Felmérés: a muszlimok akár erőszakkal is megvédik a kultúrájukat

 

Az illegális bevándorlók érkezésével nemcsak az erőszakos bűncselekmények száma növekedett meg Nyugat-Európában, de felerősödött a keresztényellenesség is. Megmelkedett 2008 és 2019 között a keresztények elleni támadások száma, mely 2015 után ugrott meg jelentősen. Csak tavaly háromezer keresztényellenes bűncselekményt követtek el Európában.


Állig felfegyverzett rendőrök zártak le egy utcát Párizsban szeptember 25-én. Egy 18 éves férfi hentesbárddal sebesített meg két embert a Charlie Hebdo szatirikus hetilap volt szerkesztőségétől nem messze. Az elkövetőt elfogták. Kiderült, hogy pakisztáni születésű, és kiskorúként, három évvel korábban érkezett Franciaoszágba felnőtt kísérő nélkül. Egyelőre nem tudni, miért támadt járókelőkre,

a rendőrség iszlamista terrortámadásként kezelte az esetet.

Egy brit felmérésből pedig az derült ki, hogy a muszlimok akár erőszakkal is megvédik a kultúrájukat. A Tony Blair Intézet kutatásából kiderült, hogy a fiatal brit muszlimok 15 százaléka akár erővel is védené kultúráját és vallását.

Feloldhatatlan a konfliktus

A muszlimok és a nem muszlimok 19-19 százaléka mondta azt, hogy feloldhatatlan az iszlám és a Nyugat közötti konfliktus. A vizsgálat szerint a brit fiatalok 37 százaléka gondolja azt, hogy hátrányos megkülönböztetés éri származása miatt. A muszlim fiataloknak csak 28 százaléka gondolja ugyanezt.

A szakértő szerint több az erőszak a migránsok lakta városrészekben, mint máshol.

Alapvetően az elmúlt hetek német és brit hírei, de akár az elmúlt öt év számos nyugat-európai híre arra enged következtetni, hogy az a különbség, amely a zsidó-keresztény és a muszlim kultúra között fennáll, az ebben a formában nem fenntartható – hívta fel a figyelmet Palóc André, a Századvég vezető elemzője.

„Látható, hogy azokon a területeken, városokban, ahol jelentős számú bevándorló, migrációs hátterű ember él, ott az erőszakos bűncselekmények, illetve az ezzel kapcsolatos problémák egyre fokozottabban jelennek meg” – tette hozzá a fenti gondolatmenetéhez.

A 2015 után Európába érkezett migránsok kihasználják Nyugat-Európa gyengeségét. A szakértő úgy látja: a nyugat-európai tagállamok jelentős része nem tudja kikényszeríteni, hogy az újonnan érkezettek tiszteljék a befogadóországok törvényeit.

Kiszelly Zoltán úgy fogalmazott: „Azt is láthatjuk egyébként, hogy ezek az emberek a saját életüket akarják sokkal jobb körülmények között folytatni, és

nem azt gondolják, hogy nekik kell beállni a sorba és alkalmazkodniuk a többségi társadalom elvárásaihoz, igényeihez, hanem ők azt várják el, hogy a többségi társadalom alakuljon át az ő igényük szerint.”

Ez a párhuzamos társadalmakban, a no-go zónákban már bekövetkezett, azonban azt látjuk, hogy ahol baloldali, liberális vagy zöldpolitikusok vezetik az önkormányzatokat vagy az országokat, ott az érzékenyítés által például a többségi társadalomnak kell egyre több mindenről lemondania – mondta a politológus.

Szakértők szerint sokszor a balliberális média és a politikusok is azt erősítik a migránsokban, hogy rájuk a törvények nem vonatkoznak. Ráadásul, az általuk elkövetett bűncselekményekről sokszor nem is értesülnek az adott országok állampolgárai.

Palóc André szerint tapasztalható Európában, hogy sokszor a híradások próbálják elfedni vagy elhallgatni, hogy egy-egy bűncselekmény kapcsán migrációs hátterű az elkövető. És néhány ország kormánya elhallgatja a helyzetet, hogy mindez azért történik és azért ilyen fokozott ezeknek a bűncselekményeknek a száma és gyakorisága, mert a migráció nem egy működő konstrukció.

Jelentősen megugrott a bűncselekmények száma

Az elmúlt években olyan szinten épült ki egyes nyugat-európai országokban a nyitott társadalom, amely már a helyieket is zavarja – mutatott rá Kiszelly Zoltán.

„Akik nem tudnak beilleszkedni, a bűnözéshez és az erőszakhoz is folyamodnak, ennek látjuk példáját Svédországban, ahol a bandabűnözés ma komoly problémát jelent. Most már a svéd miniszterelnöknek is be kellett ismernie, hogy megbukott annak a 200 000 embernek az integrációja, akit 2015 óta engedtek be az országba, és hogy az erőszak, illetve a rendőrség tétlensége odavezetett, hogy nem tudják fenntartani bizonyos területeken, városokban a közrendet” – fogalmazott a politológus.

Az illegális bevándorlók érkezésével nemcsak az erőszakos bűncselekmények száma növekedett meg Nyugat-Európában, de felerősödött a keresztényellenesség is.

2008 és 2019 között 285 százalékkal emelkedett a keresztények elleni támadások száma, amely 2015 után ugrott meg jelentősen.

Csak tavaly háromezer keresztényellenes bűncselekményt követtek el Európában.