Az Alapjogokért Központ és a lengyel Ordo Iuris jogi elemző központ több mint egy éve kötött együttműködési megállapodást. Ennek mára kézzel fogható eredményei is vannak. A konzervatív civil szervezetek mozgalma is körvonalazódik. Erről is beszélt Karolina Pawlowska, a lengyel jogi intézet nemzetközi jogi igazgatója a Kossuth Rádió V4 című műsorában.
– Ha összegezni akarja az eddigi együttműködést, közös munkát, mit tudna eredményként kiemelni?
– Közösen tudtunk megszervezni egy nagyon fontos kezdeményezést, aminek elnevezése az Állítsuk meg a gender-egyezményt! Ennek köszönhetően sikerült összegyűjtenünk 60 ezer aláírást, olyanoktól, akik ellenzik azt, hogy a gender-ideológiát az országaikra a társadalmaikra erőltessék. Ez egy nagyon erős jelzés volt az Európai Bizottság felé is, hogy tartózkodjon az egyezmény európai uniós szintű ratifikálásától. Ahogy pedig most látjuk a Bizottság kezd visszalépni ettől az ötlettől. Persze, van b-tervük, de úgy tűnik, hogy egyelőre az Isztambuli egyezményt nem ratifikálnák. Úgy hiszem, hogy már tényezők mellett ebben szerepe van annak is, hogy mi is felkaroltuk ezt az ügyet ebben a petícióban. Ennek a nemzetközi kezdeményezésnek a másik hozadéka az volt, hogy sikerült megtenni az első lépést abba az irányba, hogy letegyük az európai konzervatív NGO-k mozgalmának alapját. Ez olyas valami, amit a jövőben igazán szeretnénk továbbfejleszteni, hiszen kezdettől fogva egyetértettünk abban, hogy nem csak a saját szervezeteinkre szeretnénk koncentrálni, de segíteni megerősíteni ezt a mozgalmat más országokban is.
– Ha az Ordo Iuris lengyelországi tevékenységére gondol, meghallják a szervezet hangját az országukban? Mi tekinthető fő kezdeményezésüknek Lengyelországban, melyet tavaly elég hangos viták rázták meg?
– Nos, ilyen nagyon sok van, mert próbáljuk hallatni hangunkat, minden fontos vitában, ami jogi kérdéseket érint. Az Ordo Iuris talán leglényegesebb eredménye egy polgári kezdeményezés, szintén az Isztambuli Egyezményt illetően. Tudni kell ugyanis, hogy Lengyelország az egyedüli állam a Visegrádi csoportban, amely ratifikálta ezt az egyezményt. A kezdeményezésünkkel 110 ezer csatlakozó aláírást tudtunk összegyűjteni az egyezményből való kilépést támogatva. Az ügy a lengyel parlament napirendjére került, megvitatták, és jelenleg is zajlik a folyamat, aminek eredményeként azt reméljük, hogy végül is a lengyel képviselők beleegyeznek abba, hogy az egyezményt egy másik, a nők elleni erőszakot célzó eszközzel váltsák fel. Ez egy olyan siker, aminek nagyon örülünk. Másik sikerként említhető, hogy lengyel és nemzetközi bíróságok előtt, különböző eljárásokban, de különösen a szülői jogok védelmében, nagyon komoly sikert tudtunk elérni. Tudvalevő, hogy az államigazgatási hatóságok gyakran minden ok nélkül vesznek el gyerekeket a szülőktől. Sikerült rengeteg családnak segítenünk, amelyek ilyen drámai helyzetbe kerültek. Emellett pedig lehetőségünk nyílt arra, hogy kifejtsük, érveinket az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt, vagyis igazán nemzetközi szinten. Aminek pedig nagyon örülünk az az, hogy az emberi jogi bíróság egyetértett az érveinkkel, és egyes ügyekben idézte is a mi érvelésünket, véleményünket. Úgy gondoljuk, komoly szerepünk volt abban is, hogy a lengyel alkotmánybíróság megtiltotta a terhesség-megszakítást Lengyelországban, ez egy olyan érvrendszer volt, amelyet működésünk kezdete 2013-14 óta képviselünk, és amelyet magukévá tettek.
– Érzékelték azt, hogy támadások célpontjai lennének civil szervezetek részéről akár bal, és liberális oldalról? Ezekkel szemben meg kell védeniük saját álláspontjukat?
– Nos sok-sok támadásnak voltunk célpontjai, különösen a lengyel alkotmánybíróság abortuszról szóló ítéletét követően. Nagyon sokan a mi érveink hatásának tulajdonították és a mi sikerünknek tartották ezt a döntést. A baloldali NGO-k által szervezett lengyelországi tüntetések alkalmával……
– Amelyek az egyház ellen is irányultak…..
– Igen, szóval ezek során a mi székhelyünk előtt is tüntettek, és az ott megjelentek gyűlölettel teli, agresszív megjegyzéseket kiabáltak ránk. Elég szomorú volt, bár nem annyira meglepő. Arról pedig egyáltalán nem esett szó, hogy mi gyűlöletbeszéd áldozatai lettünk volna, nem álltak ki mellettünk, még akkor sem, ha ezek a szervezetek, mint például a Helsinki Bizottság állandóan a gyűlöletbeszédet hozza fel érvei között, és az ellen küzd. De úgy tűnik, hogy csak a politikai párbeszéd egyik oldalán állnak ki ellene – válaszolta Karolina Pawlowska.
A címlapfotó illusztráció.