×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Hogyan vizsgázik Brüsszel a koronavírus idején? 2. rész

 

Mi az oka annak, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta felerősödtek a Brüsszellel szembeni kritikus hangok? Miért kongatja sok elemző a vészharangokat az Európai Unió jövőjével kapcsolatban? A hirado.hu cikksorozatban vizsgálja meg, milyen szerepet játszott Brüsszel a járvány európai pusztításának első hónapjaiban, és hogyan befolyásolta mindez az Európai Unió megítélését. A második részben az Európai Unió járványügyi hivatalának reakcióját vesszük górcső alá.

Cikksorozatunk első részében az olasz helyzetet vizsgáltuk meg. Ide kattintva tudja elolvasni

 

„Alacsony kockázatot jelent a koronavírus” – így gondolta legalábbis az Európai Unió járványügyi hivatala, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) az év első két hónapjában. A kifejezetten a fertőző betegségekre specializálódott intézmény másfél hónapon keresztül félvállról vette a koronavírus jelentette veszélyt, a könnyelmű optimizmus pedig sokak szerint jelentősen hátráltatta a járvány elleni védekezést a kontinensen.

(Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Január 9-én jelent meg az első jelentésük, melyben azt írták: a koronavírus európai megjelenésének valószínűsége alacsony, ugyanis

szerintük nincs bizonyíték arra, hogy a vírus emberről emberre terjed.

Emiatt a vírus európai továbbterjedésének kockázatát az alacsony és nagyon alacsony szint közé sorolták. Január 17-én, amikor nyilvánosságra kerültek a kínai halálesetek, még mindig kevés esélyt láttak a Kínába utazó európaiak megfertőződésére.

Február 13-án pedig arról tájékoztatta az Európai Unió egészségügyi minisztereit Brüsszelben Andrea Ammon, az ECDC igazgatója, hogy Európa megfelelő laboratóriumi kapacitással rendelkezik, és az unió elszigetelési stratégiája működött. Egy későbbi interjúban Ammon hozzátette, hogy csupán a laboratóriumok terhelési kapacitására utalt, nem a készletekre, ugyanis abból – a fokozott kereslet hatására – gyorsan hiány alakulhat ki.

Február 14-én hunyt el az első beteg Európában, de még a hivatal aznapi jelentésében is úgy fogalmaztak:

a fertőzés kockázata alacsony az Európai Unió lakosságára nézve.

„Az ECDC küldetése a fertőző betegségek kockázatainak azonosítása, értékelése, valamint kommunikációja az uniós polgárok felé” – így szól az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ küldetésének egy részlete, az intézmény 2019-es költségvetése pedig csaknem 60 millió euró volt.

Noha az unió által finanszírozott ECDC-t kifejezetten azért alapították, hogy segítsen felkészülni az európai kormányoknak egy esetleges járványra, ennek ellenére egyelőre úgy tűnik, hogy azok a tagállamok voltak eredményesebbek a vírus elleni védekezésben, amelyek az Egészségügyi Világszervezet tanácsaival összhangban döntöttek a korlátozásokról.