Csak női nevet kaphat a II. Lipótról elnevezett brüsszeli alagút

 

Nyílt szavazást hirdetett Brüsszel városvezetése a főváros és egyben az ország leghosszabb autós aluljárójának, a jelenleg II. Lipótról, a kongói területeket gyarmatosító korábbi belga uralkodóról elnevezett alagút átnevezésére. A városvezetés a választható új elnevezések között kizárólag női neveket szerepeltet.

A belga sajtó tájékoztatása szerint a brüsszeli önkormányzat a közlekedésért felelős részlegének honlapján azzal indokolta az alagút átnevezéséről hozott döntését, hogy a főváros utcáinak csupán 6,1 százaléka visel női neveket. Az átnevezés célja „a nők nyilvános térben való megjelenésének szimbolikus megerősítése” – írták.

Jelenleg a brüsszeli utcák 43 százaléka hordozza emberek neveit.


A hónap végéig választható 15 személynév között a következők szerepelnek:

  • Andrée De Jongh, második világháborús belga ellenálló
  • Chantal Akerman nemrég elhunyt filmrendező
  • Isala Van Diest, az első nő, aki orvosi diplomát szerzett Belgiumban
  • Marguerite Yourcenar belga író
  • Marie Curie lengyel származású francia fizikus és kémikus
  • Rosa Parks amerikai polgárjogi aktivista
  • Semira Adamou nigériai menedékkérő, aki rendőri intézkedés közben vesztette életét 1998-ban Belgiumban
  • Simone Veil francia politikus, jogász, egykori egészségügyi miniszter, holokauszt-túlélő
  • Sophie Kanza kongói politikus, az első nő, aki felsőoktatásban részesült országában
  • Wangari Muta Maathai kenyai polgárjogi aktivista, az első afrikai Nobel-díjas nő
  • Marie Popelin belga jogász, nőjogi aktivista, az első nő, aki jogászdiplomát szerzett Belgiumban
  • Annie Cordy belga színész, énekes
  • Astrid belga királyné, III. Lipót korábbi belga uralkodó svéd származású felesége
  • Erzsébet belga királyné, I. Albert korábbi belga uralkodó német származású felesége
  • Antoinette Spaak tavaly elhunyt belga politikus.

Belgium gyarmati múltja, és II. Lipót, a kongói területeket gyarmatosító korábbi belga uralkodó személye tavaly nyár elején, az amerikai George Floyd rendőri erőszak nyomán Minneapolisban bekövetkezett halálát követő, Belgiumra is kiterjedt tiltakozó megmozdulások nyomán került reflektorfénybe. A belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó több szobrát is megrongálták, ledöntötték.

Három belga nagyváros és több közintézmény a területén felállított, az egykori királyt ábrázoló alkotásokat elszállíttatta.

Június elején civilek petíciót indítottak Belgiumban II. Lipót valamennyi brüsszeli szobrának eltávolításáért. A brüsszeli parlament több pártja korábban állásfoglalást nyújtott be, amely szerint új összefüggésbe kell helyezni Belgium gyarmatosítói történelmét. Az idézett szöveg szerint a főváros utcái számos telepes, felfedező, bankár, katonatiszt és zsoldos nevét viselik, valamint az egykori „gyarmati propaganda” nyomait őrzik a parkokban és temetőkben felállított emlékművek is „minden magyarázat nélkül”.

A brüsszeli régióban legalább 70 olyan utcanév, illetve emlékmű található, amelyek Belgium gyarmatosító múltjára emlékeztetnek.

A címlapfotó illusztráció.