Nyílt szavazást hirdetett Brüsszel városvezetése a főváros és egyben az ország leghosszabb autós aluljárójának, a jelenleg II. Lipótról, a kongói területeket gyarmatosító korábbi belga uralkodóról elnevezett alagút átnevezésére. A városvezetés a választható új elnevezések között kizárólag női neveket szerepeltet.
A belga sajtó tájékoztatása szerint a brüsszeli önkormányzat a közlekedésért felelős részlegének honlapján azzal indokolta az alagút átnevezéséről hozott döntését, hogy a főváros utcáinak csupán 6,1 százaléka visel női neveket. Az átnevezés célja „a nők nyilvános térben való megjelenésének szimbolikus megerősítése” – írták.
Jelenleg a brüsszeli utcák 43 százaléka hordozza emberek neveit.
A hónap végéig választható 15 személynév között a következők szerepelnek:
Belgium gyarmati múltja, és II. Lipót, a kongói területeket gyarmatosító korábbi belga uralkodó személye tavaly nyár elején, az amerikai George Floyd rendőri erőszak nyomán Minneapolisban bekövetkezett halálát követő, Belgiumra is kiterjedt tiltakozó megmozdulások nyomán került reflektorfénybe. A belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó több szobrát is megrongálták, ledöntötték.
Három belga nagyváros és több közintézmény a területén felállított, az egykori királyt ábrázoló alkotásokat elszállíttatta.
Június elején civilek petíciót indítottak Belgiumban II. Lipót valamennyi brüsszeli szobrának eltávolításáért. A brüsszeli parlament több pártja korábban állásfoglalást nyújtott be, amely szerint új összefüggésbe kell helyezni Belgium gyarmatosítói történelmét. Az idézett szöveg szerint a főváros utcái számos telepes, felfedező, bankár, katonatiszt és zsoldos nevét viselik, valamint az egykori „gyarmati propaganda” nyomait őrzik a parkokban és temetőkben felállított emlékművek is „minden magyarázat nélkül”.
A brüsszeli régióban legalább 70 olyan utcanév, illetve emlékmű található, amelyek Belgium gyarmatosító múltjára emlékeztetnek.
A címlapfotó illusztráció.