Hat éve nincs köztünk az Aranycsapat utolsó túlélője

 

Ezen a napon hunyt el 2015-ben Buzánszky Jenő, a labdarúgó Aranycsapat hátvédje, aki a legtovább maradt közöttünk. Játszott az 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnok együttesben, pályára lépett az évszázad mérkőzésén 1953-ban a Wembley-ben, valamint a hazánk számára ezüstérmet hozó 1954-es svájci világbajnokságon. Az Aranycsapat utolsó túlélőjét nagy tisztelet övezte bölcsessége miatt.

Az egykori kitűnő jobbhátvéd pályafutását a Dombóvári Vasutasnál kezdte 1938-ban, majd felnőttként a Pécsi VSK-ban (1946-1947), illetve Dorogon (1947-1960) futballozott. Ezalatt öt évet húzott le szülővárosában, Dorogon a Magyar Államvasutaknál pályamunkásként, majd 1947-től harmincegy évig a Dorogi Szénbányák munkatársa volt.

Buzánszky Jenő huszonkét éves pályafutása során 274 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, a válogatottban pedig 48 alkalommal szerepelt.

Gólt nem szerzett, de jól képzett, stabil hátvédként emlékeztek rá egykori csapattársai. Ő volt az Aranycsapat egyetlen vidéki klubból beválogatott játékosa.

Feljegyezték ugyanakkor róla, hogy Budapesten töltött katonai szolgálata alatt (1949–52) csatárt játszott, és a Rákosi Kupa nevű hadseregbajnokság mérkőzésein rendszeresen hat-nyolc gólt lőtt meccsenként.

Pályafutása csúcsán játszott az olimpiai bajnok magyar együttesben 1952-ben, Helsinkiben; ott volt az évszázad mérkőzésén 1953-ban a londoni Wembley stadionban,

és mind az öt mérkőzésen pályára lépett az 1954-es svájci világbajnokságon, amelyről a magyar válogatott az ezüstéremmel tért haza.

Buzánszky Jenő válogatott labdarúgó, az Aranycsapat tagja az autogramkérők gyűrűjében a Magyarország–Ausztria barátságos mérkőzés előtt Bécsben, 1954. április 10-én. (Fotó: MTI/Nemzeti Fotótár: Molnár Edit)

1960 és 1972 között edzőként dolgozott, 1961 és 1969 között két alkalommal volt a Dorogi Bányász trénere, majd 1972-85 között a klub technikai vezetője. 1965–67 között és 1970–71-ben az Esztergomi Vasas edzője volt. 2011-ben a Nemzet Sportolójának választották, 2015. novemberében pedig bekerült a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe.

„Jenő bácsi” volt az Aranycsapat utolsó élő tagja, bölcsessége miatt óriási tisztelet övezte.

A 75 éves Puskás Ferencet (középen), az Aranycsapat és a Real Madrid legendás csatárát köszöntik 2002. április 2-án, születésnapján a budapesti Hotel Marriottban. Mellette egykori csapattársai, balról Buzánszky Jenő, jobbról Grosics Gyula. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

A kiváló sportember 2014. december 12-én bekerült az esztergomi kórházba, ahol ezt követően többször megoperálták. 2015. január 11-én, 89 éves korában érte a halál.

Buzánszky Jenő tudásával aktívan támogatta a magyar futballt: a KÉSZ Labdarúgó Akadémia Új Utakon elnevezésű programjának szakmai felügyelőjeként és védnökeként segítette az utánpótlás-nevelést. Emlékére közel 15 éve egyetemi labdarúgó kupát rendeznek Debrecenben, míg a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban eddig tizenkétszer volt sikere a róla elnevezett kupának az iskola végzősei között.

Buzánszky Jenő, az Aranycsapat utolsó élő tagja (jobbra) beszél Grosics Gyula ravatalánál az Aranycsapat legendás kapusának temetésén a Szent István-bazilikában, 2014. június 30-án. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Szülővárosa, Dorog képviselőtestülete

egyhangú döntéssel elfogadta 2010 májusában, hogy a város futballpályája Buzánszky Jenő nevét viselje.

2019 októberében átadták a Buzánszky Jenő Sportközpontot az erdélyi Csíkszentdomokoson, amely a határon túli magyarság tiszteletét is kifejezi az Aranycsapat egykori kiválósága iránt.