×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A nap, amikor Mátyás király bús hadát nyögte Bécs

 

1485. június 1-jén foglalta el Bécs városát a III. Frigyes császár ellen háborúzó Hunyadi Mátyás király. A körülzárt Habsburg főváros védői öt hónapos ostrom után adták meg magukat, Alsó-Ausztria központja pedig ezt követően öt éven keresztül a király birodalmának székhelyévé vált.

A magyar szempontból történelmi jelentőségű külpolitikai sikert Kölcsey Ferenc beleszőtte a Himnusz harmadik versszakába, így minden magyar számára ismerős lehet, miként “…nyögte Mátyás bús hadát / Bécsnek büszke vára”. De kezdjük az elején!

V. László halála után III. Frigyes német-római császár eltökélt szándéka volt a magyar trón megszerzése, László gyámjaként és a Szent Korona birtokában erre nagy esélye volt. Éppen ezért még rosszabbul érintette, amikor 1458-ban Hunyadi Mátyás került a Magyar Királyság élére. Mátyás és Frigyes éles ellentéte a király trónra lépésétől kezdve tartott.

A két uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen békét kötött, amelynek értelmében Frigyes és utódai örökölték volna a magyar trónt, ha Mátyásnak nem születik gyermeke. A magyar uralkodó viszont cserébe

80 ezer arany forintért visszaszerezte Frigyestől a Szent Koronát,

amellyel 1464-ben Székesfehérvárott hivatalosan is királlyá koronázták, így legitimálta uralmát. A nagy kompromisszumok ellenére kettejük konfliktusa állandó maradt. Egy ideig Frigyes még támogatta is Hunyadit a cseh trónért folytatott háborújában, ám amikor a magyar király a cseh uralkodói címet is megkaparintotta, terjeszkedő külpolitikája pedig egyre jobban sértette a Habsburg érdekeket, kettejük kapcsolata végérvényesen megromlott.

Hadat végül Mátyás üzent a császárnak 1477-ben, amiért az befogadta a kincstárával elmenekülő esztergomi érseket, Beckensloer Jánost. A villámhadjárat alatt a fekete sereg elfoglalta Alsó-Ausztriát és körülzárta Bécset, de a nyomulás nem tartott sokáig, köszönhetően a pápa közbenjárásának, aki eredményesen közvetített a békéért, így a két uralkodó újra kiegyezett egymással. A császár elismerte Mátyás cseh királyi címét, a cseh hűbért neki ajándékozta, valamint Sziléziát, Lausitzot és Morvaországot is megtarthatta, de a választófejedelmi jogokat az akkor már a cseh trónt hivatalosan is kézben tartó Ulászló gyakorolhatta.

Bécs 15. század végi ábrázolása (Forrás: Wikipedia)

A pár éven át tartó tűzszünet nem bizonyult tartósnak, a cseh királyi cím kérdésének rendezése és Mátyás király ambíciói újbóli hadakozáshoz vezettek a két fejedelem között. 1482-ben a magyar király nyílt hadüzenetet küldött a német-római császárnak. kezdetét vette a második osztrák háború. A király akkor már a szomszédos tartományok teljes elfoglalására törekedett. 1484-re sikerült teljesen bekerítenie az osztrák központot, 1485. január 29-én ostrom alá vette Bécset.

Mátyás hiába fejlesztette tökélyre ostromtaktikáját, egy 50 ezer fős nagyváros elfoglalása több hónapot vett igénybe, ami a sereg rengeteg energiáját felemésztette. A hadvezér így most is a legbiztosabb stratégiában, a kiéheztetésben bízott. Még a várvédő Hans von Wulfersdorfer, Frigyes egyik legtehetségesebb hadvezére sem tudott csodát tenni. A katonák párszor kitörtek a várból, egy ostromtornyot meg is semmisítettek, ám az ellátmány megfogyatkozása egy elhúzódó állóháborúban végzetes lehet.

Bécs polgárai a kapuk megnyitását követelték, ami 1485. június 1-jén bekövetkezett.

Mátyás király ünnepélyesen bevonult a Habsburg Birodalom fővárosába, amelynek tanácsosai hűségesküt tettek új uralkodójuknak, aki felvette az osztrák hercegi címet.

Udvarát a császárvárosban rendezte be, de a Magyar Királyság fővárosa továbbra is Buda maradt. A királynak nem állt szándékában erőszakot alkalmazni a városban, hiszen a császári uralom elérésének egyik lépcsőfokát látta benne. Többévnyi adómentességet biztosított számára, meghagyta az eredeti igazgatási rendet, a városi tanácsba pedig csak egyetlen emberét, Szapolyai István főkapitányt ültette.

Mátyás bevonulását Bécsbe a Philostratus-kódex is megörökíti (forrás: Wikipedia)

Az osztrák főváros öt esztendeig tartozott a Magyar Királysághoz. Mátyás célja az osztrák örökös tartományok feletti tartós uralom, egy sokszínű, többpólusú birodalom kiépítése volt, ezért igazságos, toleráns uralkodónak bizonyult.

Az 1487-ben elfoglalt Bécsújhely később szobrot is állított a magyar királynak, amely egészen II. József uralkodásáig állt a város székesegyházában.

„Igazságos” Mátyásról népmesék sora maradt fenn az utókor számára, természetesen Bécs ostromának időszakából is származik egy történet, amely a furfangos király újabb kalandját mutatja be.

A történet szerint Mátyás udvari bolondjával együtt álruhában beszökik a városba, hogy kikémlelje a bécsiek hangulatát és a város katonai erejét. Az álruhás királyt és udvari bolondját egy kocsmáros is bepereli, mert nem fizette meg hat főtt tojás elfogyasztását. Az udvari tréfamesternek, csakúgy, mint Mátyásnak, megvolt a magához való esze, aminek köszönhetően a magyar fejedelem könnyedén megúszta a büntetést.

Címlapfotó: Koroknyai Ottó: Mátyás Bécs előtt