A járványhelyzetről vitázott az Országgyűlés

 

A közelmúltban elhunyt országgyűlési képviselőkről, valamint a magyar-bolgár barátság napjáról emlékezett meg a parlament hétfőn. Napirend előtt szó volt a koronavírus-járványról, az idősgondozásról és a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügyéről is.

 

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Ház hétfői ülésén megemlékezett arról, hogy a közelmúltban elhunyt Tarnóczky Attila (MDF), Szili Sándor (MSZP) és Mandur László (MSZP) volt országgyűlési képviselő.


A házelnök megemlékezett arról is, hogy október 19. a magyar-bolgár barátság napja. Közölte, a két nép ezen a napon hite és kultúrája alapjául választott keresztény gyökereiről is megemlékezik.

Párbeszéd: Orbán Viktor szabadjára engedte a járványt

Szabó Timea, a Párbeszéd frakcióvezetője szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. október 19-én. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy értékelt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szabadjára engedte a koronavírus-járványt. Álláspontját a közel 1200 halálos áldozattal, a rekordokat döntő fertőzésszámmal és a kevés teszttel indokolta.

Hozzátette: Európában mindenhol korlátozásokat vezettek be a kormányok, Orbán Viktor és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere viszont még mindig agyonhallgatja a járványt, hogy az emberekben hamis biztonságérzet alakuljon ki. Mindezt azért, mert közeleg két hosszú hétvége és nehogy üresen maradjanak Mészáros Lőrinc hoteljai – hangoztatta.

Bírálta a kormány által az Országgyűlésnek pénteken benyújtott, a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos törvényjavaslatot, amelyben szerinte egyetlen érdemi intézkedés sincsen.

Valódi intézkedéseket, több tesztet, azonnali, nyolcvan százalékos egészségügyi dolgozói béremelést követelt, valamint a tömegrendezvények betiltását, korlátozásokat a szolgáltatói szektorban, a vállalkozások, munkavállalók bérének pótlását, továbbá az alapjövedelem bevezetését sürgette.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta,

az alapjövedelem Finnországban csúnyán elbukott, rengeteg pénzbe került és nem kezdtek el tőle többen dolgozni.

Kifogásolta, hogy az ellenzék a koronavírus-járvány halottainak számával kampányol. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vírus ellen nincs védőoltás, így világszerte nő a fertőzöttek és a halottak száma. Szerinte 100 ezer lakosra vetítve Magyarországon 11-en haltak meg a vírus miatt, ez a szám Romániában, Hollandiában, Svédországban és Belgiumban jóval magasabb.

Az államtitkár méltatlannak, érzéketlennek és szívtelennek tartotta, hogy az ellenzék az emberek halálával kampányol. Dömötör Csaba szerint az ellenzék ráadásul folyamatosan pörgeti az „álhírgenerátort” is. Azt kérte az ellenzéki pártoktól, ne szurkoljanak ilyen látványosan a vírusnak.

LMP: állami szerepvállalás kell az idősgondozásban

Ungár Péter (LMP) szerint Novák Katalin családügyi miniszternek az idősek otthongondozásával kapcsolatos kijelentése mutatja, hogy a kormánynak nincs fogalma arról, milyen családok élnek az országban.

Felidézte, a miniszter azzal indokolta, hogy díjazás szempontjából megkülönböztetik a gyermeküket és az időseket otthon gondozókat, hogy a gyermeket egy ember, míg az időseket egy család gondozza, így több emberre hárul a feladat.

Azt gondolják, hogy olyan családstruktúrában élnek az emberek, mint az önök kifestőkönyveiben éltek az ötvenes években – címezte szavait a kormánypárti képviselőknek. Állami szerepvállalást sürgetett az idősgondozásban.

Szóvá tette, hogy titkosak az idősgondozási várólisták, szerinte ez azt mutatja, hogy a kormány 2010 óta „nulla darab” férőhelyet bővített. Beszélt arról is, hogy hétezer dolgozó hiányzik a szociális szektorból.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt firtatta, hogy Gyurcsány Ferenctől, az LMP politikai szövetségesétől megkérdezte-e, miért vett el egyhavi nyugdíjat az idősektől.

Elmondta, többször is válaszolt a képviselő férőhelyekkel kapcsolatos kérdéseire. Kitért arra, hogy a Gyurcsány-kormány otthonápolásra 15 milliárd forintot költött, a mostani kormány viszont 55 milliárd forintot fordít erre a célra.

Aki gyermekét gondozza otthon, háromszor magasabb juttatást kap, mint 2010-ben, aki hozzátartozóját ápolja otthon, 91 százalékkal kap magasabb juttatást, mint tíz évvel ezelőtt – részletezte.

DK: még nem késő elzavarni az SZFE kuratóriumát

Arató Gergely (DK) sima hazugságnak nevezte azt, hogy a kormány nem részese az SZFE körüli vitáknak. Hozzátette: az alapító jogokat az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető miniszter gyakorolja, így a kuratórium tagjait ő nevezi ki és menti fel, a kormány a felelős azért, amit a testület tesz.

Értékelése szerint a kuratórium által hozott intézkedések ellentétesek az európai egyetemi chartával és az alaptörvénnyel, továbbá a kormány által létrehozott privatizációs modell alkalmatlan az autonómia garantálására, a normális munkára.

Szerinte még nem késő „elzavarni” a szakmailag megbukott, alkalmatlan kuratóriumot és a pártkatonákat az intézményből, helyreállítani a jogszerű működést és tárgyalásokon rendezni az egyetem jövőjét.

Bodó Sándor, az ITM foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint „a viharban”, amit jórészt az ellenzék és nem az egyetem hallgatói generálnak, elvész a lényeg, a modellváltás, amely jónéhány egyetemen működik.

Hozzátette: az SZFE modellváltása kapcsán egy modern, korszerű képzés kialakítása a cél, hazai és nemzetközi szinten elismert tudásközpontot kell létrehozni, egy olyat, amely a vállalati és a piaci együttműködésre is kész, emellett rugalmasabb foglalkoztatási lehetőségre is szükség van. Komoly fejlődési pályának nevezte a modellváltást, amelyben az állami szerepvállalás is kisebb.

MSZP: A kormány nem azt tette a járványhelyzetben, amit kellett volna

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában bírálta a kormányt, mondván, nem azt tette, amit kellett volna, ezért több mint ezerrel ő a napi fertőzöttek száma.

Nem kellett volna felkészülni?” – kérdezte a politikus, majd azzal folytatta, a kormányzatnak szerinte nincs információja arról, hogy hányan betegedhettek meg, és érdemben már nem lehet védekezni. „Alibitevékenységgel szemlélik a járvány terjedését” – fogalmazott Tóth Bertalan.

Ezzel szemben az unió tagországainak kormányai azonnal léptek, forrást csoportosították át, de a magyar kormány nem erősítette meg a szociális hálót, nem emelték az álláskeresési járadékot, és nem segítenek a fővárosi, turizmusból élőknek sem – rótta fel, hozzátéve: ehelyett sürgősségi törvényben fogadná el azt, ami az oligarcháknak fontos.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, az orvosokat, ápolókat sérti meg a baloldal azzal, hogy azt állítják, semmi nem történt. Hozzátette: az elmúlt évtizedek legnagyobb béremeléséről döntöttek, az ápolók bérét pedig még egy korábbi döntéssel rendezték.

A gazdasági lépésekkel kapcsolatban Dömötör Csaba kiemelte: a cél, hogy minden egyes munkahelyet megvédjék, ezért vezettek be munkahelyteremtő támogatásokat, ingyenes képzéseket, kamatmentes hiteleket, átmeneti és tartós adócsökkentést, a bértámogatás pedig már 280 ezer embernek segített.

Méretes hazugság, hogy nem történt semmi” – mondta az államtitkár.

Jobbik: Orbán Viktor szabadjára engedte a vírust

Lukács László György (Jobbik) felszólalásában többször is azt ismételte, hogy Orbán Viktor szabadjára engedte a vírust, a járvány nincs kontroll alatt. Ezt alátámasztandó azt mondta, 10 százalék fölött van a tesztek pozitivitási rátája, és a kormány több szakértője is kritizálta a lépéseket.

A kormány szerinte a széles körű tesztelés helyett a bírságolásra fekteti a hangsúlyt egy új salátatörvényben, ahelyett, hogy az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók megvédéséről, a széleskörű, ingyenes tesztelésről írnának benne. Hozzátette: a Belügyminisztérium adatai szerint 1,1milliárd forintot szedtek be a járvánnyal kapcsolatos bírságokból, de ezek szerint ez is kevés volt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára szerint az is bizonyítja, hogy Magyarország felkészült a második hullámra, hogy 100 millió maszk, 95 millió pár kesztyű és 11 ezer lélegeztetőgép van az országban, többszöröse annak, mint az első hullámban.

Az államtitkár szerint az ellenzéki politikus bár a magyar kormányról állította, hogy rosszul védekezik, Európa több országában sokkal rosszabb a helyzet.

Példaként említette, hogy Franciaországban, Olaszországban, Ukrajnában telítődtek a kórházak, Belgiumban több mint tízezren haltak már meg a járványban, Románia fővárosában több mint 10 ezren vannak kórházban, Szlovéniában minden ötödik teszt pozitív, Lengyelországban naponta 8 ezerrel nő a fertőzöttek száma.

KDNP: A kormány a járvány idején is támogatja a családokat

 

Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. október 19-én. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

 

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője azt emelte ki, hogy a kormányzat a járványhelyzetben is megvédi a családokat. Fontosnak nevezte az otthonkezdési támogatást, az 5 százalékos áfa bevezetését új lakások vásárlása esetén, és az otthonfelújítás támogatását.

Megjegyezte:

senki nem tudta, hogy 2020-ban világjárvány lesz,

de az ország gazdasági és pénzügyi megerősítése emiatt is jó döntés volt. Ezzel szemben a baloldali kormányok csődközeli helyzetbe juttatták és eladósították az országot – tette hozzá.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár az elhangzottakra válaszul azt mondta, 2010 előtt a családok „békeidőben” sem számíthattak a baloldalra, mert ők a multinacionális cégek érdekeit védték, de 2010-ben egy családbarát ország építését kezdte el az új kormány.

A cél, hogy minden vágyott gyermek születését támogassák, ezért vezették be a családbarát adórendszert és minden idők legnagyobb otthonteremtő programját. Január 1-jétől pedig 5 százalékra csökken az új lakások vásárlásának áfája, a gyerekes családok lakásának felújítását pedig legfeljebb 3 millió forintig támogatja az állam – sorolta.

Napirend előtti felszólalások

Fidesz: Ha a baloldal segíteni nem akarja a védekezést, akkor legalább ne gátolja azt!

Halász János (Fidesz)arról beszélt: Magyarország a járvány első hulláma elleni küzdelmet megnyerte, és második hullámban is jól védekezik, minden forgatókönyv esetére van „kész haditerve”.

Megköszönte az egészségügyben dolgozók áldozatos munkáját és jelezte: a kormány döntése értelmében soha nem látott fizetésemelésben részesülnek ebben a kormányzati ciklusban. Köszönjük munkájukat, számítunk rájuk, és ők is számíthatnak a Fidesz-KDNP kormányra – jelentette ki.

Szerinte a pártpolitika területén ugyanakkor másképpen mennek a dolgok Magyarországon, mint más európai országokban, ahol a járvány elleni küzdelem érdekében ott is összefogtak a politikai erők, ahol évek óta patthelyzettel küzdenek.

Ehhez képest – folytatta – példa nélküli és szégyenletes, hogy a baloldal Magyarországon nem segíti a védekezést, hiszen tavasszal nem szavazták meg a koronavírus elleni törvényt, kamuvideókkal járatták le az egészségügyet és külföldön rágalmazták Magyarországot.

Hozzátette: ezek után nyáron próbálták meggátolni a védekezésről szóló nemzeti konzultáció lefolytatását, és most is folyamatosan támadják a védekezést, hazugságokat terjesztenek a munkanélküli támogatások keretéről és a tesztekről is, valamint riogatnak a törlesztőrészletekkel kapcsolatban.

Kijelentette: a Fidesz-KDNP frakció továbbra is teljes erejével támogatja a kormányt. A baloldalt arra kérte: ha már segíteni nem akarják a védekezést, akkor legalább ne gátolják azt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára felelőtlennek nevezte az ellenzéki pártokat, azzal vádolva őket, hogy mindent mondanak és mindennek az ellenkezőjét is, valamint rengeteg álhírt terjesztenek a védőfelszerelésekről és a kórházakról is. Úgy vélte: az ellenzék ezzel az emberek biztonságérzetét és a járványkezelésbe vetett bizalmat rombolja.

Nemzetiségi szószóló: Október 19-e a magyar-bolgár barátság napja

Varga Szimeon, bolgár nemzetiségi szószóló a magyar-bolgár barátság napjáról emlékezett meg, amelyet már ötödik éve ünnepelnek október 19-én, Bulgária védőszentjének, Rilai Szent János ünnepnapján. Külön köszöntötte a bolgár nemzetgyűlés alelnökét, aki az idei rendezvényre érkezett Magyarországra.

 

Elmondta: az idei ünnepségen átadják a felújított magyarországi Szent Cirill és Szent Metód bolgár ortodox templomot és templomkertet.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: Varga Szimeon nemcsak az emléknapért tett sokat, hanem azért a védekezéséért is, amelyben bolgárok és magyarok, balkáni és a közép-európai népek összefogtak, hogy újra megállítsák a migrációt.

Elmondta: bár a bolgár nemzetiség létszámában Magyarországon a legkisebb nemzetiségek közé tartozik, de egységesen és aktívan végzik munkájukat, őrzik közösségüket.

Házszabálytól való eltéréssel tárgyalnak a hitelmoratórium meghosszabbításáról

Az Országgyűlés 185 igen szavazattal, egyhangúlag járult hozzá, hogy házszabálytól való eltéréssel tárgyalják a hitelmoratórium meghosszabbítását tartalmazó pénzügyminisztériumi előterjesztést.

Így az „egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről” címet viselő törvényjavaslat vitáját hétfőn tartják meg utolsó előtti napirendi pontként, a zárószavazásra pedig kedden kerül sor.

A kormány kezdeményezésére a képviselők 133 igen, 50 nem és 2 tartózkodás mellett döntöttek arról is, hogy sürgős tárgyalásba veszik a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos törvényjavaslatot, amelyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtott be. A javaslat általános vitájára hétfőn, utolsó napirendi pontként kerül sor.

A Ház elutasította az MSZP kezdeményezését, ami arról szólt, hogy ne kerüljön sor hétfőn a Kúria elnökének megválasztására.

Vagyonkezelő alapítványok bizottsági jelentésének vitája

Dunai Mónika (Fidesz) a törvényalkotási bizottság felszólalójaként azt mondta: a vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak juttatott vagyonról szóló javaslat nagy mértékben növeli az alapítványok működésének sikerét. Méltatta Antall József szellemi örökségét, és elmondta azt is: a Mathias Corvinus Collegium azért kap ingatlanokat, hogy fejlődjön a Budapesten kívüli infrastruktúrája.

Arató Gergely (DK): azt kérdezte, miért független a kormánytól az a szervezet, amelynek elnöke a kormány államtitkára? Bírálta azt is, hogy a Mathias Corvinus Collegium további ingatlanokat kap, miért nem írták ezt be azt az eredeti javaslatba? – kérdezte.

Demeter Márta (LMP) szerint átláthatatlan, hogy ezen szerveztek hogyan fogják felhasználni a közpénzt. Azt kérdezte, miért nem a nagy nemzeti tőkések támogatják ezen alapítványokat, miért az adófizetők pénzét adják oda nekik? Mi alapján választották ki az alapítványokat, amelyeknek együttesen szerinte százmilliárdokat adnak? – sorolta kérdéseit.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kifogásolta, hogy az állami vagyonról szóló törvény bizonyos passzusai nem vonatkoznak majd az átadott vagyonra, például nem kell évente beszámolni azok felhasználásáról, és jogsértő felhasználás esetében sem kell a vagyont visszaadni.

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: az ellenzék számára nem fontosak azok az értékek, amelyeket a jogszabály véd. Közölte azt is: az alapítványoknak minden évben beszámolót kell benyújtaniuk a bíróságnak, ezek pedig nyilvánosak. Visszautasította, hogy közpénzzel visszaélést tenne lehetővé a javaslat.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a vitára úgy reagált: nemzetépítés szempontjából nagyobb jelentőségű ügyekről van szó, mint ahogy azt az ellenzék állítja.

Szólt Antall József néhai miniszterelnök szellemi hagyatékáról, és leszögezte: a résztvevő civil szerveződéseknél szakmai, minőségi probléma nem merült fel, sőt ellenzéki oldalról többen megerősítették, hogy megfelelő szakmai műhelyekről van szó.

Szerinte éppen a Soros-szervezetekkel fordulhatott elő, hogy nem megfelelő finanszírozási önállóságuk miatt ideológiailag „pórázon irányíthatók”. „Mi nem ilyen civil szervezeti rendszerben gondolkodunk” – szögezte le.

Feltette a kérdést Demeter Mártának: komolyan azt szeretné, hogy az említett oktatási, kulturális feladatot csak az állam láthassa el? Közölte: a konstrukció lényege, hogy az elkülönült vagyontömeg a meghatározott célokat látja el, és arra fokozott átláthatósági szabályok érvényesek.

Két új közérdekű vagyonkezelő alapítvány jön létre

Létrejön két új vagyonkezelő alapítvány, átalakul a Batthyány Lajos Alapítvány és ahhoz csatlakozik az állam, valamint vagyonjuttatásokat kap a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány – az Országgyűlés 132 igen, 36 nem szavazattal és 19 tartózkodó voks mellett fogadta el az erről szóló törvénymódosítást.

A vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak juttatandó vagyonról szóló előterjesztés létrehozza a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványt. Míg eddig a Millenáris Parkot a Millenáris Nonprofit Kft. egy állami gazdasági társaságként működtette, a jövőben közérdekű vagyonkezelő alapítványi keretek között látja el feladatait.

Az alapítványhoz több mint 9 milliárd forintnyi törzsbetét kerül. Létrehozásában a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért feleős miniszter jár el, kuratóriumának elnökét és tagjait is ez a miniszter jelöli ki.

Ugyancsak létrejön a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány, amelynek feladata a kulturális értékek megőrzése, kulturális rendezvények szervezése, oktatás, a műemléki örökség védelme és az ezt végzők támogatása.

A közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozáséért a pénzügyminiszter felel. A Polgári Művelődésért Alapítvány a feladatai ellátásához megkapná a fővárosi II. kerületi Klebelsberg-kastélyt – amely az előterjesztésben helyrajzi számon szerepel, az alapján kereshető ki –, az abban lévő ingóságokkal együtt.

Az 1991 óta működő Batthyány Lajos Alapítvány is közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakul. Az alapítvány egy tőkejuttatásban is részesül, hogy rendelkezzen a vagyonkezelő alapítványokra előírt tőkeminimummal: megkap egy budapesti, I kerületi, a helyrajzi száma alapján Csónak utcai épületet.

A Mathias Corvinus Collegium is ingatlanokat kap az államtól: két pécsi, több révfülöpi, valamint egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt.

Határozathozatalok

Megválasztották Varga Zsolt Andrást a Kúria elnökének

Megválasztotta az Országgyűlés Varga Zsolt András volt alkotmánybírót a Kúria elnökének. Varga Zsolt Andrást 135 igen, 26 nem szavazattal választották meg a képviselők titkos szavazáson. Posztját 2021. január 2-ától tölti be.

Az alaptörvény szerint a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja; megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Azonnali kérdések

Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. október 19-én. A kormányfő mellett jobbról Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Jobbik: Milyen a félelmen és szegénységen vett győzelem íze?

Jakab Péter (Jobbik) azt mondta a miniszterelnöknek, egyetlen kérdése van hozzá: „milyen a félelmen és szegénységen vett győzelem íze?” A múlt vasárnapi borsodi időközi választáson ugyanis azt mondták neki a helyiek – folytatta a Jobbik frakcióvezetője –, hogy azért szavaznak a Fideszre, mert az egyetlen bevételi forrásuk a közmunka, és ha nem jó helyre húzzák az ikszet, a fideszes polgármester ezt is elveszi tőlük.

Mások szerint „a keresztény-konzervatív uzsorás a fekete Audiból” kérte a Fideszre szavazást – tette hozzá. Jakab Péter szerint Orbán Viktor eddigi kormányzati teljesítménye: ellenségképgyártás, gyűlöletszítás, nemzetmegosztás, ellenséglejáratás, magyarok nyomorban tartása.

Köszönjük a gratulációkat” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök válaszában, hozzátéve: „hallgatjuk önt, és nem tudjuk, hogy sírjunk vagy nevessünk”. Sírni is volna ok – mondta –, mert ahogy Jakab Péter beszél a borsodi emberekről, több mint megalázó.

Azért vesztették el a választást, mert önök így beszélnek a borsodi emberekről, és pontosan azt gondolják róluk, amit most ön itt elmondott” – jelentette ki, szánalmasnak, nevetségesnek minősítve a frakcióvezető szavait. „Most, hogy így lebontották a kétharmadot, a Gyalog galopp Fekete lovagja jut eszembe. Egyezzünk ki döntetlenben” – mondta a kormányfő.

Jakab Péter viszonválaszában azt mondta, a miniszterelnök továbbra sem a nyugdíjakkal, a bérekkel, az egészségüggyel foglalkozik, hanem marad a gyűlölködés, a hazudozás.

Mi, ellenzékiek a hazugságra igazsággal válaszolunk, a gyűlöletre összefogással, a megosztásra egységgel” – fogalmazott, ellenzéki összefogást ígérve mind a 106 országgyűlési választókörzetben. Szavait úgy zárta, véget fognak vetni a „krumplikirályságnak”.

Ezután elindult Orbán Viktor felé egy zsák krumplival – mondván, hogy a borsodiak ezt küldik neki –, a parlamenti közvetítésben ugyanakkor az volt látható, hogy több kormánypárti képviselő, mások mellett Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Balla György, a kormánypárt frakcióigazgatója igyekezett útját állni.

Jakab István levezető elnök figyelmeztette a Jobbik frakcióvezetőjét, és jelezte, hogy megteszi a szükséges intézkedéseket.

Orbán Viktor viszonválaszában úgy fogalmazott:

remélem, a krumpliért fizettek, ha már a varrónőket elfelejtették kifizetni”.

 

A miniszterelnök biztosította Szerencs választókörzetének összes lakóját, hogy ezután is számíthatnak a Fidesz-KDNP-re, és mindent megtesznek a térség felemeléséért. Végül azt mondta a Jobbiknak: „önök azt mondták, remélik, méltósággal veszítjük majd el a kétharmadot. Nem veszítettük el, azt viszont látom, hogy önök két dolgot nem tudnak, nyerni meg veszíteni”.

MSZP: Miért nem mondják fel az EBRD-megállapodást?

Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt tavasszal elrendelt hitelmoratórium mellett sokan követelték a végrehajtások, kilakoltatások felfüggesztését is.

Szerinte ezt azért nem teszi meg a kormány, mert Orbán Viktor aláírt egy szerződést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), és ebben vállalta: nem hoznak olyan szabályokat, amelyek a Magyarországon működő bankok jövedelmezőségét negatívan befolyásolják, és nem hoznak a kilakoltatásokat akadályozó szabályokat. Miért nem mondja fel ezt a megállapodást? – kérdezte a kormányfőt.

Orbán Viktor miniszterelnök reagálásában azt javasolta az MSZP-s képviselőnek, tanulmányozza át újra a dokumentumot, már csak azért is, mert éppen néhány napja vetettek ki újabb bankadót, illetve emelték azt meg, és szedtek be 50 milliárd forintot válságkezelésre.

Kiemelte, hogy a hitelmoratórium fennmarad: januártól a leginkább bajbajutottaknak továbbra is halasztási lehetőségük van. Szakács László valamiért elégedetlen a bankadóból befolyt 50 milliárd forinttal – fogalmazott a kormányfő, aki szerint ennek oka, hogy Szakács László a bankadóbevezetést nem szavazta meg.

Szakács László erre úgy reagált: a bankadót jövőre visszaadja a kormány. Az EBRD-megállapodást ismét a magyar családok érdekével ellentétesnek nevezte.

A kormányfő viszonválaszában közölte: november 15-étől újra kilakoltatási moratórium lesz egész télen. Azt is megjegyezte, Szakács László 2010 előtt megszavazta az ingatlanadót, a nyugdíjak csökkentését, illetve elvételét és a közszféra bérének csökkentését is.

DK: Elkezdenek tesztelni vagy leállítják az országot?

Arató Gergely (DK) hangsúlyozta: a koronavírus-járvány elleni védekezés feltétele a tesztelés, mert enélkül járványt kezelni olyan, mint csukott szemmel autót vezetni. „Terjed a járvány, de a kormány nem tesztel” – jelentette ki, hozzátéve: szeptember óta csökken a tesztelések száma, egymillió lakosra naponta mintegy ezer teszt jut, míg Ausztriában ez a szám 1980.

Álláspontja szerint Magyarországon háromszor annyit kellene tesztelni, mint most, hogy reális képhez jussanak, és hogy hatékonyan védekezhessenek. Elkezdenek tesztelni vagy leállítják az országot? – kérdezte.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált: koronavírus-megbetegedés miatt jelenleg 1896 embert kezelnek kórházban, közülük 188-at lélegeztetéssel. Közölte: eddig 904 306 PCR-tesztet végeztek ingyenesen, a járványügyi szakemberekkel pedig nyomon követik, milyen új tesztelési módszerek lelhetők fel a világban.

Ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az úgynevezett antigéntesztek a PCR-tesztekhez hasonló megbízhatósággal működnek, ezért az volt a szakemberek javaslata, hogy az antigéntesztelést is vezessék be, így ez is elindul, talán már kedden.

Arató Gergely örömét fejezte ki, hogy újfajta tesztelési módszert is bevezetnek, de sérelmezte, hogy a miniszterelnök arra nem adott választ, növelik-e a tesztek számát. Arra is választ várt, miért akadályozták meg a Nemzeti Választási Bizottságban azt a népszavazási kezdeményezést, amely arról szólt, hogy mindenki kérhessen ingyen tesztet.

A kormányfő úgy válaszolt: a tesztelés és annak mikéntje kifejezetten járványügyi szakmai kérdés, nem érdemes politikai kérdést csinálni belőle. A kormány mindent megtesz a lehető legjobb védekezésért – jelentette ki, hozzátéve: az ellenzék nem becsüli meg az egészségügyi dolgozók munkáját, nem segíti az országot a védekezésben, de azt kérte, hogy legalább ne hátráltassa.

LMP: Egyre nagyobb bajban vannak a közszolgáltatások

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy a közszolgáltatások egyre nagyobb bajban vannak, kormánypárti politikusok is elismerik, hogy nagy a gond. Az ország nem állhat le, mégis a bedőlés szélére kerülnek ezek az ágazatok – vélekedett.

Kiemelte: a vízügyi ágazatban sok cég csőd közeli helyzetben van, ezért érdemi tárgyalásokat kellene folytatni az érintettekkel, azonnali kormányzati cselekvésre van szükség. A képviselő azt is megjegyezte: az ellenzék nem az egészségügyi védekezésben dolgozókat támadja.

Orbán Viktor miniszterelnök elmondta: Magyarországnak van egy folyamatosan aktualizált és bővített tízéves fejlesztési terve, és ebben a legfontosabb kérdések között van a vízellátás modernizációja, amelyet a következő években végrehajtanak.

Ma az ország minden sarkában biztosított a vízellátás, és a következő években a teljes vízügyi hálózatot felújítják – jelentette ki. Hozzátette: folyamatosan egyeztetnek az önkormányzatokkal, és forrásokat biztosítanak a vízellátás biztonságára.

Közölte: amikor az ellenzék megkérdőjelezi annak a járványügyi döntésnek a helyességét, hogy miként tesztelnek, nem a kormányt támadja, hanem a járványügyi szakembereket és orvosokat, akik javaslatot tesznek a kormánynak, és ezzel politikai ügyet csinál a kérdésből.

Párbeszéd: elfogadja-e a kormány az orvosi kamara javaslatait?

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról kérdezett, hogy elfogadja-e a kormány az orvosi kamara most benyújtott javaslatait és kapnak-e az ápolók 80 százalékos béremelést.

Úgy vélte, az orvosok béremeléséről elfogadott törvényben az átvezénylésről szóló rész és az, hogy nem vállalhatnak másodállást az orvosok, katasztrófát okozhat az egészségügyben.

Orbán Viktor miniszterelnök közölte: sok kérdést kell még szabályozni, ez érvényes az átvezénylésre is. Ugyanakkor ennek az eszköznek rendelkezésre kell állnia az egészségügyön belül. Jogi értelemben most nincs rendkívüli helyzet, de az átvezénylés elkerülhetetlenül szükséges, hogy megmentsék az emberek életét és ellátást biztosítsanak nekik – mondta.

Arról is beszélt, hogy bár a képviselő pártja az elmúlt évtizedekben nem volt kormányon, szövetségben áll olyanokkal, akik már voltak, és ma Magyarországon hatezerrel több orvos dolgozik, mint amikor ők kormányoztak. Közölte: nem tart tömeges orvoshiánytól, attól, hogy az orvosok ne tudnák elfogadni, amiben megállapodtak a kamarával.

A kormányfő kitért rá: a magyar egészségügy sikeresen védekezik. A WHO adatai szerint egymillió főre vetítve az elhunytak száma Magyarországon 117, ezzel komoly országokat előzünk meg, mert jó orvosaink és ápolóink vannak. Megjegyezte: az ápolók ebben ciklusban 72 százalékos béremelést kapnak.

Fidesz: A baloldal hátráltatja a védekezést

Selmeczi Gabriella (Fidesz) kifejtette: Magyarország sikerrel védekezett a járvány első hulláma ellen, mert az egészségügyi dolgozók helytálltak, az emberek szabálykövető magatartást tanúsítottak, és a kormány időben hozta meg a szükséges intézkedéseket.

Azonban a baloldal hozta a formáját, beleszállt minden intézkedésbe és álhíreket gyártott – vélekedett. Hozzátette: ezzel szemben más országokban az ellenzék segítette a kormányt a védekezésben.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy válaszolt, az ellenzék diktatúraépítéssel vádolta a kormányt belföldön és külföldön, de kiderült, hogy akik ezzel vádolták, tudták, hogy erről szó sincs, és beismerték, hogy valótlanságokkal támadják a kormányt.

Semmilyen együttműködésre a magyar baloddal részéről nem lehetett számítani, a nyílt hazugságot választják ahelyett, hogy segítenék a védekezést – fogalmazott. Hozzátette: Magyarországon a védekezésnek nincsenek anyagi korlátai.

KDNP: Mennyi támogatást kapott Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség?

Szászfalvi László (KDNP) arról érdeklődött, mennyivel tartozik a magyar állam az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek (MET) és az elmúlt években mekkora összeggel támogatta a közösség működését.

Felidézte, hogy a MET kikerült a bevett egyházak közül, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához olyan kártérítési igénnyel, amit még Strasbourgban is irreálisnak tartottak, bár részbeni kártérítést megítéltek a közösségnek.

A szervezet emellett a köznevelési és szociális intézményeihez továbbra is megkapja a normatívát, ennek ellenére jelentős közüzemi tartozást halmozott fel – közölte.

Felidézte, hogy a MET mellett Gyurcsány Ferenc (DK) is felszólalt. Szerinte álhírgyártás és politikai hangulatkeltés folyt az elmúlt hetekben a baloldalon az egyházzal kapcsolatban, miközben minden magyar adófizető joggal teszi fel a kérdést, hogyan sikerült a MET-nek ekkora közüzemi tartozást összehozni.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházügyi államtitkára azt tette szóvá, hogy Gyurcsány Ferenc akkor nem tiltakozott, amikor a baloldal 2010 előtt egyházi intézményfenntartóktól is elvett egy havi bért.

Az államtitkár ismertetése szerint a testvérközösség 2010 óta szociális intézményfenntartásra 5,4 milliárd forintot, köznevelési intézményfenntartása 15 milliárd forintot kapott, egyházként további 106 millió forintban részesült. Megismételte, hogy a strasbourgi bíróság ítélete alapján 2,2 milliárd forintot fizettek ki a MET-nek; azaz összesen 22 milliárd forinthoz jutott.

Szerinte álságos és hazug állítás, hogy nem kap állami támogatást, illetve nem kapta meg az ítélet után járó kártérítést a közösség. Álságos, hogy néhány tízmillió forintot összegyűjtött nekik néhány szervezet, a fővárostól a Mazsihiszig, azért, hogy ki tudják fizetni a számlákat – hangoztatta.

Szóvá tette azt is, hogy bár a baloldal által meg nem szavazott egyházi törvény alapján a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség idén már igényelhette volna az szja 1 százalékát, mégsem tette.

Független: Mikor lesznek versenyképes magyar cégek?

Bencsik János (független) azt kérdezte a miniszterelnöktől, miért nem sikerült az elmúlt tíz évben magas hozzáadott értéket teremtő, magyar tulajdonban lévő cégeket létrehozni, amelyek versenyképesek lennének a külföldi multikkal és nemcsak a túlárazott közbeszerzésekből és az eltérített uniós támogatásokból működnek.

Szerinte az új tőkések felé nem elvárás a teljesítmény, a tudás, a szorgalom és a szolidaritás. Hozzátette: a Fidesz nem teremtette meg a polgári Magyarország gazdasági feltételeit, a középosztály helyett a felső tízezerrel kötött szövetséget, a kisvállalkozások helyett pedig a német autóipart fürösztik tejben.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta, bár a képviselő elitizmussal vádolta meg a kormányt, az alapvetően „plebejus fajtájú emberekből” áll. Hozzátette: a szegénység tekintetében nem lehet összehasonlítani a mostani Magyarországot a tíz évvel ezelőttivel, minden nemzetközi kimutatás szerint sikerült a szegénységet visszaszorítani.

A minimálbéremelés nem az elitet segíti; ebben is jól teljesített Magyarország – mondta. Közölte, a kormánynak az az ambíciója, hogy felszámolja a szegénységet és a munkanélküliséget, ezt a célkitűzést nem adták fel. A munkanélküliséget felszámolták, a szegénységet is fel fogják – hangoztatta.

Bencsik János válaszában azt mondta, elismeri, hogy az elmúlt tíz évben voltak eredmények, és örülne Mészáros Lőrinc gazdagodásának, ha valós teljesítmény állna mögötte.

Orbán Viktor viszonválaszában ismertette: 2010-ben 73 ezer forint volt a minimálbér, most 161 ezer forint; a garantált minimálbér 89 ezer forint volt, most 210 ezer forint.

Beszélt arról, hogy 38 ezer magyar vállalkozás exportál, ebből hazai tulajdonú 30 ezer. Szerinte helytállnak nagy magyar cégek a világban, példaként említette a Molt, az OTP-t, a Richtert, az MVM-et, a Master Goodot, a Hellt, a Picket, a Wallist, a Wáberert, a Cordiát, a Futurealt.

Jobbik: Mit kért Soros György Orbán Viktortól?

Szilágyi György (Jobbik) azt tudakolta, mit kért Orbán Viktor miniszterelnöktől Soros György azért a sok-sok pénzért, amit a Fidesznek és a kormányfőnek adott. Szerinte a miniszterelnök ismeri a Soros-módszert, hiszen Soros-ösztöndíjas volt.

Az ellenzéki politikus azt is firtatta, mire gondolt a kormányfő akkor, amikor arról beszélt, Németországban nagyobb a korrupció, mint Magyarországon. Emlékeztetett arra, hogy a kormány stratégiai megállapodásokat köt német cégekkel.

Orbán Viktor válaszát úgy kezdte, bár a képviselő azt mondta, nem beszélt Soros Györggyel, meg kell nyugtatnia, eljön ennek az ideje. Jól haladnak! – jegyezte meg.

Elmondta, a rendszerváltáskor a Fideszt – ami még nem volt ilyen hatalmas párt, mint most – egyfelől támogatta Soros György, másfelől pedig Csurka István, mert akkor antikommunista egység volt.

A korrupcióval kapcsolatban kijelentette: „szeretném látni azt az embert, aki bármivel képes engem bármilyen döntésben befolyásolni. Nyugodtan mondhatom önnek, az az ember, még nem született meg”.

Orbán Viktor a nyugati sajtó olvasását javasolta a képviselőnek a német, illetve a skandináv korrupciós ügyek követése érdekében. Hangsúlyozta, amíg Magyarországon ő a miniszterelnök, zéró tolerancia lesz a korrupcióval szemben, itt senki döntést nem tud megvásárolni.
Szilágyi György kételyeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy a támogatásért cserébe Soros György nem kért semmit.

A németországi korrupcióról szólva közölte: megnyugodhatunk, hogy nem Angela Merkel veje fogja a közvilágítási tendereket elnyerni, vagy nem a német kancellár strómanja lesz Mészáros Lőrinc, hanem marad a magyar miniszterelnöké.

Orbán Viktor viszonválaszában megerősítette, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett néhány fontos ügyben, ilyen a korrupció. Soha semmilyen befolyást vásárolni ennek a kormánynak az időszakában nem lehet – fogalmazott.

Úgy folytatta: aki ezt megpróbálta, az a Jobbiknál kötött ki és korrumpálta az egész Jobbikot. Ettől lettek önök Magyarország legkorruptabb pártja – tette hozzá.

MSZP: Miért nem adják vissza az egyetemi függetlenséget?

Gurmai Zita (MSZP) arról kérdezte a kormánypárti képviselőket, hogy ha az 1956-ban lázadó diákokat megértik, akkor miért nem tudják megérteni a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek (SZFE) „a mai önkény ellen lázadó” diákjait.

Az MSZP-s politikus azt mondta, a Fidesz elveszi az egyetem függetlenségét, katonát nevez ki kancellárnak, megpróbálja megtörni az egyetemi hallgatók ellenállását. A Fidesz lett az elnyomó rezsim – fogalmazott, azt kérdezve, hogy miért nem adják vissza az egyetemi függetlenséget.

Bodó Sándor, az innovációs tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára rendkívül cinikusnak és ízléstelennek nevezte, hogy az MSZP padsoraiból vonnak párhuzamot 1956 hőseivel.

Az egyetemi modellváltásról azt közölte: a cél, hogy még modernebb színművészeti képzés legyen, az SZFE-ből pedig egy tudásközpont. Javasolta, hogy az egyetemnek alakuljon ki saját bevételtermelő képessége, fejlődjön a technikai felszereltsége, legyen rugalmasabb a foglalkoztatás és egy kiszámíthatóbb, hosszabb távú az állami finanszírozás.

Szerinte azonban ezekről a kérdésekről tárgyalóasztal mellett kell egyeztetni.

DK: Teszteljenek többet!

Varga Zoltán (DK) dermesztőnek nevezte a járványhelyzetet, rámutatva, hogy október első két hetében többen haltak meg koronavírusban, mint korábban négy hónap alatt összesen.

Szerinte a kormány megbukott, és rengeteg magyar ember haláláért felelős. Nem végeznek elég tesztelést, nem kutatják a kontaktokat – sorolta kifogásait, több tesztelést követelve.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: Európa minden országában olyanok a számok, amelyek tavasszal sem voltak láthatók, de Magyarország az eredményesebben védekező országok közé tartozik, sok uniós államban jelentősen több a halott.

LMP: Legyen 5 százalék az alapvető élelmiszerek áfája!

Demeter Márta (LMP) szerint a kormányzati támogatások szinte csak vagy multinacionális cégek vagy „a NER nagytőkései felé” irányulnak, miközben az emberek Európa legmagasabb áfája miatt minden vásárlásnál magas adót fizetnek.

Azt mondta, az infláció jövőre is inkább a kispénzűeket fogja sújtani, számos alapvető élelmiszerért kell többet fizetni, ezért kezdeményezte az LMP ezek áfájának 5 százalékra csökkentését.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy reagált: az Országgyűlés számos élelmiszer áfáját csökkentette 5 százalékra, köztük az élősertését, a baromfihúsét, a tejét és a tojásét. Nem biztos, hogy válság idején van itt az ideje – költségvetési-gazdasági szempontból – a további mérséklésnek – tette hozzá.

Párbeszéd: Mit tesz a kormány a diákokért és a pedagógusokért?

Mellár Tamás (Párbeszéd) azt firtatta, hogy mit tesz a kormány, hogy megvédje a pedagógusokat és a diákokat a járványtól. Más országokban bezárták az iskolákat – figyelmeztetett.

Megjegyezte: a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügye mutatja, hogy a demokráciát és a szabadságot nem lehet pénzen megvenni.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: a nemzeti konzultációban azt mondták az emberek, hogy az országnak működnie kell, és ennek része, hogy az iskoláknak is működniük kell.

Javaslatokat küldtek az iskoláknak, hogy elkerüljék a fertőzést, sok lépést tettek, hogy csökkenjen a fertőzés veszélye, és a kockázatokat visszaszorítsák – jelentette ki.

Szép, hogy a baloldal a demokráciáért és a szabadságért akar küzdeni, de ők azok, akik nem félnek erőszakot alkalmazni akár békés tüntetők ellen sem – mondta.

Fidesz: A baloldal mindenre képes a hatalomért

Nagy Csaba (Fidesz) hangsúlyozta: Borsodban az emberek azt üzenték, hogy nem kérnek a baloldalból, amely a hatalomért mindenre képes. Közölte: kiderült, hogy a baloldal jelöltjének korrupciós ügye súlyosabb, mint ahogyan korábban tűnt, a baloldali pártvezetők mégsem cselekedtek. Olyan embert akartak a Parlamentbe küldeni, aki súlyos korrupciógyanús ügybe keveredett – mondta.

Rétvári Bence úgy válaszolt, felmerül a kérdés, hogy miért nem találtak az egész baloldalon olyan képviselőjelöltet, aki ne lenne antiszemita és ne lennének korrupciógyanús ügyei. A baloldalon feladták az elveiket – értékelt.

Azt mondta: a baloldalon nem is akarják megnézni, van-e igazság abban, amit Hadházy Ákos mondott a képviselőjelöltről. Az emberek nem számíthatnak a baloldal őszinteségére – fűzte hozzá.

KDNP: A Momentum beismerte, nem számítanak neki a magyar érdekek

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a Momentum beismerte: nem számítanak neki a magyar érdekek és hogy szándékosan valótlan tényeket terjesztenek Magyarországról.

Ahelyett, hogy segítették volna a védekezést, álhíreket gyártottak és lejárató, hazug propagandát terjesztettek Magyarországról – közölte. Hozzáfűzte: a Momentum minden nemzetközi kapcsolatrendszeren keresztül támadja Magyarországot, és annak örül, ha az országot elítélik.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a Momentum azt állítja, hogy nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt támadja, mégis a magyar pártok ellen kampányolt Romániában.

Közölte: a Magyarországról szóló jogállamisági jelentésben nagyrészt Soros György által finanszírozott szervezetekre hivatkoznak, és az is kiderült, hogy a Momentum rendszeresen egyeztetett Vera Jourová uniós biztossal.

Jobbik: Terjesszék ki az otthonfelújítási programot!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra szólította fel a kormányt, hogy az otthonfelújítási programot terjessze ki azokra, akik nehezebb anyagi körülmények között élnek és nem tudják előre kifizetni a felújítás költségeit, illetve azokra, akiknek még nincsen gyermeke, de szeretnének.

Úgy értékelt: a programban a kormány „vegytiszta neoliberális” családpolitikája mutatkozik meg, mert csak a gazdagok tudják majd igénybe venni.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár elmondta: a kormány célja, hogy egyre könnyebb legyen családot alapítani Magyarországon, ezért kabinet 2010 óta 2,5-szeresére emelte a családok támogatását.

Ismertette: eddig 151 ezer család vette már igénybe a csokot 476 milliárd forint értékben. Jelezte: az otthonfelújítási program részletszabályait most dolgozzák ki, és azt szeretnék elérni, hogy minél több család vehesse igénybe a támogatást.

Z. Kárpát Dániel azt kérte számon, hogy ha nincsenek kidolgozva a részletszabályok, akkor miért álltak ezzel a nyilvánosság elé. Zsigó Róbert viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet: a kormány a járványhelyzetben sem hagyta magára a családokat, és sosem látott otthonteremtési programot indított. Azért dolgozunk, hogy minden magyar családnak tető legyen a feje felett – jelentette ki.

DK: Kinek az érdeke a hazai foglalkoztatási adatok kozmetikázása?

Bősz Anett (DK) arról beszélt, hogy a kormány kommunikációja a foglalkoztatási adatokról eltér az Eurostat adataitól: míg utóbbi szerint 2020 második negyedévében az elsőhöz képest 3,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatás, az előző év hasonló időszakához képest pedig 5,6 százalékkal, a KSH adatai 1, illetve 1,3 százalékos visszaesésről szólnak.

Kinek az érdeke a hazai foglalkoztatási adatok kozmetikázása? – kérdezte. Senkinek – reagált erre Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Szerinte az információs zavart az okozza, hogy háromféle számítási módot lehet alkalmazni.

A Foglalkoztatási Szolgálat adatai konkrétak, hiszen mindenkiről tudnak, aki regisztrált álláskereső lett. A harmadik adatbázis – folytatta – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalé, amiből szintén lehet tartalmi következtetést levonni.

Bősz Anett úgy reagált: aggodalommal tölti el, hogy a második negyedéves GDP-visszaesés 14,5 százalékos lehet, amiből arra lehet következtetni, hogy inkább az Eurostat foglalkoztatási adatai helytállóak. Az álláskeresési járadék növelését szorgalmazta.

Bodó Sándor viszonválaszában azt hangsúlyozta: 70 ezerrel többen dolgoznak most a munkaerőpiacon, mint májusban. Arra is felhívta a figyelmet: nem mindegy, hogy három- vagy egyhavi bontásban nézik az adatokat.

Euromediterrán megállapodás

Az Euromediterrán megállapodás jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentésének vitájában Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság képviseletében az EU és Marokkó közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a megállapodás minden tekintetben megfelel az EU politikai érdekeinek.

Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: a megállapodás egy szabadkereskedelmi övezet kialakításával foglalkozik, az LMP azonban elvből elutasítja ezeket, ezért a javaslatot nem tudják támogatni.

Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára zárszavában azt hangoztatta, hogy az EU és Marokkó közötti kapcsolatok elmélyítését szolgálja a megállapodás. A családon belüli erőszak áldozatainak fokozottabb védelme

A hozzátartozók sérelmére elkövetett, súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében szükséges törvénymódosítási javaslat bizottsági jelentésének vitájában

Budai Gyula (Fidesz), a törvényalkotási bizottság nevében kifejtette: a javasolt módosítások alapján a hozzátartozók sérelmére elkövetett, legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények miatt kiszabott, határozott tartamú szabadságvesztések esetében kizárják a feltételes szabadlábra bocsátást.

Ezek olyan kegyetlen tragédiák, amelyek esetében a jogalkotónak kötelessége vizsgálni, hogyan előzhetők meg – hangoztatta a politikus. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) közölte: szükségesek, de nem elégségesek a kormányzat lépései, ugyanis komplexebben kellene vizsgálni a családon belüli erőszak problémáját. A törvényjavaslatra ugyanakkor igennel szavaz az MSZP kedden – jelezte.

Gyüre Csaba (Jobbik) tudatta, pártja is támogatja az előterjesztést, azt mondta, a Jobbik mindig is a családon belüli erőszak visszaszorításáért küzdött. Az elmúlt tíz évben azonban a kormány keveset tett le az Országgyűlés asztalára a kérdésben – jegyezte meg.

Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: a kormány nem fut el a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítása elől, és sokat tesz az áldozatsegítésért.
Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára zárszavában kiemelkedő fontosságúnak nevezte az előterjesztés tárgyát.

A törlesztési moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat vitája Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a járvány miatt szükség van arra, hogy további segítséget adjanak az adósoknak. Kifejtette: a járvány súlyos terheket rótt a háztartásokra és a vállalatokra is. Kiemelkedően fontos cél megvédeni a családok életszínvonalát és szociális biztonságát – jelentette ki.

Emlékeztetett: a kormány tavasszal fizetési moratóriumot vezetett be a már folyósított kölcsönökre, ez automatikusan életbe lépett, és az idei év végéig szólt a lakossági és vállalati ügyfeleknek. Eddig is nagyon sokaknak jelentett ez segítséget, a lehetőséggel 59 százaléka élt a háztartásoknak, vagyis 2,7 millió lakossági ügyfélből 1,6 millió – közölte.

Hozzátette: 96 ezer vállalkozásból 60 ezer választotta ezt az opciót. Hangsúlyozta: ez kétmilliárd forint megtakarítást jelentett a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. Az államtitkár kiemelte: mivel a járvány hatásai elnyúltan jelentkeznek, további segítségre lehet szükség, ezért meghosszabbítják a fizetési moratóriumot egyes társadalmi csoportoknak 2021. június 30-ig.

Az új intézkedés továbbra is széles társadalmi rétegeknek segít: a kedvezményezettek között a legnagyobb csoport a gyermeket nevelő családok, őket követik a nyugdíjasok, az álláskeresők, majd a közfoglalkoztatottak – sorolta.

Azt mondta, így 400-450 milliárd forint maradhat jövőre a családoknál és a cégeknél. Törvényalkotási bizottság: mindenki érdeke a járvány negatív hatásainak leküzdése Nagy Csaba (Fidesz) elmondta: a járvány negatív gazdasági hatásainak leküzdése mindenkinek az érdeke, ezért fontos, hogy közös nevezőre jussanak ebben a kérdésben. A fizetési moratórium eddig is sokaknak segített – vélekedett.

Közölte: a javaslat célja, hogy kiemelt társadalmi csoportoknak a fizetési moratórium fennmaradjon, a hiteladósok átmeneti fizetési haladékot kapjanak.

Fidesz: Jó döntés a fizetési moratórium továbbvitele

F. Kovács Sándor (Fidesz) kijelentette: jó döntés annak a fizetési moratóriumnak a továbbvitele, amelyet az év elején vezettek be. Közölte: a járvány soha nem látott helyzetet hozott, megrengette a gazdaságot, a vállalkozások és a családok pénzügyi helyzetét.

Felidézte, a járvány miatt a kormánynak kétféle védekezési módot kellett kidolgoznia: reagálnia kellett az egészségügyi válsághelyzetre és a gazdasági nehézségekre is. A munkahelyeket és a családok életszínvonalát meg kell védeni a járvány idején is, ebben segít a fizetési moratórium, amely a számok alapján eddig is sikeres volt – mondta.

Jobbik: Ez csak egy részleges meghosszabbítás

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a javaslat csak egy részleges meghosszabbítás, és nagyon leszűkíti azoknak a körét, akik igénybe vehetik ezt a lehetőséget. A futamidő meghosszabbítása ráadásul rejtett költségeket jelent az amúgy is nehéz helyzetben lévő embereknek, pedig a bankrendszer nincs erre rászorulva – értékelt.

Közölte: támogatják a kezdeményezést, de felteszik a kérdést, hogy miért nem érint ugyanannyi embert a moratórium, mint korábban.

KDNP: Eddig is sokaknak jelentett segítséget a fizetési moratórium

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a fizetési moratórium eddig is segített, hogy ne legyenek kiszolgáltatott helyzetben az emberek, széles rétegeknek jelentett nagy segítséget az intézkedés. Azt mondta: a magyar gazdaság jó állapotban érkezett el a válsághoz, majd a kormány sok lépést tett a járvány negatív gazdasági hatásai ellen.

A magyar gazdaság védelmére jelentős forrásokat fordítottak, sok munkahelyet mentettek meg, és most már a foglalkozási ráta is kedvezően alakul – sorolta. Hozzátette: a baloldallal szemben nem megszorításokat hoznak válság idején, hanem ösztönzik a beruházásokat és segítik a családokat.

Megjegyezte: most kiemelt társadalmi csoportoknak meghosszabbítják a fizetési moratóriumot további hat hónapra, és a kormány jól határozta meg az érintettek körét.

LMP: Nem jó a törvény, de több a semminél

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka felszólalása elején jelezte, hogy a törvényjavaslat elfogadását frakcióka támogatja. Nem azért, mert egy jó törvény, hanem azért, mert még mindig több a semminél – tette hozzá. Nem engedhetik el az ilyen kis lehetőségeket sem – mondta.

Szerinte azonnal szembeötlik, hogy hol van a bankok felelősségvállalása a járvány kezelésében. Valóban fizetnek bankadót a pénzintézetek, de ezt leírhatják a következő években, az egyenlege a befizetési kötelezettségnek ezzel gyakorlatilag nulla. Ez nem részvétel a terhek közös cipelésében v értékelt.

A törvény érthetetlenül szigorú azon társadalmi rétegekkel, akiket megnevez kedvezményezettként. Hol maradnak azok, akiknek csökkent, illetve csökkenni fog a jövedelme? – tette fel a kérdést az LMP-s képviselő. Kimaradt azoknak a köre is, akik fizetés nélküli szabadságra kényszerültek – jegyezte meg.

A szükséges minimum a javaslat – összegzett, majd azt kérte a kormánytól, fontolja meg az érintettek körének jelentősen kitágítását.

DK: Kevesebbeknek segít a javaslat, mint indokolt

Varju László, a DK vezérszónoka szerint meg kell próbálni segíteni, ugyanakkor a kormány nem veszi észre az ellentmondásokat. Példaként hozta, hogy mennyien és kik élhetnek a törvény szerint a moratórium meghosszabbításával.

Jóval kevesebbeknek van lehetősége erre, mint korábban – mutatott rá a DK-s politikus, és hivatkozott a jegybank vonatkozó kimutatására is. A hitelszerződések 28 százalékánál tudják csak igénybe venni a moratórium lehetőségét – mondta.

A kormány – az elhangzottakkal szemben – semmit nem hagyott ott az állampolgároknál, a végén ugyanúgy meg kell fizetni a hitelek törlesztését v fűzte hozzá. Ne állítsák azt, hogy bármit is ott hagytak, sőt még külön fizettetnek az emberekkel – hangoztatta.

Szerinte jelentős bizonytalanságot keltenek azzal is, hogy majd lesz egy kormányrendelet, ami külön rögzíti, ki is a jogosult a moratóriumra a vállalatok körében. A DK a törvényjavaslat elfogadását támogatja, de módosító javaslatot nyújtott be az érintettek körének szélesítésére – jelezte az ellenzéki politikus.

MSZP: Ne szűkítsék le az érintettek körét

Szakács László, az MSZP vezérszónoka azt mondta, hogy támogatják az előterjesztést, ugyanakkor kritikai észrevételeik is vannak. Őt is az a kitétel zavarja – magyarázta –, hogy ott hagynak pénzt az embereknél.

Ez nem igaz, csak később szedik be – vélekedett, és az EBRD-vel kötött kormányzati paktumra hivatkozott. Eszerint nem hoznak olyan intézkedéseket, ami a Magyarországon működő bankok jövedelmezőségét hátrányosan érinti a jövőben.

Szóvá tette azt is, hogy a moratórium a vállalatok alig 16 százalékát érinti majd várhatóan. Aránytalanul, szükségtelenül leszűkítik azok körét, akik igénybe veszik – értékelt.

Arra szólított fel, hogy ne szűkítsék le az érintettek körét. Azt is szeretnék, hogy a végrehajtások tényleges leállításával segítsék a családokat – tette hozzá, hangsúlyozva: nincs olyan gazdasági előrejelzés, miszerint a családok jobb helyzetben lesznek tavasszal, mint most.

Képviselői hozzászólások

Varga Zoltán (DK) azt a kormányzati érvet kritizálta, miszerint 450 milliárd forintot hagytak ott az embereknél. Ócska, „Rodolfo trükknek” minősítette a kormánypártok magatartását, azzal a különbséggel, hogy ő mindig azt mondta: a kezemet figyeljék, mert csalok. Önök nem mondják, de csalnak. Visszaélnek az emberek helyzetével, bizalmával. Az pedig egészen elképesztő és vérlázító, hogy ebből „termelési regényt” gyártanak – fogalmazott.

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy reagált: most arról vitatkoznak, az, hogy egymillió embert érint a moratórium meghosszabbítása, sok vagy kevés. 2008-ban és 2009-ben nem voltak ilyen viták, mert akkor nem voltak ilyen intézkedések sem, csak megszorítások, sanyargatták az embereket – mutatott rá, és felsorolta az akkori kormány polgárokat hátrányosan érintő intézkedéseit. A mostani kormánynak az az álláspontja, hogy segítséget kell adni, ösztönözni kell a beruházásokat, munkahelyet kell teremteni – rögzítette.

Kedves Lőrinc, ez kevés lesz” – mondta Z. Kárpát Dániel (Jobbik), aki arra hívta fel a figyelmet, hogy jóval kevesebben, – 1,6 millióval szemben csak 750 ezren – tudnak majd élni a lehetőséggel. Arra szólított fel, hogy ne szűkítsék a lehetőséget igénybe vevők körét, azt bővítsék ki legalább az eddigi körre.

A multikat és bankokat is terheljék, ha az önkormányzatokkal, pártokkal így tesznek – hangoztatta.

F. Kovács Sándor (Fidesz) a Ház méltóságának megtartására szólított fel, és azt kérte: ne hívják egymást a keresztnevükön vagy különböző gúnyneveken a képviselők a felszólalások során.

A kormánypárti politikus érthetetlennek nevezte az ellenzék részéről érkező „kioktatást”, és felidézte, volt, amikor olyan kiszolgáltatott volt a kormány és a miniszterelnök, hogy az IMF diktátumának kellett eleget tenni.

Államtitkári zárszó

Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár zárszavában azt mondta: a jelenlegi moratórium egyedülálló a nemzetközi gyakorlatban. Ahol bevezették, ott nem volt teljeskörű, sokkal szelektívebb volt, és nem kilenc, hanem általában három hónapig tartott.

Kiemelte: most azt látják az augusztusi számok alapján, hogy a munkavállalók száma januárhoz képest nőtt, ahogy az átlagbérek is emelkedtek. Azt is látják, kik azok, akik ténylegesen rászorulnak a moratórium meghosszabbítására.

Nincs kamatos kamat és nincsenek pluszköltségek sem, ez benne van a törvényben – rögzítette az államtitkár.

Az elnöklő Jakab István ezt követően az általános vitát lezárta.

Járványügyi intézkedések

Kormány: adminisztratív könnyítéseket tartalmaz a javaslat

A járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját a parlament.

Az expozét ismertető Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, hogy nehéz őszre és talán még nehezebb télre számítanak a koronavírus-járvány miatt.

A kormány továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje a magyar emberek biztonságát és azért is, hogy az ország működőképes maradjon – jelentette ki.

A törvényjavaslat elsődleges célja a három karanténfajta, vagyis a járványügyi megfigyelés, a járványügyi zárlat, illetve a hatósági házikarantén elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív könnyítések bevezetése, valamint a hatósági házi karantén megsértése miatti szankciók meghatározása – emelte ki az államtitkár.

Az indítvány elfogadása után törvény mondaná ki azt, hogy kiknek kell a külföldről való érkezés után házi karanténba vonulniuk - ismertette a részleteket. A javaslat másik pillérét képezik azok az ügyek, amikor a jogszabály nem állapít meg egy bizonyos tényállás mellett mindenkire alkalmazandó karantént. Itt továbbra is egyedi döntéseket kell hozni, ezért az indítvány olyan eljárást alakít ki, amellyel tömegesen, egyszerűen és azonnal érvényesíthetőek az egyéb karanténügyek – mondta.

Az operatív törzs tevékenységét a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter által létrehozott járványügyi tudományos munkacsoporttal kívánják támogatni – közölte.

A koronavírus terjedésének megállításának érdekében szükség van az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), a Köznevelési Információs Rendszer (KIR), valamint a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) összekapcsolására – érvelt.

A helyszíni bírság legmagasabb összege, a védelmi intézkedés megszegése, illetve a védekezéssel összefüggésben közérdekű üzem működésének megzavarása esetén 50 ezerről 150 ezer forintra nő – hangsúlyozta az államtitkár.

Fidesz: az indítvány megpróbálja enyhíteni a negatív hatásokat

Bartos Mónika (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a világjárvány mindenkit nehézségek elé állít, és Európában a járvány második hulláma már nagy erőkkel tombol. Tavasszal jól sikerült az első hullám elleni védekezés, de a második hullám erősebb, mint az első és egy elhúzódó védekezésre kell felkészülni – tette hozzá.

Az indítvány megpróbálja enyhíteni azokat a negatív hatásokat, amelyekkel szembe kell nézni – hangsúlyozta a vezérszónok, hozzátéve: nagy türelemre, együttérzésre, egymásra való odafigyelésre van szükség.

Tömegessé váltak a karanténnal kapcsolatos eljárások, ezért szükség van az ügyintézési szabályok könnyítésére - hangsúlyozta a felszólaló. Gyakorlati nehézséget jelent, hogy az összes ilyen esetben önálló eljárásban, határozattal kell elrendelni a karanténkötelezettséget. A javaslat azonban könnyíteni kíván azzal, hogy a határátlépések esetében ne kelljen minden esetben külön közigazgatási határozatot hozni – közölte.

Szintén jelentős könnyítés, hogy a külföldről érkező karanténkötelezettek a rendőrség hivatalos honlapján már a Magyarországra való belépés előtt 24 órával regisztrálhatnak és itt a karanténlakás helyszínét is feltüntethetik – emelte ki.

Bartos Mónika fontosnak nevezte, hogy a szabályokat mindenki tartsa be. A javaslat ezért is kitér bizonyos szankciókra, illetve a közigazgatási bírságok rendszerének megváltoztatására. A karanténkötelezettek kötelesek a rendőrség munkáját segíteni, az indítvány pedig kötelezővé teszi a karanténszoftver alkalmazását – hangsúlyozta.

Jobbik: a kormány nem védekezik jól

Lukács László György (Jobbik) azt mondta, hogy a kormánypárti képviselők és a miniszterelnök rendszeresen összekeverik azokat a kritikákat, amiket az ellenzék a kormánynak és a kormányfőnek, nem pedig Magyarországnak címez.

A Jobbik szerint a kormány nem védekezik jól, a magyar emberek, az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók azonban mindent megtesznek – fogalmazott.

Nehéz megérteni, hogy miért kellett mostanáig várni a karanténszabályok tisztázásával – jelentette ki a vezérszónok.

Hangot adott annak a meglátásnak, hogy a bírságok azért szerepelnek a jogszabályban, mert „pénzre van szükség”. Nem a közigazgatási bírság mértéke fogja rászorítani az embereket a maszkviselésre, hanem az, hogy milyen a szociális közegük, a családi szokásaik, illetve a döntéshozók példamutatása – mondta.

„Nem arra kellene rámenni”, hogy minél több pénzt szedjenek be az emberektől, ezért a Jobbik olyan módosító javaslatot nyújtott be, ami a büntetéseket a való élethez, a valódi kereseti viszonyokhoz igazítaná – közölte. Emellett pedig kampányt kell folytatni a maszkviselés érdekében és mindenkinek biztosítani kell a védekezéshez szükséges eszközöket – szögezte le.

Magyarország nem áll jól a tesztelés vonatkozásában – fogalmazott, hozzátéve: azt kéri, hogy a kormány ne támadja a szakértőket.

A szerencsejátékról szóló törvénynek mi köze van a járvány elleni védekezéshez? – tette fel a kérdést a képviselő.

A törvényből hiányoznak a legfontosabb feltételek, ezért ezt a jogszabályt képtelenség megszavazni - összegezte meglátásait.

KDNP: egyszerűbbek lesznek a karanténeljárások

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, hogy az egész világon felfutó szakaszban van a járvány második hulláma. Magyarország sikeresen védekezett az első hullám idején, az emberek példamutató fegyelmezettséggel tartották be az intézkedéseket, az orvosok, az ápolók, a mentősök, a honvédség, a rendőrség, a járványügyi szakemberek pedig hősies munkát végeztek – fogalmazott.

A baloldal kivonta magát a védekezésből, amit később hátráltatott is, ráadásul ezt a tevékenységet a második hullám idején sem hagyta abba – jelentette ki.

Az emberek a második hullám idején is fegyelmezettek, és azt is tudják, hogy az országnak működnie kell, a baloldal viszont folyamatosan álhírekkel rémisztgeti a lakosságot, mert most is az a fontos nekik, hogy a kormányt támadják – közölte a politikus

A javaslat célja, hogy a karanténeljárások egyszerűbbek és gyorsabbak legyenek, a karanténkötelezettségeket könnyebb legyen ellenőrizni, a hatóságok adminisztrációja pedig csökkenjen – mondta Nacsa Lőrinc.

A törvény elfogadása után egyszerűbbé és gyorsabbá válik a határátlépés, csökkennek az adminisztrációs terhek – hangsúlyozta. A javaslat az iskolák számára is jelentős könnyítéseket jelente, mert interneten keresztül lekérdezhetnék, hogy van-e koronavírusos diákjuk vagy dolgozójuk – tette hozzá.

Visszautasította, hogy a bírságok mértékén azért kell változtatni, mert az állam így akar pénzt beszedni. A bírságoknak visszatartó hatásuk van – tette hozzá, hangsúlyozva, a maszkviselés emberéleteket ment.

Képviselői hozzászólások

A vezérszónokok után felszólaló Szakács László (MSZP) azt kérdezte, hogy a szerencsejáték koncessziók kérdése miért szerepel a törvényben.

A politikus feltette a kérdést, miért nem jár a közszolgáltatásban, a kiskereskedelemben dolgozóknak havonta két ingyenes teszt?

Rig Lajos (Jobbik) kifogásolta, hogy egy fontos jogszabály-módosítást megint késő este, alig pár képviselő részvételével tárgyal a parlament, egyben bírálta, hogy a törvénycsomagba egy szerencsejáték-koncessziós téma is bekerült.

Hozzátette: noha tavasszal rengetegen vették komolyan a járványügyi korlátozásokat, ez a fegyelem mostanra fellazult, ennek pedig szerinte az az egyik oka, hogy miközben a politikusok a külföldi helyett a balatoni nyaralást ajánlották, ők maguk külföldön töltötték szabadságukat.

A jobbikos képviselő sürgette, hogy a tüneteket nem mutató magánszemélyek tesztelését is tegyék ingyenessé, egyben kételyét fejezte ki, hogy a bírságok összegének emelésének hatására jobban betartják majd az emberek a járványügyi előírásokat.

Varga Zoltán (DK) szerint a törvényjavaslat jelentős részére szükség van, de félő, hogy „elrejtve, mélyen, a törvény apróbetűs sorai között arra játszanak, hogy milliárdokat síboljanak el”.

Az ellenzéki képviselő szerint a kormányzat eddig „egy csurig töltött pisztollyal játszott orosz rulettet”, mára pedig elsült ez a fegyver. Szerinte ezt mutatja, hogy sok a vírusszkeptikus, sokan nem vagy rosszul viselik a maszkot, ahogyan a kormányfő vagy a külügyminiszter sem hordta hónapokig a védőeszközt.

A járványügyi védekezés mindannyiunk közös érdeke – hangsúlyozta Varga Zoltán, a korábban beígért konkrét intézkedéseket, köztük a távmunka újraszabályozását, valamint az egészségügyi dolgozók átvezénylésének kereteit hiányolva a törvénycsomagból.

Gyüre Csaba (Jobbik) annak a véleményének adott hangot: felvilágosítással és példamutatással lehet biztosítani, hogy mindenki hordja a maszkot, nem a büntetési tételek emelésével.

Elképesztőnek, döbbenetesnek nevezte a napi 600 ezer forintos büntetési plafont, felvetve, ezt az összeget miből fizeti ki egy nyugdíjas vagy akár egy átlagos fizetésű aktív kereső.

Zárszó

Az általános vita lezárása után az elhangzottakra reagálva Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára arról beszélt: egyértelmű, józan, tehercsökkentő, racionális előterjesztést tárgyal a törvényhozás,

Kiemelte: a járvány kezdete óta az a kormányzat célja, hogy mindig mindenki számára biztosítani tudják az orvosi, kórházi ellátást, majd felelőtlenségnek nevezte, ha valaki arról beszél, hogy beteltek a kapacitások.

Folyamatosan van egy stratégia, van egy terv arra, hogy ha – ne adj' Isten – még jobban elszabadul a kórházi kezelésre szoruló betegek száma, akkor mindenki ellátást kapjon – jelentette ki az államtitkár.

Orbán Balázs a tájékoztató kampányokat és közigazgatási bírságokat említette a szabályok betartatásának legfőbb eszközeként.

Hozzátette, előbbiek hiányával nem vádolta még az ellenzék a kormányzatot, utóbbiakat pedig a karanténszabályok megsértése esetére emeli a most tárgyalt javaslat,

hiszen kötelesség a korábban meghozott szabályok megszegőinek szankcionálása.

A törvényjavaslatban szereplő koncesszió kapcsán azt jegyezte meg: az első járványhullámban az élet és az egészség mellett a munkahelyek védelmét is célozták a kormány lépései, és ez a jövőben is így lesz.

Az államtitkár kitért arra is: emberfeletti tevékenységet végeznek az egészségügyben dolgozók, különösen a járvány második hulláma idején, hiszen most nem állították le az életmentő és a koronavírusos beavatkozásokon kívüli, halasztható kezeléseket.

Hozzátette: a védekezés az általánosnál nagyobb rugalmasságot vár el az egészségügyben dolgozóktól, „ezért a vezényléstől nem tudunk eltekinteni”, ennek az egyszerűsítését szolgálják az itt szereplő szabályok.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásra három képviselő jelentkezett. Varju László (DK) a Berettyóújfalu környékén lévő termőföldek tulajdonosváltása miatt nehéz helyzetbe került birkatenyésztőkről beszélt, frakciótársa, Varga Zoltán azt mondta, a Debreceni Nemzetközi Iskola a „fideszes elit gyermekmegőrzőjévé” vált, pedig közpénzből építették és működtetik. Gyüre Csaba (Jobbik) arról beszélt, hogy 2010 óta a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy felszámolja a demokráciát, és ezt az igazságszolgáltatási rendszerben is megtett lépések is alátámasztják.

A felszólalást követően Hiller István levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását. A képviselők kedd reggel folytatják a munkát.