Gulyás: Egyetlen fillér sem vész el az uniós támogatásokból

 

Az elszámolási viták a programok néhány százalékát teszi ki, és ezeket is jó eséllyel le tudják zárni, egy fillér forrás sem vész el, a kifizetésekre sehol nem kell várni – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Cikkünk frissült.

Gulyás Gergely kiemelte: 7500 milliárd forintot tesznek ki az EU-támogatások, és mivel az árfolyam kedvezően alakult, ez az összeg valójában 7500-8000 milliárd forint között alakul. Az operatív programokra mindazonáltal összesen 9100 milliárd forint jut, mert a magyar állam nagyobb forrást biztosít, mint amit az EU – közölte.

Hangsúlyozta: az elszámolási viták a programok néhány százalékát teszi ki, és ezeket is jó eséllyel le tudják zárni, egy fillér forrás sem vész el, a kifizetésekre sehol nem kell várni.

A miniszter elmondta: eddig 41 százalékban hívták le az uniós forrásokat, ez kifejezetten jó arány, az utalások folyamatosak. Magyarország a kilencedik a lehívási rangsorban, a visegrádi országok között pedig az első – tette hozzá.

A balkáni útvonalon jelenleg százezer migráns van

Egy a migrációra vonatkozó kérdésre közölte, a balkáni útvonalon jelenleg százezer migráns van. Magyarország továbbra is elkötelezett a külső határvédelem biztosítása mellett, és remélhetőleg a magyar határvédelem kellően ismert ahhoz, hogy minél kevesebben próbálják meg erre az átjutást – vélekedett. Hozzáfűzte, ugyanakkor a fenyegetés valós, és tovább nő, ha Törökország és az EU kapcsolatai nem stabilak.

Várhelyi Olivér a magyar kormánytól teljesen függetlenül végzi majd tevékenységét

Várhelyi Olivér uniós biztosjelölt meghallgatásáról Gulyás Gergely elmondta, remélhetőleg az Európai Parlament eleget tesz feladatának, hogy a jelöltek szakmai alkalmasságát minősítse, és Várhelyi Olivér szakmai alkalmasságához kétség nem férhet.

Arra a felvetésre, hogy Várhelyi Olivér uniós biztosjelölt meghallgatásán közölte, a magyar kormánytól teljesen függetlenül végzi majd tevékenységét, a tárcavezető azt mondta, ez nagyon helyes, mert ha nem így tenne, megsértené a biztosokra vonatkozó előírásokat.

Örülnek, ha bármilyen nemzetközi szervezet Budapesten nyit irodát

Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy Soros György úgy nyilatkozott, nem mer Magyarországra jönni, a miniszter közölte, Soros György magyar állampolgár is, és ha úgy gondolja, hogy itt érzi jól magát, várjuk szeretettel. „A nyilatkozata illeszkedik abba a koncepcióba, amely az ország lejáratására tett eddigi nyilatkozatait is jellemezte” – tette hozzá.

Gulyás Gergely arra, hogy a Türk Tanács irodát nyitott Budapesten, úgy reagált, örülnek, ha bármilyen nemzetközi szervezet Budapesten nyit irodát, ennek remélhetőleg az ország szempontjából pozitív üzleti hozadéka lesz, és a politikai súlyát is növeli a fővárosnak.

Egy Czeglédy Csaba önkormányzati megbízásait firtató kérdésre közölte, néhány új kerületi vezetés a látszatra sem ad. „Egy korábban adócsalás miatt jogerősen elítélt személyt megbízni átvilágítással cinizmus, a korrupció nyílt támogatása ”– értékelt.

Csak a közigazgatásra vonatkozik a létszámstop

Csak a közigazgatásra vonatkozik a kormány által elrendelt létszámstop, a kórházakra, szociális intézményekre nem – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely azt mondta, a kormánynak az volt a szándéka, hogy a közigazgatás területén legyen átmeneti létszámstop, sehol máshol. Arra a felvetésre, hogy az egészségügy területén nem is volt létszámstop, hozzátette: semmilyen létszámstop nincs hatályban, bárki azonnal felvehető.

Megjegyezte, december 1-jén már nem lesz hatályban a közigazgatási létszámstop.

Szólt arról is, hogy a tavalyi és az idei elbocsátások miatt a minisztériumokban jelentős összegek maradtak, és a kormány döntése szerint ezt a pénzt kifizetik a minisztériumi dolgozóknak jutalomként idén. Minisztériumonként eltérő összegről van szó, néhány havi jutalmat jelenthet a dolgozóknak.

Szakmai konszenzus van az építéshatósági engedélyek átszervezéséről

Szakmai berkekben konszenzus van arról, hogy nem szerencsés az építéshatósági engedélyek kiadásának jelenlegi megosztott volta – jelentette ki. Gulyás Gergely hangsúlyozta, a szabályozási jogkörök továbbra is az önkormányzatoknál maradnak, az építéshatósági feladatok azonban a területi közigazgatásban hatékonyabban működtethetők.

A miniszter elmondta azt is, a kormány nem kíván változtatni a forrásmegosztás jelenlegi szabályain. Hozzátette, az önkormányzati törvény ma is rögzíti, hogy mi a feladata az önkormányzatoknak; az egyik legfontosabb ilyen a közösségi közlekedés működtetése, mindössze annyi a változás, hogy ezt a feladatot első helyen említik.

(Fotó: MTI/Soós Lajos)

A kormány nem kíván változtatni a forrásmegosztás jelenlegi szabályain

A miniszter elmondta azt is, a kormány nem kíván változtatni a forrásmegosztás jelenlegi szabályain, hacsak nem kezdeményezik az önkormányzatok.

Hozzátette, az önkormányzati törvény ma is rögzíti, mi a feladata a helyi és a területi önkormányzatoknak, valamint az államnak. Az egyik legfontosabb ilyen a közösségi közlekedés működtetése, mindössze annyi a változás, hogy ezt a feladatot első helyen említik.

Ez mindenhol így van, nemcsak Budapesten. A fővárosban az a jelentős különbség, hogy itt a közösségi közlekedést a kormány is támogatja – mondta.

Közölte, Budapesten a kormány 15 milliárd forintot ad és ezután is fog adni a diák- és nyugdíjasbérlet kiegészítésre, valamint 12 milliárd forintot normatív támogatásként a közösségi közlekedésre. Megerősítette, minden olyan forrás, amelyet Tarlós István korábbi főpolgármesternek ígért a kormány és a költségvetésben is szerepel, továbbra is a főváros rendelkezésére áll a közösségi közlekedés finanszírozására. A főváros ugyanazzal a támogatással számolhat, mint Tarlós István idején – tette hozzá.

Ismertetése szerint 800 milliárd forint folyik be önkormányzati iparűzési adóból, ebből a főváros része 150 milliárd forint.

Megjegyezte, a területi közigazgatási hatáskörökről szóló és a közigazgatási bíráskodás átalakításával kapcsolatos javaslatok már az önkormányzati választás előtt is készen voltak, azokat az választás eredménye nem befolyásolta.

(Fotó: MTI/Soós Lajos)

A tervezett atlétikai stadionról kérdésre elmondta: várják az érintett kerületek véleményét. Ez a legzöldebb beruházása jelenleg a kormánynak, de ha a főváros nem kívánja, nem fogják megvalósítani – jelentette ki. Úgy látja, egy jelenleg használhatatlan területről van szó, ebből lenne Budapest belvárosához közel egy 44 hektáros közpark. „Ha valaki önmagát zöldnek tekinti, nem teljesen érthető, miért nem támogatja a beruházást” – fogalmazott.

A reptéri gyorsvasútról több terv is van

Kérdésre arról is beszélt, hogy szinte minden engedélye megvan a fogaskerekű felújításáról és meghosszabbításáról szóló tervnek, az ügyben várják a kerület és a főváros véleményét. „A reptéri gyorsvasútról több terv is van, a remények szerint a következő hétéves uniós költségvetésből finanszírozható lesz a fejlesztés” – mondta.

Elmondta azt is, megadóztatják az ingatlanspekulációt. Kifejtette 2002 és 2019 között 3169 hektárral nőtt a belterületek nagysága, ez az összes belterület fél százalékos növekedését jelenti.

Szerinte ötvenszeres az árkülönbség a szántóföldek és a 2018-as építési telek eladási árat nézve. „A kormány ennek kíván gátat vetni az új adó bevezetésével” – hangsúlyozta.

A szülő kötelezettségévé teszik a fiatal tizennyolc éves korig történő taníttatását

Volt kérdés arról, miért a szülő kötelezettségévé teszik a fiatal 18 éves korig történő taníttatását, és miért nem emelik inkább a tankötelezettséget. A javaslatot egyéni képviselőként jegyző Hollik István kormányszóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy van egy fontos pontja előterjesztésének, tizennyolc éves korig vagy egy részszakma megszerzésig kell taníttatni a gyermeket. A részszakma megszerzésére lehetőség van tizennyolc éves kornál hamarabb is – mutatott rá.

Szerinte a szülői felelősség törvénybe iktatása egy plusz ösztönző, ami segíti, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyás megszűnjön. Kitért arra is, hogy legtöbb uniós országban tizenhat év a tankötelezettség korhatára.

Gyakorlattá vált, hogy sok gyermek hét-hét és fél évesen kezdi meg iskolát

Egy, a tankötelezettségre vonatkozó kérdése Gulyás Gergely közölte, az Oktatási Hivatalnál lehet felmentést kérni, ezt eddig az iskola adta meg. „Erre a változtatásra azért volt szükség, mert gyakorlattá vált, hogy sok gyermek hét-hét és fél évesen kezdi meg iskolát, és indokolt lenne visszatérni a gyakorlathoz, hogy hatévesen kezdjék meg” – mondta.

Kérdésre beszámolt arról, hogy a Fidesz elnöksége tárgyalt arról, kit indít a párt az időközi polgármester-választáson, de döntés még nincs, a jelölés joga a győri Fideszé. Nem kívánta kommentálni azt az értesülést, hogy a jelölt Dézsi Csaba András kardiológus, jelenlegi önkormányzati képviselő lehet.

A miniszter jelezte, tiszteletben tartják a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) véleményét. A MOB elnöksége szerdán elutasította a Borkai Zsolt olimpiai életjáradékának visszavonásáról szóló, a jobbikos Steinmetz Ádám által jegyzett javaslatot, mert az szerinte nem megfelelően kidolgozott, annak indoklása nincs összhangban az olimpiai eszmével és az alkotmányos alapelvekkel.