×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Tévedésből tette indexre a huszadik századi költőt a Brit Könyvtár

 

Az intézmény egy háromszáz fős listát adott ki, amelyen a rabszolgakereskedelemmel összefüggésbe hozható művészek, történelmi személyek szerepelnek. A listára Ted Hughes brit költőt, Pilinszky János angol fordítóját is rátették, mert állításuk szerint a családja vagyonát rabszolgkereskedelemmel szerezték az ősei. A költő özvegyétől, Carol Hughestől bocsánatot kért a Brit Könyvtár a tévedésért.

A Guardian beszámolója szerint Ted Hughest egy 17. századi rokonával, Nicholas Ferrarral hozták összefüggésbe, aki a Brit Könyvtár állítása szerint a London Virginia Társaság tevékenységében vett részt, amelyet azért hoztak létre, hogy gyarmatosítsák Észak-Amerikát.

Hughes nem volt egyenesági leszármazottja Ferrarnak. A költő életrajzírója, Jonathan Bate nemrégiben azt írta a lista kapcsán a Twitteren, hogy ő is támogatja a Black Lives Matter-mozgalmat, de „ezzel már túl messzire mentek”. Hozzátette: „Nicholas Ferrarnak nem volt gyermeke: biztosan vagyunk benne, hogy a kapcsolat nem csak családi mítoszgyártás? Bárki készített egyáltalán családfát?”

A Brit Könyvtár most nyilvánosan kért bocsánatot a költő özvegyétől azért, hogy a rabszolgaságból profitálók listáján szerepeltették Ted Hughest. A könyvtár közölte: a munkatársaik azon dolgoztak, hogy azonosítsák azokat a szerzőket, akik „a vagyonukra a rabszolgaságba vetett embereken vagy gyarmati erőszakon keresztül tettek szert”. Ugyanakkor elismerték, hogy a kutatásaik korai közzétételével zavart és aggodalmat okoztak, különösen azzal kapcsolatban, hogy egyes személyeket és felmenő rokonaikat ilyen szempontból összekötötték.

Mélységesen sajnáljuk az okozott gyötrelmet, a listánkat eltávolítottuk, amíg a kutatás felülvizsgálata folyamatban van.

– tette hozzá a Brit Könyvtár.

Carol Hughes a The Timesban közölte: üdvözli a könyvtár bocsánatkérését. Ted Hughes harmadik felesége (az első egyébként az életének tragikusan korán, önkezével véget vető írónő, Sylvia Plath volt) elmondta: örül annak, hogy a könyvtár elismerte azt a fájdalmat, amit a könyvtár weboldalán megjelenő kommentárjaik okoztak, és amelyeket nem kellett volna megtenniük.

Az állami finanszírozású Brit Könyvtár 2020 júniusában kötelezte el magát a Black Lives Matter-mozgalom mellett, amely az amerikai George Floyd halálát követően kapott újra lángra 2020 tavaszán. Akkor úgy fogalmaztak: aktív antirasszistaként lépnek fel, és felülvizsgálják gyűjteményüket és mindennapi gyakorlatukat a rabszolgakereskedelem története szempontjából is.

A címlapfotó illusztráció.