Badacsonytomaj, Szent Donát-kápolna. Kép forrása

A balatoni tájhoz, a szőlőhegyek látványához elválaszthatatlanul hozzátartoznak a kápolnák (a Szent György-hegyen álló kápolnákat az Architextúra vlogon már bemutattuk). Balatoni építészetet bemutató sorozatunkban már elkezdtük a legszebb balatoni kápolnák bemutatását. A sor szerencsére nagyon hosszú, így most következzen a folytatás! – írta Szende András az Architextúra blogon.

Vonyarcvashegy, temetőkápolna

A klasszicista kápolna. Kép forrása

Vonyarcvashegyen több kápolna is található. Az egyik a posztsorozat előző részében szerepelt, különleges legendájáról, és nem mellesleg csodálatos fekvéséről nevezetes. A temetőben álló társa kevésbé ismert, pedig építészetileg jelentősebb alkotás. Klasszicista stílusban épült 1820 körül, és meglehetősen hasonlít a Balaton másik sarkához közeli Enying templomához, amit Alois Pichl, a bécsi klasszicizmus egyik leghíresebb alkotója tervezett.

Gyenesdiás, temetőkápolna

A szomszéd falu kápolnájának ikertestvére. Kép forrása

A Vonyarcvashegyen és Gyenesdiáson átutazva furcsa érzésünk támad: mindkét falu temetőjében egymáshoz igen hasonló, fehérre meszelt, klasszicista temetőkápolna áll. Első ránézésre szinte ikreknek tűnnek, de alaposan megnézve a két épületet, azért számos különbséget észrevehetünk, elég csak a tornyok eltérő sisakjára gondolni. Mindkét épület a környék földesurainak, a Festetics-család támogatásával épült. Az 1826-ban felszentelt gyenesdiási kápolna gróf Festetics László segítségével épült, ezért a kápolnát a lánya védőszentjének, Szent Ilonának ajánlották a falubeliek. A főoltáron ma is áll a névadó szent szobra, amit Kugler Miklós kőfaragó mester Festetics Ilonáról mintázott.

Badacsonytomaj, Szent Donát-kápolna

A híres római út mellett álló kápolna. Kép forrása

A szőlők védőszentjének ajánlott kápolnát a helyi anyag sorozatunkban bemutatott badacsonyi bazaltból építették 1896-ban. Ez volt az egyik első épület a Balatonnál, amit vakolatlanul hagytak, hogy így mutassa be büszkén, hogy milyen anyagból rakták falait (korábban vakolatlan épület szinte „illetlennek” számított). Az épületet időtlen elegancia jellemzi, a nyert bazalt felületbe gyönyörűen bedolgozták az eltérő kőből faragott ablakokat, valamint a fából ácsolt tetőszerkezetet.

Badacsonytomaj, Szent Anna-kápolna

A kápolna, háttérben egy értő felújításra váró kúria. Kép forrása

A híres Római úton továbbhaladva egy újabb kápolnához érkezünk, ami nem meglepő, hiszen a Badacsony szoknyáján a szőlőket kápolnák, kúriák és présházak tarkítják. A szép barokk épületet a környék befolyásos birtokosa, Szentgyörgyi Horváth Zsigmond emeltette 1789-ben. Az építtető feleségét, lányát és unokáját is Annának hívták, így a kápolnát is az ő védőszentjüknek ajánlották. A családi névadási hagyományt fontos megemlíteni, ugyanis az unoka, Szentgyörgyi Horváth Anna Krisztina tiszteletére rendezték az első Anna-bált 1825. július 26-án. A névadó itt ismerte meg későbbi férjét, Kiss Ernő altábornagyot, aradi vértanút.

Zamárdi, „Üdülőkápolna”

Az art deco-jellegű kápolna. Kép forrása

A huszadik század első felének jellegzetes balatoni épülettípusa az „üdülőkápolna”. A népszerűvé váló tóparti üdülőterületeken nyaranta többezer család nyaralt, ahogy a korszakban fogalmaztak a „keresztény középosztályból”. Így a nyári hónapokban hatalmas igény volt méltó misézőhelyekre, viszont nagy templomokat nem volt értelme építeni, hiszen a nyárral együtt a „mise-szezon” is véget ért. Így jöttek létre az üdülőkápolnák, ahol maga a szertartás az épületben zajlott, a hívek viszont nagyrészt a csatlakozó kertben foglaltak helyet. Zamárdi „üdülőkápolnáját” 1929-ben szentelték fel, stílusát tekintve igen különleges, a modernista és az art deco elemek is megfigyelhetők az épületen.

Káptalanfüred, „üdülőkápolna”

Káptalanfüred, kápolna, a nyaralók számára kialakított szabadtéri misézőhellyel. Kép forrása

Hasonló elv szerint épült kápolna Káptalanfüreden, a környékre jellemző vörös homokkőből. Az 1940-ben elkészült kápolna belső tere tulajdonképpen egy nagyobb szobányi méretű, viszont a teraszon elhelyezett „nyári oltárhoz” többtucatnyi pad kapcsolódik a feketefenyőkkel beültetett hatalmas kertben.

Balatonalmádi, Szent Jobb-kápolna

Lotz Károly-Róth Miksa mozaikjának részlete. Kép forrása

Az almádi Szent Jobb-kápolna története kalandregénybe illik: a Budavári palotában a 19. század végén, Hauszmann Alajos tervei szerint épült a Szent Jobb őrzési helyéül szolgáló új kápolna, közel a Mátyás-kúthoz. A helyiség kis méretét rendkívül gazdag kialakítással kompenzálták: a falakat mozaik borította, amit Lotz Károly tervezett és Róth Miksa kivitelezett. A második világháborús ostrom idején a felső szintekről a kápolnára omlott a törmelék, ami egyben meg is védte a károsodástól. Az 1950-es években zajló újjáépítési munkák szinte teljesen felszámolták a palota eredeti térszerkezetét, így a vártemplomot is. Hasonló sors jutott volna a kápolnának is, viszont az építkezésen dolgozó Bicskei Karle János festőművész és Dr Pintér Sándor almádi plébános gyakorlatilag kicsempészték-kimenekítették a kápolnát, majd a balatoni város temploma mellett újra felépítették.

Balatonalmádi, a kimenekített Szent Jobb-kápolna. Kép forrása

Barnag, Kálvária

A Kálvária-kápolna és a kápolnának is beillő stációk egyike. Kép forrása

Ráadás-posztunkat egy Balaton-felvidéki kálvária kápolnájával zárjuk. Az itteni falvakat újjáépítő svábok körében nagy hagyománya volt a kálváriaállításnak, ahol a húsvéti szertartásokat tartották, földrajzilag is felidézve a jeruzsálemi helyszínt. A barnagi a környék legrégibb ilyen együttese, egy 1760-as püspöki látogatás jegyzőkönyve már említi. A helybéli gazdák, mesteremberek adományából, illetve munkájával emelték a kápolnáknak is beillő stációkat, illetve a keresztút végén álló valódi kápolnát. A fazsindelyes, egyszerűségükben is elegáns építmények a háttérben feltáruló Vázsonyi-medencével egy képben szemléltetik a „kultúrtáj” fogalmát:

Barnag, a kálvária két stációja. Kép forrása

Kiemelt kép: Badacsonytomaj, Szent Donát-kápolna (Fotó: Architextúra blog)