×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Kastély a rónán: felújított Ybl-remekmű a szabadkígyósi „oázis”

 

Békés megyében, a szántóföldek közötti "oázisban", hatalmas park közepén található Ybl Miklós egyik remekműve, aminek felújítása a végéhez közeledik.

A kastélyt 1875 és 1879 között építette a Wenckheim-család, József és felesége, Krisztina. Hét gyermekükkel a nyarakat töltötték itt, a téli hónapokat a mai Szabó Ervin Könyvtárnak helyet adó családi palotában “vészelték át”. Az osztrák polgári család a török után, hadiszállításokért cserébe kapta meg szinte teljes Békés vármegyét, és váltak magyar nemessé, többek között miniszterelnököt is adva az országnak. A kastély tervezését nem kisebb építészre, mint Ybl Miklósra bízták, így jött létre az ország egyik legnagyobb és sokak szerint legszebb kastélya. A német neoreneszánsz külső modern belsőt takart: a kastélyban gáz-, majd villanyvilágítás, telefon működött, a kertészetből kisvasút szállította a terményeket a konyhára, a kertben lovaspálya, teniszpálya, úszómedence, sőt kisrepülőtér szolgálta a család kényelmét – írja Szende András tájépítész az Architextúra blogon.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély 2021. május 21-én. Kilencven százalékban elkészült a szabadkígyósi kastély felújítása, a tervek szerint 2022 első negyedévében nyitják meg a látogatók előtt (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

A szocializmus időszaka alatt mezőgazdasági iskolaként hasznosított, majd üresen álló épület felújítását 2019-ben kezdték meg. A 3,5 milliárdos projekt a tervek szerint jövő év elején fejeződik be, az épület viszont a kerítés mögül szabadon megtekinthető, sőt a park is bejárható. Az egyik legfontosabb munka a teljes tetőzet rekonstrukciója, felújítása (látszik is a fenti képen, hogy a toronysisakot eltávolították).

A kastély óriási mérete természetesen építése óta szóbeszéd tárgya a környéken. Az egyik „városi legenda” szerint az épületnek 365 ablaka és 52 szobája (amit persze bárki leellenőrizhet, ha gondolja). Mindenesetre a birtok a környék meghatározó gazdasági tényezője volt: a kastélytól kissé távolabb egymást érik a magtárak, ló- és marhaistállók, szolgálati lakások, műhelyek.

A kastély udvar felőli homlokzata. Balra a kápolna, jobbra a szolgálati épület felé vezető árkádsor. A torony a megnyitás után kilátóként üzemel.

A megérkezést nagyon szellemesen tervezte meg Ybl. A kocsik a már említett árkádsor alá érkeztek, onnan lehetett a képen balra látható, esőtől védett főbejárat előtt kiszállni. Kóczán-Győri Judit felvétele.

A felújítás az épület belső tereit is érinti. Az épület több termének burkolata is megmaradt (könyvtár, biliárdszoba, ebédlő), azonban meglehetősen ütött-kopott állapotban. Most az összes fafelületet és padlót restaurálják. A könyvtár egykori elemeinek felkutatása és visszavásárlása folyamatban van. A belsőépítészeti értékek közé tartozik a grófnői hálóból nyíló fürdőszobában újra megtalált márványból készült süllyesztett kád. Ráadásul egy régóta hiányzó elemet is pótolnak: beázási problémák miatt a család még a harmincas években lebontatta az épülethez csatlakozó öntöttvas télikertet, ez most szintén rekonstrukcióra kerül. A kastély új kiállításán nem csak a dísztermeket lehet majd bejárni, hanem a "helyszínen" tanulmányozhatók lesznek a személyzet, a szakácsok, a szobalányok, inasok munka-és lakóterei is.

A felújítás alatt a kastélypark továbbra is látogatható (a kastélyhoz közvetlenül csatlakozó részek kivételével). A nyári kánikulában is üde, hűvös területen az őshonos tölgy-matuzsálemek mellett ginko-k, vadgesztenyék, japánakácok, a tóparton pedig mocsárciprusok találhatók. A tó szigetére a korban modernnek számító vashíd vezet.

A Wenckheimmek az idők során nem csak magyarrá, hanem „tősgyökeres” Békés megyeiekké váltak. Itt születtek és ide temetkeztek, a falu szélén álló mesterséges dombra épített kápolna alatt kialakított mauzóleumba.

A kápolna mellett ma is áll a Ferenc József és Erzsébet királyné 1852-es látogatására emeletek. Lényegretörő felirata ma is aktuális.