Borostyánkő, Batthyány-Almássy vár. Kép forrása

A trianoni békediktátum nem csupán demográfiai, gazdasági katasztrófát jelentett a magyarság számára, hanem megfosztotta építészeti öröksége jelentős részétől is. A 106 éve aláírt szerződésre tíz épülettel emlékezünk. A rossz emlékű évforduló építészeti vonatkozásairól az Architextúrán az előző években is megemlékeztünk – írta Szende András az Architextúra blogon.

1. Borostyánkő, Batthyány-Almássy-vár  

A vár díszterme. Kép forrása

Borostyánkő vára a gyepűrendszer felszámolása után, az osztrák-magyar határvonal megszilárdulásakor építtette a környéket birtokló Kőszegi-család a 13. század elején. 1455-ben III. Frigyes, kihasználva az országban uralkodó viszályt, megszállta Vas vármegye nyugati részét, Rohoncot, Kőszeget és Borotyánkőt is. A zsákmányt Frigyes alkudozásra használta fel, Hunyadi János, majd fia, Mátyás király is sokat vesződött a területek visszaszerzésével. A területek nagyrészét sikerült visszaszerezni, de Borostyánkő csak 1647-ben tért vissza Magyarországhoz. A Habsburgok a birtokot időközben zálogba adták a Königsberg-családnak, akik Gianmaria de Pozzo és Antonio de Spacia olasz építészek alapján korszerűsítették a falakat, a fel-felbukkanó török csapatok távoltartására. Végül 1644-ben eladták az uradalmat Batthyány I. Ádámnak, a vár egészen 1864-ig a Batthyányak fészke maradt. Ekkor gróf Batthyány Gusztáv angol intézőjének, bizonyos Edward O’Egannak adta el az épületegyüttest. Tőle vásárolta meg Almássy Ede 1892-ben. Itt született fia, a legendás Almássy László Afrika-kutató, az „angol beteg” 1895-ben.

2. Selmecbánya, Bányászati és Erdészeti Akadémia

Az Erdészeti-palota a 20. század elején telepített két kaliforniai mammutfenyővel. Saját felvétel

A nevezetes felvidéki bányavárosban, Selmecen 1735. június 22-én alapították a Bányászati és Kohászati Tanintézetet. Ezt fejlesztette tovább 1770-ben Mária Terézia, mikor megalapította a Bányászati Akadémiát. Az intézet 1808-ban erdészeti részleggel is kiegészült. Az Akadémia tudományos és kulturális hatásait nem lehet eléggé hangsúlyozni: ez Európa egyik első műszaki felsőoktatási intézménye, itt fejlődött ki a ballagások hagyománya. Az intézmény újabb fénykora a kiegyezés után következett, a bányászati intézet kohászati, gépészmérnöki és építőmérnöki szakokkal egészült ki. A szűkösnek bizonyult, középkori eredetű belvárosi épületek helyett egy új kampusz épült az egyik város feletti dombon. 1892-ben készült el az új Erdészeti Palota (a felső képen), majd a századfordulón, 1900-ban adták át a Bányászati és Kohászati Palotát. 1912-ben pedig a Kémiai Palotát vehették birtokba a hallgatók, ahol a rendkívüli fontosságú vegyészeti tanszékek kaptak helyet.

A Selmeci Akadémia épületei (balról jobbra): a kémiai, a bányászati-kohászati és az erdészeti paloták. Kép forrása

A Selmeci Akadémia 1918 végén már menekülni kényszerült, a könyvtárat és a laboratóriumi berendezéseket sikerült Budapestre menekíteni. Maga az intézmény végül Sopronba került, az akadémisták nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy új otthonuk Magyarországon maradhasson, aktívan részt vettek a nyugat-magyarországi felkelésben, ami a soproni népszavazás előzménye volt. A hazai erdészeti képzés ma is a Hűség Városában zajlik, a kohászati-bányászati részlegek Miskolcra kerültek. A selmeci hagyományokat mindkét városban élénken ápolják.

Az 1912-ben elkészült Kémiai Palota a Bányászati Palota ablakából. Kép forrása

3. Szabadka, zsinagóga

A zsinagóga belső tere a tóraszekrény felé. Kép forrása

A szabadkai zsinagóga a magyar szecesszió egyik csúcsműve, a keleties és magyar népi építészeti hagyomány egyfajta szintézise. Az épület története is különleges, tulajdonképpen egy másodfelhasználásról van szó: a szomszédos Szeged hitközsége 1899-ben írt ki pályázatot egy új zsinagógára, amit Baumhorn Lipót nyert meg (Baumhorn nem kevesebb mint 26 zsinagógát tervezett a történelmi Magyarországon!). A második díjas terv azonban elnyerte az épp új zsinagóga építését tervező szabadkai hitközségi vezetők tetszését, így megvásárolták a terveket. A nagyszerű épületet az 1902-es őszi nagyünnepek idején fel is avatták. Az épület a bizánci templomtípusú zsinagógák közé tartozik nagy méretű központi kupolával, a négy sarok felől színes mázas cseréppel fedett kisebb sarokkupolákkal, szabályos négyzet alaprajzú központi imatérrel. A huszonöt méter magas belső térben 950 ülőhelyet helyeztek el a földszinten a férfiak, a karzatokon pedig 530 helyet a nők számára. A kerámiadíszek a pécsi Zsolnay-gyárban, az üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek, a legkülönösebb hatást mégis a fényes műmárvány borítású tóraszekrény kelti.

A zsinagóga az utca felől. Kép forrása

A zsinagógát és az építtető, magyarajkú és erős magyar identitású közösséget a huszadik század rendkívül megviselte: a munkatáborokba és haláltáborokba hurcolt 4000 fő mintegy negyede tért vissza 1945-ben. Az üressé vált épület állapota innentől kezdve rohamos romlásnak indult, majd 1970-ben a központi kupola elfordult és oldalra billent, amely a teljes épület fennmaradását veszélyeztette. Az 1980-as években a megdőlt szerkezetet hidraulikus préssel visszaemelték eredeti helyzetébe, majd egy avantgárd színház költözött be az 1975-ben műemlékké nyilvánított épületbe. Szabadka önkormányzata 2013-ban kezdeményezte homlokzati helyreállítását. Magyarország Kormánya 2014-et holokauszt-emlékévvé nyilvánította, és támogatásával elindult az épület teljes felújítása. A 2018-ban újraavatott épület ismét a zsidó hitéletet szolgálja, emelett a város magyar kulturális életének egyik központja.

A karzat Róth Miksa egyik ablakával. Kép forrása

4. Székelyderzs, unitárius templom

A Szent László-legenda úgynevezett fejbenézés jelenete. Kép forrása

A történelmi Udvarhelyszéken álló falu temploma több szempontból is különleges: ez a legfejlettebb székely erődtemplom, valamint itt található az egyik legépebben megmaradt, rendkívüli kifejezőerejű Szent László-legenda ábrázolás. A hosszú freskó öt jelenetben – felvonulás, üldözés, párviadal, a kun vitéz lefejezése, megpihenés – mutatja be a legendát, vagyis a kun vitéz által elrabolt lány kiszabadítását. A történet egyszerre mutat keresztény és ősi elemeket. Főleg az utolsó jelenet – melyben az alvó király a leány ölébe hajtja fejét, aki mintegy a fejébe néz – mozgatja meg a kutatók fantáziáját. A kiemelkedő színvonalú képeken minden arc-, minden lóábrázolás mestermunka. A freskó részleteit mindig is ismerték, de teljes terjedelmében csak 2008-ban tárták fel. A templomot, mint Erdélyben sok helyütt, Giorgio Basta császári hadvezér 1604-es dúlása után erősítették meg.  A török és császári dúlások miatt állandó készültségben álló székely és szász településeken veszély esetén részletesen kidolgozott terv szerint vonult be a falvak teljes lakossága az erődtemplomba – ez sok kisebb-nagyobb portya és támadás esetén bizonyult életmentőnek. A kiemelt jelentőségű templomot több ütemben újították fel, többek között a Rómer Flóris Terv finanszírozásával.

A legenda első jelenete, érdemes megfigyelni a lovak ábrázolását. Kép forrása

A templom és a falu madártávlatból. Kép forrása

5. Bellye, Savoyai Jenő vadászkastélya

Az üres kastély madártávlatból. Kép forrása

A természeti értékeiről nevezetes Drávaszögben, vagyis a Duna és a Dráva összefolyásánál található Bellye. A birtokot hadi érdemeire való tekintettel Savoyai Jenő kapta meg, aki a török alatt felszabadított területeken szinte jelképesnek is tekinthető kastélyépítésekbe kezdett: a bellyei mellett felépítette pompás rezidenciáját Ráckevén. Feltételezhető, hogy a Drávaszögben is Johann Lucas von Hildebrandt építésszel dolgoztatott, hiszen ő tervezte a ráckevei kastély mellett a herceg bécsi palotáját, a Belvedere-t is. Az erdőkben és így vadban gazdag, gyönyörű terület a herceg halála után a Habsburgok egyik kedvelt vadászterülete lett, ami 1920-ban a jugoszláv államhoz került. Az épületben ezután évtizedekig a helyi erdőgazdaság működött, de már sajnos évek óta üresen pusztul.

6. Gerény, rotunda

A ma már Ungvárhoz tartozó falu temploma. Kép forrása

Az Ungvárhoz tartozó Gerény falu görögkatolikus temploma már azonnal mutatja, hogy mitől különleges: az épület szentélye egy hatkarélyos, kupolával fedett középkori kerektemplom, vagyis rotunda valószínűleg a 13. századból. Az épületet a falu növekedésével párhuzamosan még a középkorban bővítették, az önálló épület akkor vált az új templom szentélyévé. A sokáig romosan álló különleges templomot 2016-ban újították fel a Teleki László Alapítvány finanszírozásában.

7. Bács, vár

Az egész Alföld legjelentősebb fennmaradt középkori együttese, Bács vára. Kép forrása

Az egykori vármegye névadó városában álló hatalmas vár nem csak a Délvidék, hanem az egész Alföld legjelentősebb, többé-kevésbé épen maradt középkori együttese. A hatalmas öregtorony valóban olyan, mintha Franciaországból, vagy Angliából repítették volna a dunai rónára. A hatalmas vár Károly Róbert parancsára épült 1338–1342 között, kő hiányában téglából. Viszonylagos épségét épp túlságosan déli fekvésének köszönheti, a törökök már 1529-ben megszállták, majd pár csetepatét leszámítva 1686-ban épségben került a császári csapatok kezére. Viszont ezután elhagyatottan állt, a környező lakosság kő-, illetve téglabányának használta az épületet, mígnem a vármegyei főispán 1842-ben szigorúan megtiltotta a falak bontását, korai műemlékvédőként.

A vár alkonyi fényben. Kép forrása

8. Nagyvárad, Szigligeti Színház

A város központjában álló színház, az eredeti névadó, Szigligeti Ede szobrával. Kép forrása

A történelmi Magyarország és a tágabbi egykori Monarchia nagyvárosait arculatát nagyban meghatározzák a speciális épülettípusok, illetve típusépületek. A pályaudvarok jelentős részét a MÁV főépítésze, Pfaff Ferenc tervezte, míg a legtöbb színházat a bécsi Fellner és Helmer iroda. Nem volt ez másképp Nagyváradon sem, az 1900. október 15-én felavatott épület egyike a cég 48 (!) színházának, melyek Zürichtől Kecskeméten át Szegedig és Odesszáig állnak az ekkor robbanásszerűen fejlődő városok központjaiban. Az épület tehát – mely nyilván elegáns és szép – inkább egy típus nem különösebben kiemelkedő példájának tekinthető, van azonban egy építészeti különlegessége: az oldalhomlokzatokon tűzlépcsőket helyeztek el, ami az amerikai, illetve New York-i tűzlétrák hangulatát idézi.

A váradi színház tűzlépcsője. Kép forrása

9. Jászó, premontrei apátság

Az apátsági együttes főhomlokzata. Kép forrása

Kassához közel, a Bódva völgyében áll a premontrei prépostság nagyszabású barokk együttese. A 18. századi hatalmas, osztrák és délnémet kolostorokat idéző tömb kissé megtévesztő, a kolostort 1220 körül alapította III. Béla király. A középkori, erődített apátságot 1746-ban egy bástya kivételével teljesen lebontották, helyére hatalmas, szimmetrikus együttes került, középen templommal, két oldalt az apátsági épületekkel, a narancsház épületére szervezett tengelyű franciakerttel. Az együttest az osztrák barokk építészet egyik legnagyobb alakja, Franz Anton Pilgram, számos bécsi templom és palota alkotója tervezte. Pilgram életműve egyébként nagyrészt hazánkhoz kötődik, a szentgotthárdi apátság, a majki remeteség, vagy a fertőrákosi győri püspöki nyaraló dicsérik ízlését.

A prépostsági templom belső tere. Kép forrása

10. Garamszentbenedek, bencés apátság

A névadó folyó fölötti sziklára épült apátság. Kép forrása

Végezetül következzen egy olyan együttes, mely – Jászóval ellentétben – megőrizte középkori arculatát, annak ellenére, hogy a 18. században ezt is részben átépítették. I. Géza király 1075-ben kiadott adománylevele egy, már meglévő apátságot említ, amit valószínűleg az 1060-as években alapítottak. A román stílusú épületet 1384 és 1424 között gótikus stílusban átépítették. A török többször is megközelítette az erődített apátságot, azonban sosem járt sikerrel: 1664-ben a közeli Léva mellett vereséget szenvedtek, a csata hadi lobogóit azóta is a templomban őrzik. Az együttest a 18. században barokk stílusban átépítették és kiegészítették, ezek nagyrészét 1882-ben Storno Ferenc lebontotta, és így visszaállt a vélt és valós középkori állapot. Ekkor került több értékes műtárgy, így az Úrkoporsó is Esztergomba. Az apátságot 1950-ben felszámolták, ekkor internálótábor működött az egykori szerzetesi cellákban. Az apátság 1999 óta a kevéssé ismert palottinus rendé.

A kolostor kerengője. Kép forrása

A templombelső. Kép forrása

A kiemelt kép forrása: Monarchia Túrák