A COVID-csapda

 

A járvány elleni védekezés időszakában a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzék folyamatosan támadta a járványügyi intézkedéseket, az ellenzéki képviselők még a járvány elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot is leszavazták.

Amilyen ádázan támadták az egészségügyi-járványügyi intézkedéseket, legalább olyan vehemensen ostorozták a kormányzat gazdasági mentőcsomagját is. Dobrev Klára például egy Facebook-videóban kijelentette, hogy a magyar gazdaságvédelmi csomag a legkisebb Európában. Párttársa, Molnár Csaba pedig azt állította egy a közösségi médiában megosztott bejegyzésében, hogy a magyar mentőcsomag a GDP 3 százalékát teszi ki – olvasható a Mozgástér Blogon.

A DK-s fake news dömpinget nem állította le az a tény sem, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv Magyarország történetében a valaha volt legnagyobb gazdaságmentő és -élénkítő csomag, amelynek nagysága a Magyar Nemzeti Bank lépéseivel együtt a GDP közel 20 százalékát teszi ki. (2020 decemberére ez az összeg a GDP 28 százalékának megfelelő pénzösszegre növekedett.)


Az álhírgyártás mellett olyan demagóg követelésekkel vették ki részüket a járvány elleni védekezésből, mint a misztikus „tömeges tesztelés”,

az oltásellenes kampány és az azonnali pénzbeli juttatások követelése a kedvezményezettek állandóan változó köre számára. A munkahelyek megőrzése, a bértámogatás és a munkahelyteremtés helyett az ellenzék egyetlen szót hajtogatott: segély, segély, segély.

Az Egyesült Államok példája jól mutatja, mi történik akkor, ha egy kormányzat a gazdasági válságban feladja a „segély helyett munka” elvet, és átgondolatlan pénzosztásba kezd:

A fenti ábrán az látható, hogy tavaly március végén, április elején drámain megugrott az állami segélyért folyamodók száma. Az Egyesült Államokban a magyar baloldal által is követelt receptet követték: ahelyett, hogy a vállalkozásokat arra ösztönözték volna, hogy ne bocsássák el az ideiglenesen feleslegessé váló munkaerőt (bértámogatással, kamatmentes vállalati hitellel stb.), azonnali segélyt nyújtottak a munkanélkülivé váló tömegeknek.

A görbe tavaly ősz óta csökkentő tendenciát mutat – tehát egyre kevesebben igénylik a különböző munkanélküli segélyeket –, azonban az utóbbi 4-5 hónapban a csökkenés üteme megállt: a görbe ugyan ellaposodott, de megrekedt egy stabil szinten, ami még mindig sokszorosa a járvány előtti időszak adatainak.

A számokból kiolvasható, hogy 10-11 millió amerikai beleragadt a járvány alatt létrehozott segélyezési rendszerbe.

Mindezt úgy, hogy közben a magánszektorban 9 millió új munkahely jött létre az utóbbi hónapokban. Az amerikai foglalkoztatottsági statisztikákból jól látható, hogy egyetlen elhibázott lépéssel hogyan lehet beleragadni a COVID negatív következményeibe, amelyek aztán évekig, évtizedekig megbénítják a gazdaságot és megfosztják az országot mozgásterétől.

Még szerencse, hogy nem a Gyurcsány vezette ellenzék döntött arról, Magyarország hogyan küzdjön a járvány és annak gazdasági hatásai ellen. Ennek köszönhetően engedheti meg magának Magyarország azt, hogy – ha az idei évben sikerül elérni az 5,5 százalékos GDP-növekedést – jövőre visszatérítse a gyermeket nevelő szülők 2021-es évben befizetett személyi jövedelemadóját.