A luxembourgi testület szerint ez a helyzet akkor, ha az ilyen jogkövetkezmény szükséges az uniós jog elsőbbségének biztosításához.
Az ügy rövid lényege, hogy 2021. október 20-i ítéletével a lengyel legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsa hatályon kívül helyezett egy egyébként kisebb horderejű ügyben 2006-ban hozott, időközben jogerőre emelkedett ítéletet.
Az ügyben pedig új eljárás lefolytatására utasított egy polgári bíróságot. Ez utóbbi bíróság álláspontja szerint a 2021. október 20-i ítéletet meghozó ítélkező testület – a lengyel legfelsőbb
bíróság érintett tanácsát alkotó bírák kinevezéséhez vezető eljárás szabálytalanságai miatt – nem minősül az uniós jog értelmében vett bíróságnak. Következésképpen ezen ítélet joghatásait nem kell megvizsgálni. Mivel az alacsonyabb szintű bíróság szerint az uniós joggal kapcsolatos pontosításokra volt szükség az Európai Bírósághoz fordult.
Válaszában az uniós ítélkezési fórum jelezte, hogy egy korábbi ügyben már kizárta a lengyel legfelsőbb bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanácsának bírósági mivoltát, mivel e tanács – szerintük – nem felel meg a megelőzően létrehozott, független és pártatlan bíróság követelményének, amit a nemzeti bíróság nem hagyhat figyelmen kívül. Vélhetőleg arra 2024 januárjában történt esetre utalhattak, amelyben a lengyel elnöki palotában letartóztatták Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és helyettesét, Maciej Wasikot egy olyan ügy miatt, amelyben Andrzej Duda köztársasági elnök már kegyelmet adott nekik. A lengyel Legfelsőbb Bíróság rendkívüli felülvizsgálati kollégiumát, amely – objektív, alkotmányjogi alapon – a két politikus számára kedvező döntést hozott, az EU Bírósága illegitimnek nevezte, mondván, „nem tekinthető független, törvényes bíróságnak”, mert 2018 után kinevezett, úgynevezett „újbírók” vannak benne.
Így tehát – szól az EU bíróságának értelmezése – a nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy szabályszerű volt-e a 2021. október 20-i ítéletet meghozó ítélkező testületben részt vevő bírák kinevezése.
Érvelésük alapján az érintett lengyel felsőbírósági ítélkező tanácson belül akár egyetlen olyan bíró jelenléte, akinek a kinevezése nem felel meg az említett követelményeknek, elegendő ahhoz, hogy megfossza a testületet attól, hogy az uniós jog értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősüljön. Szerintük emellett az uniós jog elsőbbségének elvéből, valamint a Európai Bíróság határozatainak kötelező joghatásaiból az következik, hogy az ilyen vizsgálatot sem a nemzeti szabályozás, sem a lengyel alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata nem tilthatja meg.
Ha tehát a nemzeti bíróság azt állapítja meg, hogy az új eljárásra utasító határozatot olyan ítélkező testület hozta, amely nem felel meg az uniós jog követelményeinek, akkor e határozatot semmisnek kell tekintenie, amennyiben az szükséges az uniós jog elsőbbségének biztosításához.
A jogbiztonság elvére alapított vagy az állítólagos jogerőhöz kapcsolódó egyetlen megfontolásra sem lehet hivatkozni ezen joghatás megakadályozása érdekében.
A tárgyalt ítélet kapcsán adalék, hogy az Európai Bizottság elnökéhez, valamint az Európai Parlamentképviselőihez fordultak a lengyel ügyészség vezetői is a jogsértő kormányzati lépések miatt. Mint írták: a Bizottság korábban többször is foglalkozott a lengyelországi jogállamiság helyzetével, most viszont, amikor „kirívó módon sérül” a jogállamiság Lengyelországban, hallgat. Érdemi válasz eleddig tudomásunk szerint nem érkezett.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Getty Images)











