A magyar tudós régtől fogva egy fogalom. Válogatás a tudomány napja alkalmából az MTVA Archívumának képanyagából.
Egyesek szerint marslakó a magyar. Mások szerint nem, csak egy eszére és tehetségére sokat adó nép a Kárpát-medencében. Mindig büszkék voltunk azokra a nagyjainkra, akik másként láttatták, megismertették nekünk a világot. Ahol egy egész nép költő tud lenni, ott van szükség a tudomány tényeinek a feltárására.
Magyar tudósok. A dicsőséglistájuk végtelen. Rövid válogatásunk az archívumból az ő emléküket idézi.
Ha vannak méltatlanul feledett hősök, akkor Kubinyi Ferenc az. A Tisza medréből kotorta elő az őslényeket, olyan történész volt, aki nem csak az íróasztala mögül okoskodott, ahogyan manapság szokás, hanem ha kellett, Konstantinápolyból hozta haza a Corvinákat, mentette a nemzet kincsét.
És amikor úgy hozta a haza sorsa, a szabadságharc idején fegyvert fogott és tudott harcolni a magyarságáért, hogy utána kilenc év várbörtön sem törte meg.
„Nincs egyéb hatalom e földön, mint a tudományok varázsereje, melly mind egyeseknek, mind köztársaságoknak annyira óhajtott jollétét eszközölhetné és biztosíthatná” – mondta Jedlik, aki szerzetesként nagyon is evilági dolgokkal foglalkozott, és ezt vállalta is: „Minden tudományban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is.”
Darwin tanár úr magyar hangja Entz volt. Ő ismertette először a híres angol tudós nézeteit, de aztán meggondolta magát és visszakozott. Olyan érdekes dolgokat írt, amik még ma is hüledezésre késztetik az avatatlan olvasót. Egyik gyöngyszemének címe: „Az alsóbbrendű állatoknál előforduló levélzöldtestecskék természetéről”. Kötelező olvasmány.
Bánki Donát a Vaskapu atyja. A hazai műszaki értelmiség alfája. Minden érdekelte. Életpályájának egy időszakában gépszerkesztőként közreműködött a budapesti gabonaelevátor, a Mechwart-eke megtervezésében. Jelentős szabadalmi tevékenységet folytatott a gázmotorok és a belsőégésű motorok terén.
Ezen időszakra esik a közvélemény előtt talán legismertebb találmánya, a Bánki-Csonka féle karburátor szabadalmaztatása.
A három nagy közül, csak Bláthyról illik tudni, hogy 1887-től a váltakozó áramú generátorok párhuzamos kapcsolásával kísérletezett, amelyet rá egy évre egy olaszországi erőműben valósítottak meg. Világszenzációt jelentett, hogy elsőként kapcsolt össze hőerőművet vízierőművel.
1889-ben megszerkesztette a róla elnevezett fogyasztásmérőt. Több hasonló szerkezet is ismert volt, de csupán Bláthyé vált be a gyakorlatban. 1912-ben tökéletesítette, így mérése pontosabb lett. A ma használatos fogyasztásmérők is az általa feltalált készülék elvén működnek.
1927-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Budapesti és Bécsi Műegyetem tiszteletbeli doktora volt, számos kitüntetésben részesült. A képre sűrítetten ott van jelen a magyar tudományosság krémje.
„Vannak, akik az eredeti népszokások eltűnését siratják, s van is abban valami szomorító, épp úgy, mint abban, hogy a gyermek ártatlan játékait nem folytatja férfikorában, de azért a kedves gyermeknek mégis derék férfivá kell válni, s mi is csak azt kívánhatjuk, hogy művelt nemzet legyünk, nem pedig etnográfiai kuriozitás.”
(Eötvös Loránd)
Korányi Sándor fényes példa, hogy egy szellemi alkat mint talál rá arra a darab természetre, melyet csak ő közelíthet meg s az érdeklődés új formái hogy bővítik ki ismereteinket. Van valami egy tudós természete és elmélete közt, amit előelméletnek lehetne nevezni.
A tényekbe még nem kapaszkodott bele, de már felismerhető rajt az elmélet dinamikai váza, mint egy mértani alakban a kristályosodás szelleme. Korányi Sándor azért nagy tudós, mert előelméletei termékenyítőek és magasabbrendűek; felfedezései már csak a magától értetődő adó, mellyel a természet ezeknek az előelméleteknek hódol.”
(Németh László: Korányi Sándor)
Szent-Györgyi Albert nem tudott megfelelni nagybátyja, Lenhossék Mihály elvárásainak, aki a neurontan egyik megalapítója és neves anatómus volt, ennek megfelelően különösen szigorúan és nagy elvárásokkal tekintett unokaöcsére. Az iskolai kudarcok elvették a kedvét a tanulástól. Végül tizenhat éves korában valami megváltozott: „Hirtelen megváltozott valami az agyamban.”
Ahogy ő mondta: – Hirtelen megváltozott valami az agyamban. Kifejlődött benne a tudásszomj. Elmondása szerint néhány héten belül húsz könyvet olvasott el. A gimnázium utolsó két évében kitűnő tanuló lett.
Dwight Eisenhower amerikai elnök érdemrenddel tünteti ki az egyik legnagyobb magyar tudóst, amin a jó Neumann láthatóan derül. Minden oka megvolt rá, hisz 1956-ban egy egész nép arca mosolygott, és hitt a jövőben. „Hatévesen ógörögül beszélt, és kutyáját Inverznek keresztelte el. Neumann János valóban egy marslakó volt.”
A képekre kattintva az MTVA Sajtó- és Fotóarchívum oldalán is elérhetők a fotók, további információkkal és a tartalomhoz kötődő kreatív funkciókkal.