A borsodi választás tanulságai

 

Minden szempontból az ellenzéknek kedvezett a vasárnapi időközi választás. Erről valószínűleg az ellenzéki vezetők is meg voltak győződve, hiszen már jó előre győzelmet kommunikáltak.

A 2018-as választáson Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú egyéni választókerülete – ahol most az időközi választásra sor került – az egyik legerősebb jobbikos körzet volt. A két és fél évvel ezelőtti országgyűlési választáson alig egy százalékpontnyi különbség volt a kormánypárti szavazatok és az ellenzéki jelöltekre leadott voksok között.

Az is segíteni látszott az ellenzéket, hogy a ciklus félidejénél került sor erre az időközi választásra – ez az időzítés hagyományosan mindig az ellenzéknek kedvez. Emlékezzünk csak vissza az előző ciklusban a tapolcai, a veszprémi és az újpesti időközi választásokra, amelyeket az ellenzék nyert meg. Ráadásul a járvány egész Európa és Magyarország gazdaságát is negatívan befolyásolja – ez a helyzet sem a kormánynak kedvez.


Továbbá, az ellenzék egy tapasztalt jelöltet indított – Bíró László már 2018-ban is indult a 6. számú választókerületben a Jobbik színeiben –, a Fidesz pedig a szimpatikus, de újoncnak számító Koncz Zsófiát.

Lélektanilag is kedvező volt az ellenzék helyzete, hiszen ők egy rövid tőmondatban megfogalmazható tétet tudtak adni a választásnak: Bontsuk le a kétharmadot!

Karácsony Gergely, Kunhalmi Ágnes, Márky-Zay Péter, Jakab Péter és Bíró László közösen kampányolnak a választás előtti napon (Kép forrása: Facebook/Kunhalmi Ágnes)

Mi történt ehhez képest tegnap a borsodi 6. számú egyéni választókerületben?


1. A fideszes Koncz Zsófia abszolút többséget szerzett (50,87%), amivel túlszárnyalta néhai édesapja 2018-as eredményét (49,3%). Az összedrótozott ellenzék pedig rontott 2018-as teljesítményéhez képest. Akárhányszor ismételgetik is az ellenzéki vezetők, hogy működött az összefogás, a valóság az, hogy együtt gyengébb eredményt értek el, mint két és fél évvel ezelőtt külön-külön.

2. Az ellenzék képtelen volt elfogadható, hiteles jelöltet állítani. Szűk egy évtizednyi cukisodás és két pártelnökcsere után is csak egy korrupt, antiszemita jelöltet találtak a fiókban.

3. Ez az időközi választás kiváló példája volt annak, hogy az ellenzék hogyan tudja ötvözni a taktikai kudarcot a stratégiai vereséggel. Miközben a baloldal vezetői taktikai okokból kompromittálták magukat az antiszemita jelölttel, egyben azt is sikerült demonstrálniuk, hogy az összefogás stratégiája nem működik.

4. A hétvége nyertese – a Fidesz mellett – Gyurcsány Ferenc, aki taktikusan háttérbe húzódott az időközi választás kampányában. Miután a Jobbik a saját választókörzetében ilyen csúfosan leszerepelt, Gyurcsány joggal mondhatja Jakab Péternek, hogy nincs szükség rájuk a baloldali összefogásban, és a DK elnöke megkezdheti a Jobbik ledarálását.

5. A vereség kiélezi a baloldali pozícióharcot, Hadházy Ákos már meg is indította a Jobbikkal szembeni offenzíváját. A politikus tegnapi esti Facebook-bejegyzésében a „borsodi pofonról” értekezve kijelentette, hogy a „A jelölt személye is közrejátszott abban, hogy ma az ellenzék számára nem túl fényes eredmény született.”

6. A kudarcot hozó közös jelölt személye nemcsak a baloldal pártjait hiteltelenítette, hanem a baloldali holdudvart is. Mostantól még nehezebb lesz rasszizmussal, antiszemitizmussal vádolni a kormányt, miközben ők maguk teljes mellszélességgel beálltak egy nyíltan antiszemita és cigányellenes politikus mögé.

Az ellenzék fullba nyomta a kretént, Oscar bácsi meg nem gyütt.