×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A BLM-őrület elérte Európát: jön az uniós „rasszizmusellenes koordinátor”

 

Szeptember közepén jelentette be az Európai Bizottság, hogy ki kell alakítani egy rasszizmusmentes Európai Uniót. A testület illetékes biztosai szerint egy cselekvési tervvel akarják beindítani ezt a folyamatot, amely válasz lenne a Black Lives Matter-mozgalom tüntetéssorozatára.

Véleményük szerint az Európára is átterjedt tiltakozás bebizonyította, hogy Európa nem tesz meg mindent a rasszizmus ellen. A tervek szerint az uniós intézményeknél is változtatnak az eddigi személyzeti politikán, hogy jobban megjelenjen a társadalmi sokszínűség.

Emellett minden tagállamtól rasszizmus elleni stratégiát várnak 2022-ig. Az uniós szintű rasszizmusellenes munka összehangolásáért pedig egy rasszizmusellenes koordinátor lesz a felelős.

Ő egyeztetne a kisebbségek képviselőivel, az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal.

„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy a 2021–2027-es költségvetésből elkülönítene egy részt a rasszizmus elleni küzdelem céljából, illetve felállítanának egy rasszizmusellenes koordinátort. Na, most

ennek a koordinátornak az lenne az elsődleges feladata, hogy kapcsolatot tartson az egyes kisebbségi csoportokkal, együttműködjön a civil szervezetekkel, tudományos szereplőkkel, politikai szereplőkkel, illetve érvényesítse a nemzeti és uniós jogszabályokat, az e területen hozott nemzeti és uniós jogszabályokat”

– mondta el Halkó Petra, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője az M1 Unió27 műsorában.

A tervek között szerepel az is, hogy a gyűlölet-bűncselekmény fogalmát kiterjesztenék az LMBTQ-közösségre is, hogy nagyobb védelmet kapjanak a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű személyek. A szakértő szerint valójában a szabad véleményt akarják így korlátozni.

Kiszelly Zoltán politológus kijelentette: „Szögezzük le, hogy semmi szükség sem az LMBTQ, sem a rasszizmus elleni harc koordinátorára.

Csak újabb bürokratikus pozíciókat hoznak létre, jól fizetett állásokat, és a Soros-hálózathoz tartozó NGO-knak még több kifizetési ürügyet teremtenek ezzel.

A szerződésekből ez nem következik. Több célt szeretne az Európai Bizottság megvalósítani: a rasszizmusra vagy az LMBTQ elleni agitációra hivatkozva korlátozni akarják a szólásszabadságot, az Európai Uniót, vagy a mainstreamet, a globalizmust kritizáló erőket, ahogy ezt már a Facebook és más közösség oldalak példáján már láthattuk”.

Az Európai Bizottság a következő öt év alatt valósítaná meg a mostani terveit. Azt szeretné elérni, hogy minden tagállamban bűncselekmény legyen a származási alapú gyűlöletbeszéd. A testület elnöke közölte: biztosítani fogják, hogy a tagállamok maradéktalanul végrehajtsák az uniós előírásokat.

A szakértő szerint az Európai Bizottság terve gyakorlatilag hasonló a jogállamisági feltételrendszerhez.

Halkó Petra úgy fogalmazott:

„Most a rasszizmus fogalmával megint egy úgynevezett gumifogalmat kívánnak megteremteni csakúgy, mint a jogállamisággal kapcsolatban”.

Saját szabályok alapján kívánnak bizonyos hozzáállásokat rákényszeríteni az egyes uniós tagállamokra, olykor akár szembe is menve a keresztény gyökerekkel, illetve értékrenddel. És azt is láthatjuk, hogy ismét megindult egy folyamat, amelyet úgy definiálhatnánk, mint a politikai döntéshozatal, illetve befolyás kiszervezése például civil szervezetek, illetve egyéb szereplők segítségével, akiket soha egyetlen uniós állampolgár meg nem szavazott.

Az Európai Bizottság úgy látja, hogy nem elég nem rasszistának lenni, antirasszista magatartást kell tanúsítaniuk az embereknek.

Azt egyelőre nem részletezték, hogy ezt pontosan hogyan képzelik el. Az is a tervek között szerepel, hogy megelőzzék a bűnüldöző hatóságok diszkriminatív hozzáállását.

„Egy további célként az európai néppárti, mérsékelt irányzat szeretné a zöld- és szélsőbaloldali képviselők támogatását is megnyerni, hogy biztos legyen a többsége, és ezért is tesznek gesztusokat ezen politikai irányzatok, ezen politikai ideológiák irányába” – hívta fel a figyelmet Kiszelly Zoltán.

Az Európai Bizottság legkésőbb 2021-re állítaná össze a nemzeti cselekvési tervek fő irányelveit.  2023 végéig pedig már az első jelentéseket is elkészítenék az elért eredményekről.

A címlapfotó illusztráció.