A körülbelül 172 millió kamera által megfigyelt országban több mint négyezer embert tartóztatott le a rendőrség arcfelismerő programok segítségével.
Az arcfelismerő technológia egyre nagyobb népszerűségnek örvend világszerte: a legújabb mobiltelefonokba, épületek beengedő rendszerébe, sőt, még bankokba, hotelekbe is beépítésre kerül.
Ez az újítás azonban nemcsak a felhasználóknak jelent könnyítést, hanem a hatóságoknak is. A különböző kameraképek rendszerbe kötésével és az arcfelismerő programok adatbázisának elemzésével követhetővé válik, ki merre jár. Bár a szervek által használni kívánt technológia még tesztelési szakaszban jár, több országban is sikereket értek el vele.
Chicagóban egy fegyveres rablót sikerült azonosítani arcfelismerő szoftverrel, Nagy-Britanniában egy körözött személyt azonosítottak, és letartóztattak ilyen rendszer segítségével.
A technológia kiforratlansága ellenére a gyakorlati felhasználásában Kína tart legelőrébb.
A körülbelül 172 millió kamera által megfigyelt országban több mint négyezer embert tartóztatott le a rendőrség arcfelismerő programok segítségével 2016 óta.
Ezek a tesztüzemek nagyra törő terv első lépéseit képezik, Kínának ugyanis az a szándéka, hogy az országban található összes kamerát összekapcsolja, beleértve a tömegközlekedésen, bevásárlóközpontban, mobiltelefonokon, magán biztonsági rendszerekben található eszközöket is. A képeket különböző arcfelismerő szoftverek és mesterséges intelligenciák elemzik majd, így könnyítve meg a gyanúsítottak megfigyelését, ismeretségének feltérképezését és a bűnmegelőzést az emberek viselkedésének elemzésével. Magát a nagyszabású tervet „Xue Liang”-nak nevezik, amit nagyjából „éles szem”-nek fordíthatunk.
A név egy kommunista mondásból jön, miszerint „a tömegnek éles a szeme”. Jól mutatja az egykori vezető Mao Ce-tung igényét, az emberek teljes megfigyelését. Mindezt 2020-ig tervezik megvalósítani.
A gyanúsított személyek megfigyelése nem csak rablókra és gyilkosokra terjed ki, ugyanis Kínában az is törvényt szeg, aki támogatja az olyan emberi jogok érvényesülését. Ezek közé tartozik a szólás-, vallás- és sajtószabadság vagy az olyan nagyobb etnikai csoportok, mint például a tibetiek vagy az ujgurok függetlenedési törekvése is.
Így súlyos emberi jogi problémákat vet fel az arcfelismerő rendszerek használata. Sokan a szoftverfejlesztőket is cinkosnak tartják az egyetemes jogok eltiprásában.