×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Régen mozi állott, most… Bankfiók, szupermarket és tévészékház – így néztek ki Budapest egykor legendás mozijai

 

Ma van 89 éve, hogy a budapesti Royal Apolló moziban bemutatták a Kék bálványt, a filmet az első magyar hangosfilmként tartja számon a filmtörténet. A mozik megjelenésük óta szerves részei voltak a nagyvárosi kulturális életnek, de mára az „egytermes” filmszínházak felett nagyrészt eljárt az idő.

Az MTVA Archívuma szerencsére számos ritka képet őriz az egykor fővárosszerte megtalálható mozikról, amelyeket a szocialista pártelit sem vetett meg propagandacélkora felhasználni.

A Royal Apolló moziban 1931. szeptember 25-én mutatták be Jávor Pál és Gózon Gyula főszereplésével az amerikai hétköznapokat imitáló Kék bálvány című filmet. Az alkotás nem aratott sikert a magyar nézők körében, sőt a két hónappal később bemutatott Hyppolit, a lakáj diadalmenete teljesen háttérbe is szorította Lázár Lajos filmjét. A Kék bálványt így napjainkra csak a legelvakultabb filmrajongók ismerik, de valószínűleg sokan azt sem tudják, hogy merre kellene indulniuk Budapesten, ha az egykori Royal Apolló helyszínéhez szeretnének elzarándokolni.

Valószínűleg ez a két kép sem jelent hatalmas segítséget, hiszen ma már egész máshogy néz ki a Corinthia Grand Hotel Royalnak otthont adó Erzsébet krt. 43–49. Az első, 1945-ös fotón azt látjuk, hogy a Royal Apolló műsorán Mihail Romm filmrendező Lenin 1918-ban című filmjét vetítik, míg a két évvel később készült képen a Hová lettél, drága völgyünk című – egyébként 1941-ben készült – amerikai filmdrámát hirdeti a plakát.

Ha még létezne, a Royal Apolló már több mint százéves lenne, hiszen 1915. október 31-én, Budapest első mozipalotájaként nyílt meg, és ezer fő befogadására volt alkalmas. Az 1894 és 1896 között Ray Rezső tervei szerint épült Royal szálloda dísztermét kihasználatlanság miatt 1915-ben bemutató filmszínházzá alakították át. A nyitó előadáson Janovics Jenő Tetemrehívás című filmjét mutatták be Berky Lilivel a főszerepben. A mozi 1950-től Vörös Csillag, majd 1990-től bezárásáig Apolló néven működött.

 

A 30-as évek közepén készült fotón a Váci utca egy részlete látható jobb oldalon a 9. alatti Corso mozival. A Roberta című film, melyet a mozi bejáratánál hirdettek, 1935-ben készült. Az 1840-ben emelt épületbe az 1902-es átépítés után került a Corso mozi, Pick Marcell és Friedman Lajos mozgófénykép bemutatója. 1936-37-ben ismét átalakították, férőhelyeinek számát jelentősen megemelték. A II. világháborúban a ház súlyosan megsérült, szinte teljesen megsemmisült. A helyreállítással 1945-ig kellett várni. Néhány év múlva a moziból Bartók Terem lett, amit a Muzsika- és Hangversenyrendező Vállalat üzemeltetett. 1967 óta a Vígszínház kamaraszínháza, a Pesti Színház működik az épületben.

 

Az 1947. október 9-én készült fotón egy közlekedési rendőr irányítja az esős időben a forgalmat az Erzsébet körút Dohány utca kereszteződésében. A parkoló taxik közül az első egy Mercedes, az úton egy Citroën 11-es halad a tricikli mellett, a villamos pedig egy dongatetős Schlick kocsi. A háttérben az 1913-ban Palace néven megnyílt (később az Erzsébet krt. 8. sz. alatti Bástya) mozi, melynek helyén ma már egy bankfiók működik.

 

Ha tudna fordulni és az időben ugrani egyet a kamera, akkor azt látnánk az 1964-ben készült fotón, hogy a Dohány utcából az akkor még Lenin körút néven futó utak találkozásánál lévő Híradó mozi előtt személyautók haladnak el. A Fővárosi Moziüzemeltetési Vállalat különleges mozijában a kommunista propaganda által közkedvelt heti Filmhíradókat, havi Világhíradókat, Sporthíradókat, rövid-, dokumentum-, rajz- és bábfilmeket vetítettek folyamatosan. Bármikor be lehetett ülni, és addig nézni a kínálatot, amíg ismét újra játsszák, amire beérkeztünk. A Híradót 1979-ben váltotta a Horizont mozi, majd annak 1999-es bezárásakor a lakóépület mozi részét védetté nyilvánították. Ma hasonló néven egy kávézó üzemel benne.

 

A Váci út elején a Westenddel szemben lévő szupermarket helyén egykor üzemelő Kossuth mozi viszonylag sokáig kitartott, hiszen 2009-ben zárt be „ideiglenesen”. Ennek oka lehetett, hogy a filmszínházban négy termet is kialakítottak, ezért egy ideig fel tudta venni a versenyt a plázák által kínált filmválasztékkal. Az 1947-es kép baloldalán látszik a Kossuth Mozgó felirat. Akkoriban ez a mozi is a Mafirt – a Magyar Kommunista Párt által megszerzett, tömegkapcsolatot szervező cég mozijaként működött. A kommunista propagandában fajsúlyos szerep jutott az emberek szórakoztatásanak. A kép a XIII. kerületi Béke moziban készült 1949 decemberében, a dekoráció Sztálin 70. születésnapját ünnepli. A Béke 1928-ban nyitott, de mivel a mai Szent László utca akkor a VI. kerülethez tartozott, Terézvárosi mozi volt a neve. 1942-ben átnevezték Béke mozira, utolsó működési napja 1987. május 31. volt. Az épületet 2010 után lebontották.

 

Nem volt véletlen, hogy a propagandisták nagy figyelmet szenteltek a filmszínházaknak, hiszen az 50-es években a mozi volt az egyik legnépszerűbb szórakozás. A mozipénztár előtti hosszú sor A királylány a feleségem című francia film bemutatójának szól a budapesti Szikra filmszínházban. 1926-ban nyitották meg a Teréz körúton a divatos UFA Színházat, mely később elhagyta nevéből a Színház szót. Aztán Scala-Metro, majd Szikra néven működött 1949 és 1990 között, végül Metro mozi lett, és 2000-es bezárásáig az is maradt. A mozi igazi látványosságnak számított, ugyanis több mint hétszáz nézőt befogadó terme mellett nyitható tetővel is büszkélkedhetett.

 

Az 1956-os forradalom harcosai is a mozi segítségével üzentek az elnyomóknak. A Népszínház utcai Nap mozi homlokzatán az Irén, menj haza! című 1955-ös lengyel filmvígjátékot hirdető szöveget 1956. november 1-jén Orosz menj haza! feliratra cserélték. A sztálinista diktatúra elleni forradalom és a szovjet megszállás elleni szabadságharcot november 4-én folytotta vérbe a szovjet támadás. A szabadságharc legkitartóbb harcosai a csepeli ellenállók voltak, őket november 11-én verték le. A korábban Eldorádóként és Tiszaként is ismert Nap mozi 1986. július 3-án zárt be.

 

A rendszerváltás hamar elérkezett a mozikba is. Az 1989. november 8-án készült fotón az Ipoly mozi látható, melyben akkor a Testek csábítása című NSZK filmet játszották. Az Ipoly mozi 1939-ben nyílt meg, az akkori Csáky utca 65.-ben (később Hegedűs Gyula utca), befogadóképessége 399 fő volt. Az 1944-45-ös szünetelés után a Magyar Kommunista Párt mozijaként üzemelt tovább, változatlan névvel. 1988 januárjában bezárt, majd az év áprilisában kissé a régi mulatókra emlékeztető módon nyitott meg újra, ugyanis előadás közben pincérek ételt-italt szolgáltak fel. Végül 1990. május 23-án zárta be végleg a kapuit.

 

A szintén 1989-es felvétel a Graffiti mozi bejárata, a VIII. kerületi József körút és a Csepreghy utca sarkán készült. Az épületben 1910-től működött mozi. Először a Klein testvérek mozgójaként, Bodográf néven futott, majd 1942-től 1944-ig Baross mozi volt a neve. 1945-ben a Györffy Kollégium mozijaként folytatta működését, megint Bodográf néven. 1951-től Bányász mozi lett belőle, egészen az 1988-as bezárásáig. 1989 márciusában Graffitit mozi néven nyitották meg, másfél évi működés után bezárt, de egy évvel később megint megnyílt, és 1999-ig működött.

 

Ma már szokatlanul hangzik, hogy a külváros szinte minden kerületében akadt mozi, de a 20. század első felében ez természetes volt, majd a kommunista diktatúra idején is épült néhány filmszínház a dolgozó nép szórakoztatására. Az 1960-as fotón a XVI. kerületi Ságvári utca 3. szám alatti Világ mozi látható, ami Világ-mozgó néven 1912-ben nyitotta meg kapuit az akkori Bizalom utca 3. számú új építésű épületében. 1961-ben szélesvásznúvá alakították, portálját modern stílusban átépítették, végül 1993-ban zárt be.

 

A III. kerületben a Bécsi út 69. alatt állt Óbuda legrégebbi állandó mozija, az 1910 előtt nyílt Ujlaki, ami 1973. május 30-án zárt be.

 

Az Astoria mozi épülete 1947 telén. Budapest külső kerületében működő filmszínházak, közöttük az Astoria mozi is a Magyar Filmipari Rt. (MAFIRT) felügyelete alá tartozott. Ez volt a későbbi Kőbánya mozi előde. 1913-ban épült, majd 1959-es bezárása után lebontották és a helyén épült a Kőbánya mozi.

 

A Molnár Péter és Mühlbacher István tervezte, 1964. augusztus 19-én átadott Kőbánya Mozi épülete a Pataki István téren, a főváros egyik legnagyobb ipari kerületében. Az új mozira azért volt szükség, mert a megelőző években új lakótelepek, gyárrészlegek létesültek a kerületben, és a munkásosztály szórakoztatásáról ilyen módon is gondoskodott a pártvezetés. A mozi 1999-ben zárt be, ma egy televízió székháza működik benne.

 

A Fekete zászlóalj című, csehszlovák film plakátja a Madách mozi (XVIII. Vörös Hadsereg útja 172.) bejárata fölött. Az Üllői út külső, Határ út utáni (XIX. és XVIII. kerületi) szakaszát 1990 előtt Vörös Hadsereg útjának hívták. A volt Madách mozi épülete 1990 óta az Üllői út 440. szám alatt található, a mozi már megszűnt.

 

A Pest-Buda mozi a József Attila-lakótelepen. A IX. Dési Huber utcai mozi 1973. augusztus 18-án, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének századik évfordulója alkalmából nyílt meg, de nem volt hosszú életű, hiszen 1990-ben bezárták.