytartalékát).
