Rákóczi 350 - Neuhaus és Prága

| Szerző: Szende András
350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. Az évforduló alkalmából a fejedelemhez köthető épületeket mutatjuk be!

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. A jeles évforduló alkalmából a fejedelem életútját, illetve az ahhoz kapcsolódó épületeket, városokat járjuk be. A sorozat első részében természetesen a borsi szülőkastélyt mutattuk be, majd következett Munkács vára, ahol a mindössze kilenc éves Rákóczi már végigélt egy hosszúra nyúlt császári ostromot. A vár elfoglalása után Bécsbe került keresztapjához és gyámjához, I. Lipót császárhoz, aki elszakította édesanyjától, és a dél-csehországi Neuhaus (Jindřichův hradec) jezsuita gimnáziumába íratta.

Az egykori jezsuita kollégium, a cseh fotómúzeum épülete. Kép forrása

A rebellis sarj 1688 áprilisában kezdte meg tanulmányait szigorú felügyelet alatt. Ez a szigorúság nem is igazából személyének szólt, az iskolát rideg körülmények és rendkívül magas színvonal jellemezte. A többnyire arisztokrata származású diákok szerény szobákban aludtak és legtöbbször sima rozskenyeret ettek. Rákóczit, vagy ahogy az iskolában hívták, R grófot is beültették a padba, ahol a tanulás után sakkozással ütötték el az időt. Az iskola hétköznapi nyelve a latin volt, viszont a város cseh szigetként feküdt a német városok gyűrűjében, így a fiatal Rákóczi hamar megtanulta a nyelvet, míg németül csak később és nehezen beszélt.

A kollégium udvara. Kép forrása

Maga a kollégium egy késő reneszánsz, sgraffito-díszítésű épület. Az intézmény egyike annak a számos jezsuita iskolának, amit az 1620-as Fehérhegyi csata után alapítottak a Habsburgok, hogy ezzel erősítsék a katolicizmust és a német nyelvet Csehországban. A kollégiumhoz egy gyönyörű, szintén késő reneszánsz templom csatlakozik:

A kollégiumhoz csatlakozó jezsuita templom. Kép forrása
A templom belső tere. Kép forrása

A jó tanulmányi eredmények mellett hamar kitűnt Rákóczi egyik legfőbb tulajdonsága, amit a legtöbb visszaemlékező egyhangúan említ: a kedvessége és barátságossága. Hamarosan jó barátságba került a legfontosabb cseh családokból származó társaival, a Wokra és a Kollonich-grófokkal, sőt, a neuhausi várúr, Joachim Slawata és felesége is gyakran vendégül látta a város fölé magasodó rezidenciájukban – ami egyébként a csehországi reneszánsz egyik remeke (ez szerepel a borítóképen is).

A Slawata-vár a cseh reneszánsz egyik mesterműve. Kép forrása

A megnyerő és jó képességű „R grófot” a jezsuiták Prágába küldték, hogy az ottani – szintén a rend által működtetett – egyetem előkészítő kollégiumában fejezze be tanulmányait. Prágában meghatározó a jezsuiták jelenléte, templomuk a cseh főváros egyik legmeghatározóbb épülete – egyben politikai állásfoglalás is, hiszen a cseh protestáns függetlenségi törekvések után egyértelműen jelezte, hogy „ki az úr a házban”.

A prágai vár, középen a jezsuita templom kupolája és tornya. Kép forrása

Rákóczi prágai tartózkodása idején a templom építése csak megkezdődött, állt viszont a szomszédos kollégium, ahol elszállásolták. Érdekesség, hogy az építkezést apja mellett irányító Kilian Ignaz Dientzenhofer, a cseh barokk legnagyobb mestere hazánkban is alkotott: a Rákóczi-szabadságharc leverése után az Eger városképét meghatározó minorita templomot építette. A prágai jezsuita, Szent Miklós templom a mester legnagyobb szabású műve.

A városképet meghatározó templom. Kép forrása
A templom belső tere. Kép forrása
A Clementinum, a prágai egykori jezsuita egyetem könyvtára. Kép forrása

Rákóczi élete Prágában ambivalensen alakult: tanulmányai kiválóan alakultak, különösen a matematikában és a fizikában mutatott tehetséget, és építészeti tanulmányokat is végzett. Az ekkor már Törökországban élő Thököly felajánlotta: ha feleségét kiengedik hozzá, szabadon bocsát egy elfogott császári tábornokot. I. Lipót beleegyezett a cserébe, viszont nem engedte meg, hogy Rákóczi elbúcsúzzon addig Bécsben élő édesanyjától. Ugyanez a császár – aki egyben Rákóczi nevelőapja, gyámja is volt – egy évre Itáliába küldte, hogy kedvére tanulmányozza a római épületeket és világot lásson. Így 1694 végére Rákóczi készen állt, hogy tapasztalatokkal tele, átvegye magyarországi birtokait. Igaz, a visszaemlékezések szerint szinte már nem is nagyon tudott magyarul, főleg a cseh és a német nyelvet beszélte.

Kiemelt kép forrása: Shutterstock

Világpont podcast

Ajánljuk még