Néhány nappal ezelőtt orosz gyártmányú drónok – legfeljebb 23 db – hatolt be Lengyelország légterébe. A drónok közül 8 darabot lelőtt a légvédelem, ez esetben az ott járőröző NATO szerződés szerinti holland vadászgépek.

Az orosz nem túl meggyőzően próbált elhatárolódni a dologtól, miközben a helyzetet bonyolította, hogy Belarusz – Oroszország szövetségese – előzőleg figyelmeztette a lengyeleket, hogy az ukrán elektronikus zavarórendszerek által eltérített drónok közelednek.

A kérdés persze felmerült: miért lenne Oroszország érdeke csak úgy, szinte „brahiból” provokálni Lengyelországot és a NATO-t? Nem inkább Ukrajna érdeke lenni úgy tenni, mintha Oroszország lett volna a ludas?

Nos, nem tudjuk. Két történelmi eset merül fel párhuzamként.

Az egyik, „elfáradt” orosz drón lengyel földön

Az első a „kassai bombázás”. Szinte köztudomású, hogy Magyarország úgy lépett be a második világháborúba, hogy nem azonosított repülőgépek támadták 1941. június 26-án Kassát, illetve a Rahóra közlekedő gyorsvonatot. A légitámadásoknak 32 főnyi halálos áldozata is volt, s az anyagi kár is jelentős volt. A magyar kormányzat nem vizsgálta a támadás hátterét, hanem egy nehezen érthető rövidzárlat keretében úgy döntött, hogy a támadást úgy veszi, hogy beállt a hadiállapot a Szovjetunió és Magyarország között. Másnap már a magyar légierő hajtott végre megtorló támadásokat szovjet célpontok ellen, miközben Bárdossy miniszterelnök az Országgyűlés képviselőházában bejelentette a hadiállapot beálltát. Ez nem volt teljesen rendben alkotmányos szempontból, miközben már a kassai támadás után többen arra figyelmeztettek: lehet, hogy német provokáció volt az egész. Később felmerült a szlovák légierő szintén provokációs szerepe is. Ma már tudjuk és beszélhetünk is róla: nem zárható ki, hogy tényleg szovjet gépek voltak, amelyek azonban nem magyar célpontokat akartak bombázni, csak navigációs hibák miatt eltévedtek.

A háborúba való „önkéntes” belépésre ösztönző, sunyi módon, fű alatt érkező igen komoly német nyomástól szenvedő magyar kormányzat pedig ledobhatta a válláról ezt a terhet – s egyébként is azt hitte a legtöbb ember, hogy a Szovjetunió két-három hónap alatt összeomlik.

Mivel azonban most Lengyelország nem jelentette be a hadiállapot beálltát, ráadásul a szóban forgó drónok nem is szállítottak robbanóanyagot, ezért ezt a lehetőséget egyelőre el kell vetni – mindenesetre a közvélemény hergelésére, a riogatásra és a Tusk-kormányzat helyzetének pillanatnyi megerősítésére kapóra jött az eset.

A másik lehetőség pedig a „Cessna a Vörös téren”. A jelenség mögött a következő esemény áll. 1987. május 13-án a 18 éves Mathias Rust, egy német hobbypilóta felszállt Reims-Cessna F172P típusú kisrepülőgépével egy Hamburg melletti sportrepülőtérről, és a következő két hétben ide-oda repkedett Észak-Európában. A kisgépet már előzőleg átalakították úgy, hogy az üléseket (a pilótáén kívül) kiszedték és a helyükre üzemanyag-póttartályokat építettek be. Május 28-án dél körül Helsinki mellől egy sportrepülőtérről elstartolt az ifjú Rust és egyenesen Moszkvának vette az irányt. Miután belépett a szovjet légtérbe, egy szovjet légvédelmi üteg, majd két vadászgép is befogta, de nem kaptak engedélyt a tüzelésre. Később Rust a gépével együtt eltűnt a radarokról, majd néha újra felbukkant, de furcsa módon senki sem sikerült újra befogni, lövéssel meg nem is próbálkoztak. Végül is este hét körül ért Moszkvába, de úgy látta, hogy a Vörös tér tele van gyalogosokkal, ezért a térre vezető Bolsoj Moszkvoreckij hídon szállt le, közel a Szent Vazul székesegyházhoz. Elmondása szerint ő ezzel a jelképes berepüléssel mindössze közel akarta hozni Keletet és Nyugatot… Letartóztatták, elítélték, majd egy ideig a szovjet büntetés-végrehajtás vendégszeretetét élvezte, mielőtt kiengedték volna Nyugat-Németországba, vagyis haza.

Az incidens meglehetősen aláásta a Szovjetunió nimbuszát. Az elvileg áthatolhatatlan szovjet légtéren keresztül Moszkváig repülni – ez nem tesz jót egy szuperhatalom imázsának. Gorbacsov számára viszont lehetőséget teremtett, hogy néhány, kellemetlen, a reformjait ellenző keményvonalastól megszabaduljon.

Most, 2025-ben talán valami hasonlót láthatunk? A 23-ból 8-at elfogni nem valami jó eredmény, ráadásul elég drága mulatság is volt az alkalmazott eszközökkel. Más szempontból a mostani drónincidens persze inkább a „Cessna a Vörös téren” fordítottja is lehet, hiszen alkalmat adhat a „héjáknak”, hogy az „orosz provokációra” válaszul megőrizhessék pozícióikat.

Kiemelt kép: Rendőrök a helyszínen, ahol orosz drón roncsait találták meg a közép-lengyelországi Lódzi vajdaságbeli Mniszków településnél 2025. szeptember 10-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Marian Zubrzycki)