Sokan végleg elveszítették az érdeklődésüket a Forma–1 iránt 1994. május elsején, amikor egy tragikus balesetben életét vesztette Imolában. Sokak számára példakép volt, az autóversenyzők többségének pedig örökre az marad. Ayrton Senna, a Forma–1 zseniális vezetői képességekkel megáldott háromszoros világbajnoka, és a sportág történetének egyik legmegosztóbb személyisége ma lenne 61 éves.
Senna (McLaren-Honda, elöl) és Mansell (Williams-Renault) viszonya hűvös rivalizálásnak indult, de az 1990-es évek elejére kölcsönös tiszteletté alakult. Egyik nagy csatájukat 1991-ben vívták a Hungaroringen (Fotó: Renault Sport F1)
Emerson Fittipaldi és Nelson Piquet nyomdokain, a brit Forma–3-as bajnokság megnyerése után érkezett a száguldó cirkuszba 1984-ben. Senna tehetségét és önbizalmát mutatja, hogy mielőtt aláírt volna a Toleman csapatához, tesztelhette a Williams, a Brabham és a McLaren F1-es kocsiját is. Miután úgy érezte, hogy a Toleman versenyautója nem méltó a tehetségéhez, a csapatfőnöke elől is eltitkolva felmondta érvényes szerződését, és a következő szezonban már a Lotus csapatnál versenyzett.
A fekete-arany JPS Lotusszal aratta emlékezetes első nagydíj-győzelmét 1985 áprilisában Portugáliában, amikor a második helyezett kivételével mindenkit lekörözött a szakadó esőben.
Ayrton Senna (Lotus–Renault) az élről rajtolva a második helyen végzett az első Forma–1-es Magyar Nagydíjon a Hungaroringen. A futam győztese a szintén brazil Nelson Piquet lett. (Fotó: MTI/Németh Ferenc)
A vékony testalkatú, halk szavú brazil 1986-ban már a világbajnoki címre is esélyes volt, gyorsaságát mutatta, hogy a szezon tizenhat futamának felén ő rajtolhatott az élről, a pole pozícióból. Miután a Lotus 1987-ben, egy motorváltás után a Honda turbós erőforrásával sem tudta felvenni a versenyt a rivális Williams–Hondákkal, Senna innen is tovább állt.
Ayrton Senna a start előtt McLaren Mp4/8–Ford versenyautójában az 1993-as Magyar Nagydíj rajtrácsán, a mogyoródi Hungaroringen. Ez volt a brazil pilóta utolsó rajtja Magyarországon, de a versenyen kiesett. (Fotó: MTI/Földi Imre)
Alain Prost csapattársa lett a McLaren istállónál, ahová új főnöke, Ron Dennis éppen francia pilótája tanácsára szerződtette le 1988-ban.
Az akkor már kétszeres világbajnok Prost és a fiatal, becsvágyó Senna párosa rendkívül erős, de robbanékony elegyet alkotott. Miután az évtized két legjobb versenyzője, Senna és Prost technikailag egyforma autókat vezethetett, amelyeket a gyors és megbízható Honda-motor hajtott, a '80-as évek vége és a '90-es évek eleje kettejük párharcáról szólt.
A természeténél fogva befelé forduló brazil kezdetben barátságos volt, amikor azonban rájött, hogy végső céljához, a világbajnoki címhez Prost „holttestén” keresztül vezet az út, minden megváltozott.
Senna mindennél jobban akarta az 1988-as vb-címet, ezért agresszívan vezetett, amit Prost látszólag tolerált. A francia végül beletörődött, hogy nem tudja megverni Sennát, aki egyik kedvenc pályáján, Szuzukában (Japán) elrontott rajtja ellenére visszakapaszkodott és megnyerte a versenyt, ezzel első világbajnoki címét is.
Belháborúvá fajult a gigászok csatája a McLarennél
A békesség csak az 1989-es évad második futamáig, a San Marinó-i Nagydíjig tartott. A brazil pilóta a verseny előtt kötött privát megállapodásukat felrúgva megelőzte a franciát a baleset miatt megismételt rajt után Imolában, amit a francia nem tudott megbocsátani. Prost bekeményített, és előállt az a ritka helyzet, hogy a McLaren két versenyzője, noha csapattársak voltak, nem beszéltek egymással!
Senna (McLaren-Honda) az ötödik Forma–1-es Magyar Nagydíj időmérő edzésén a Hungaroringen, 1990. augusztus 10-én. (Fotó: MTI/Németh Ferenc)
A feszültség a szezon utolsó előtti futamán, Japánban tetőzött, ahol Sennának mindenképp nyernie kellett. Prost azonban néhány körrel a leintés előtt, Senna előzése közben „rácsukta az ajtót” és összeütköztek. Senna sérült autója ellenére továbbment, orrszárnyat cserélt és megnyerte a futamot, de később kizárták. Az önérzetes brazil meg volt győződve arról, hogy mindez a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) francia elnökének, Balestre-nek a műve, vagyis politikai összeesküvés áldozatává vált. Azzal fenyegetőzött, hogy visszavonul, két hónapra el is vonult a család brazíliai farmjára, ahol sokat imádkozott és meditált.
Hatvan napig komolynak tűnt az a fenyegetés, hogy a világ egyik legjobb autóversenyzője nem versenyez többé.
Új csapattárs, friss levegő: Senna élete formájában
A feszült helyzet azután enyhült, hogy Ron Dennis kifizette Senna helyett az FIA által kiszabott pénzbüntetést, leginkább pedig amiatt, hogy Prost 1990-re a Ferrarihoz szerződött. Senna új csapattársa az életvidám osztrák,
Gerhard Berger lett, aki így emlékezik egykori csapattársára: „Ayrton sokat tanított nekem a versenyzésről, én pedig megmutattam neki, hogy kell szórakozni”.
A McLarennél Bergerrel együtt töltött három év (1990–1992) a két versenyző, valamint a csapatfőnök állandó „szívatós tréfáiról” marad emlékezetes, némelyikük nehezen tűri a nyomdafestéket. A csapattársa által nem fenyegetett Ayrton Senna azonban ekkor végre megmutatta a világnak a humoros, emberi oldalát.
Ayrton Senna, a háromszoros világbajnok brazil Forma–1-es versenyző McLaren–Honda versenyautójában, amivel a második világbajnoki címét nyerte 1990-ben (Fotó: MTI/EPA)
Senna pályafutása ekkoriban teljesedett ki, legszebb győzelmeit 1991 és 1993 között aratta a McLarennel. Sikerei közül kiemelkedik az 1991-es Brazil Nagydíj megnyerése (a végén szakadó esőben, váltóhibával és a biztonsági öv által elszorított, elzsibbadt karjával küzdve); az 1991-es Japán Nagydíj (amikor végig vezetett, de az utolsó métereken engedte nyerni Bergert, így is megszerezve harmadik, utolsó vb-címét), valamint az 1993-as Európa Nagydíj megnyerése a Donington Parkban.
A doningtoni csoda: egy kivétellel mindenkit lekörözött az esőben
Sena ismét esőtől csúszós, veszélyes pályán öt pozíciót javított az első körben, és a 76 fordulós verseny végén a második helyezett Damon Hill kivételével mindenkit körhátrányba taszított. Magyar rajongói felemlegetik még az 1991-es hungaroringi diadalát (a három közül a másodikat), amikor a pole pozícióból indulva fölényes rajt-cél győzelmet aratott.
Sennát sohasem volt szabad leírni, mert – mint azt 1993-ban megmutatta – még a domináns Williamseknél 50-60 lóerővel gyengébb McLaren-Forddal is képes volt ragyogó győzelmekre.
Alain Prost (Williams, balra) és Ayrton Senna az idényzáró Ausztrál Nagydíj dobogóján Adelaide-ben, 1993 novemberében. A korábbi éveket meghatározó rivalizálásuk után békét kötöttek, miután a brazil felhúzta francia kollégáját maga mellé a dobogó tetejére. (Fotó: Renault Sport F1)
Hasonló folytatásban reménykedett 1994-ben is, amikor végre átigazolt a Williamshez. Michael Schumacher meglepetésre megnyerte a szezon első két futamát a Benettonnal, ami bosszantotta Sennát. Imolában a brazil minden áron vissza akart vágni, megszerezte a pole pozíciót és vezetett is a versenyen, a 7. körben azonban – több szerencsétlen körülmény összejátszásának következtében – elvesztette uralmát az autó felett és a betonfalnak rohant. A jobb első felfüggesztés karja áthatolt Senna bukósisakján, aki röviddel a kórházba szállítása után, Bolognában elhunyt.
Ayrton Senna ereje teljében, pályafutása csúcsán 34 évesen távozott, máig betöltetlen űrt hagyva maga után.
Eduardo Cobra brazil képzőművész Ayrton Senna néhai háromszoros világbajnok brazil Forma–1-es autóversenyzőt ábrázoló falfestménye Sao Paulóban, 2015-ben. (Fotó: MTI/EPA/ Sebastiao Moreira)
Senna nevét ma a világ számos versenypályáján őrzik S-kanyarok (sikánok), nővére, Viviane pedig tehetséges brazil gyerekeket támogat, hogy kitörhessenek a nyomorból az Ayrton Senna Alapítvány segítségével.