A nyílt társadalom propagandáját terjeszti az Európai Kutatási Tanács

 

Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Kutatási Tanács (EKT) finanszírozási gyakorlatának a célja, hogy a nyílt társadalom nézeteinek – köztük a migráció és a genderlobbi – népszerűsítését a tudományos szférán túlmenően is kiterjessze.

Erről Kovács István stratégiai igazgató és Kovács Attila, a jogi elemző intézet uniós projektvezetője beszélt azon a sajtótájékoztatón, amelyen az Alapjogokért Központ A nyílt társadalom ideológiája tudományos köntösben című új elemzését ismertették.

Kovács István az ETK létrehozásának előzményit is ismertetve közölte: a testület a 2008-as gazdasági válságot követően jött létre eredetileg azzal a céllal, hogy hozzájáruljon új, innovatív tudomány- és iparágak, továbbá üzletágak létrejöttéhez szakmai kutatások finanszírozásával.

Ehhez képest az Európai Unió adófizetőinek forrását felhasználó EKT számos, az eredeti cél szempontjából „nagyon visszás” projektet támogat.

Példaként említette: mintegy egymillió eurós támogatást kapott egy olyan kutatás, amely azt vizsgálja, hogy mit jelent heteroszexuálisnak lenni.

A kairói egyetem például 1,5 millió eurót kapott egy 6. századi arab költő költészetének tanulmányozására. Egy másik projekt 11. századtól vizsgálja az iszlám szent iratok európai történetét 10 millió euróból, a zürichi egyetem 2 millióból kutathatja azt, hogy miért terjed a populista ideológia Európában, egy jamaicai pedig oktató a közösségi meztelenkedésnek az egészséges testkép kialakulására gyakorolt hatását vizsgálja

– sorolta.

Kovács István tájékoztatása szerint az Alapjogokért Központ közérdekű adatigényléssel fordul a tanácshoz annak kiderítésére, hogy „ezek a visszás projektek” miként illeszkednek az ETK eredeti céljai közé. „Ezeknek a pénzeknek lenne jobb helye, különösen a koronavírus-járvány sújtotta európai gazdaságban” – fogalmazott.

Kovács Attila közölte:

az EKT eurótízmilliókkal támogatta a nyílt társadalom eszméjének – köztük a migráció, jogállamisági kérdések és a genderideológia – terjesztését.

Álláspontja szerint a tanács elfogultságát jól mutatja, hogy a támogatott projektek absztraktjaiban mindössze nyolc alkalommal fordul elő a keresztény szó, míg az iszlám tizenötször.

„Amikor migrációról és genderkérdésekről van szó ezekben a pályázatokban, az mindig pozitív kontextusban történik” – mondta az elemző. Hozzátette, hogy a támogatott vezető kutatók tudományos tevékenységük mellett állandó meghívott szakértői hazájuk fősodorbeli médiájának. Tehát „egy általános politikai ideológiai küzdelemben is részt vesznek” – fogalmazott.

Kovács Attila megjegyezte, hogy számos pályázat esetében EU-n kívüli kutatásokat finanszíroznak. Az EKT forrásaira Magyarországról legsikeresebben a Közép-európai Egyetem pályázott – emelte ki.