×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Hogyan vizsgázik Brüsszel a koronavírus idején? 1. rész

 

Mi az oka annak, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta felerősödtek a Brüsszellel szembeni kritikus hangok? Miért kongatja sok elemző a vészharangokat az Európai Unió jövőjével kapcsolatban? A hirado.hu cikksorozatban vizsgálja meg, milyen szerepet játszott Brüsszel a járvány európai pusztításának első hónapjaiban, és hogyan befolyásolta mindez az Európai Unió megítélését. Az első részben az olasz helyzetet vesszük górcső alá.

Guiseppe Conte és Ursula von der Leyen (Fotó: MTI/EPA)

Guiseppe Conte és Ursula von der Leyen (Fotó: MTI/EPA)

A régóta súlyos gazdasági problémákkal küzdő és hatalmas migrációs nyomás alatt álló Olaszországban sokan érzik úgy, hogy egy újabb válságban hagyta őket cserben az Európai Unió. A sajtó beismerő vallomásként értelmezte, hogy az Európai Bizottság elnöke előbb írásban, később szóban is kénytelen volt elnézést kérni Olaszországtól.

Ursula von der Leyen maga nyilatkozott úgy, hogy azokban a hetekben, amikor a járvány berobbant Olaszországban,

Brüsszel „káros magatartást” folytatott.

Emellett hangsúlyozta, hogy Európa kiáll a járványhelyzettel példamutatóan szembeszálló Olaszország mellett. Csakhogy az olaszok nem szóbéli, hanem valódi, anyagi segítséget vártak az Európai Uniótól, egyelőre hiába.

A súlyos gazdasági problémákkal küzdő dél-európai ország az úgynevezett koronakötvény kibocsátásán keresztül kért további pénzügyi forrásokat, de ettől Von der Leyen, Berlin és más gazdag eurózóna-tagországok kormányai mindeddig mereven elzárkóztak.

Nem véletlen, hogy ma gyakorlatilag egyetlen dologban ért egyet a baloldali kormánykoalíció miniszterelnöke, Guiseppe Conte és a jobboldali ellenzék vezére, az ország legnépszerűbb pártját vezető Matteo Salvini:

a tét az egész EU életben maradása.

Conte a BBC-nek nyilatkozva elmondta: „valódi esély van az európai projekt kudarcára, ha nem lehelnek új életet belé”. Salvini pedig kijelentette: „Ha Európa megváltozik, életben marad. Ha Európa nem változik meg, halálra ítéli magát”.

Népszerű gondolat lett az Italexit

– erre utal több friss közvélemény-kutatás is. A közzétett adatok alapján 40 és 50 százalék közé tehető az EU-t elhagyni akaró olaszok aránya. Utóbbi kutatásból az is kiderül, hogy 2018 végén még a válaszadók 70 százaléka maradt volna. A számok tükrében nem meglepő, hogy a fogadóirodák ma toronymagasan Olaszországot tartják számon mint a Brexit utáni következő lehetséges távozót az Európai Unióból.

Az Italexit gondolatáról Salvinit is megkérdezte az Affari Italiani nevű portál: „Ha szükséges, akkor gondolkodás nélkül búcsút mondunk”válaszolta a Liga vezetője.

A brüsszeli tétovaságra tehát postafordultával érkezhet a válasz az olaszoktól: arrivederci, EU!