×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Soros és európai szövetségesei Brüsszel segítségével gyakorolnának nyomást Magyarországra

 

December 10-én megszületett a megállapodás Brüsszellel a 2021-től 2027-ig terjedő időszakra vonatkozó uniós költségvetés és a Covid–19-helyreállítási alap ügyében. A létrejött kompromisszum keretében hazánk és Lengyelország elérte eredetileg kitűzött célját: jogállamiságinak álcázott politikai nyomásgyakorlás segítségével nem lehet forrásmegvonással szankcionálni egyetlen uniós tagállamot sem. A tárgyalásokat illetve az egyezséget a nyílt társadalom erői sem hagyták szó nélkül, elégedetlenségüknek adtak hangot a nemzeti erők sikere kapcsán – olvasható a Századvég elemzésében.

A fejlemények jelentőségét és politikai súlyát mutatja, hogy az amerikai tőzsdespekuláns, Soros György a Project Syndicate portálon több írást is közzétett a témában. A megállapodás megszületése előtt a milliárdos a „jogállamiságot sorozatosan sértő” két kormányfő „kétségbeesett szerencsejátékának” titulálta a vétót, majd kifejtette, hogy – nézete szerint – a magyar miniszterelnök egy „bonyolult kleptokratikus rendszert épített ki Magyarországon” – írták az elemzésben.

Soros végkövetkeztetése szerint az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy kompromisszumot kössön a „jogállamisági” rendelkezésekkel kapcsolatban, ellenkező esetben az európai közösség „nyitott társadalomként” történő fennmaradása kerülne veszélybe.

A portálon közzétett második véleménycikkében a spekuláns arra tett javaslatot, hogy a tagállamok örökkötvények kibocsátásával – Magyarországot és Lengyelországot kihagyva – oldják fel a kialakult patthelyzetet. Ezen felül Soros a harmadik, decemberi esszéjében blöffnek minősítette a magyar vétó felvetését,

és álláspontja szerint Németország a létező legrosszabb kompromisszumot kötötte, egyebek mellett a jogállamisági kritériumok „jelentős gyengülése” miatt.

Fontos megjegyezni, hogy nem Soros György volt az egyetlen, aki a nyílt társadalom szellemiségében kritizálta a költségvetési kompromisszumot. Josip Juratovic szociáldemokrata politikus, a német Bundestag tagja az amerikai milliárdos – előbbiekben kifejtett – nézeteivel rokonságot mutató írást tett közzé a szlovéniai Közép-Kelet és Balkán Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IFIMES) oldalán. Juratovic szerint Magyarország és Lengyelország „elidegenedett az európai projekt alapvető demokratikus értékeitől”, amely fejlemények kapcsán „egyre aggasztóbb” toleranciát mutat a többi tagállam.

A szociáldemokrata képviselő azon az állásponton van, hogy a magyar és lengyel miniszterelnök számára az európai projekt pusztán a „személyes meggazdagodás és a hatalom megőrzésének eszköze”, majd Soroshoz hasonlóan blöffnek minősítette a vétó kilátásba helyezését.

Josip Juratovic ezen felül úgy látja, hogy a megszületett kompromisszum révén a jogállamisági mechanizmus „elvesztette a fogát”,

a jövőben pedig – az általa egoistának titulált magyar és lengyel kormányfővel való kompromisszumkeresés helyett – világos szavakra és cselekedetekre lenne szükség ahhoz, hogy „az európai projekt ne veszítse el teljesen orientációját az értékei tekintetében”.

Ezzel párhuzamosan Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a Der Standard című osztrák lapnak adott interjújában egyértelművé tette, hogy Brüsszel nem fog visszariadni attól, hogy jelentős összegeket tartson vissza Budapesttől és Varsótól, ha azok megszegik a „közös normákat”. Jourová álláspontja szerint a magyar kormány ugyan próbálkozhat az időhúzással, amikor az Európai Bírósághoz fordul az új jogállamisági mechanizmus jogszerűségét illetően, de a „fájdalmas retorziókat” nem fogja tudni elkerülni.

A brüsszeli politikus a német Handelsblattnak nyilatkozva kifejtette továbbá,

hogy „Magyarország és Lengyelország a figyelmük középpontjában áll”,

majd kihangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság döntését követően visszamenőleges hatállyal is vizsgálódnának. Josip Juratovic és Vera Jourová eszmefuttatásából több fontos következtetés szűrhető le.

Egyrészt látható, hogy a nyílt társadalom ideológiája nem pusztán egy elvont politikafilozófiai koncepció, hanem a balliberális politikusok mindennapi politizálásának részét képezi, e nézetrendszer elemei visszaköszönnek akár vezető politikusok nyilatkozataiban, javaslataiban is. Másfelől megállapítható, hogy a magyar és lengyel belügyekbe való beavatkozási szándék – a tagállami szuverenitás tiszteletben tartása követelményének zárójelbe tételével – továbbra is a nyílt társadalom eszmerendszerével szimpatizáló európai baloldal napirendjén van.

E körülmény más megvilágításba helyezi a nagyobb brüsszeli hatalomkoncentráció megvalósítását célzó „Európai Egyesült Államok” koncepcióját is. Könnyen belátható ugyanis, hogy amennyiben az integráció iránya egy európai szuperállam megvalósítása felé mozdulna el, akkor az egyes tagállamok – így különösen Magyarország és Lengyelország – eszköztelenné válnának a központi brüsszeli akarat érvényesítésével szemben,

akár olyan meghatározó kérdésekben is, mint az illegális migráció kezelése.

Másképpen fogalmazva a további brüsszeli hatalomkoncentráció zöld utat nyitna a nyílt társadalom vízióját képviselő NGO-hálózat, illetve a velük együttműködő politikusok által felvázolt elképzelések hazai érvényesülésének.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy a nyílt társadalom erői számára akkor válik teljessé az „európai projekt”, ha – Brüsszel közvetítésével – valamennyi tagállam kritika nélkül átveszi az általuk hangoztatott politikai agendát egyebek mellett az illegális migrációval illetve a genderkérdéssel összefüggésben.

Ugyancsak feltételezhető, hogy a 2022-es országgyűlési választásokhoz közeledve Soros György és európai szövetségesei jelentős kapacitásokat fognak mozgósítani annak érdekében,

hogy a Gyurcsány vezette ellenzék hatalomra kerülhessen,

és így a nyílt társadalom eszmerendszerével összeegyeztethető kormányzati politika valósulhasson meg Magyarországon.

A címlapfotó illusztráció.