Az említett jogszabályhely szerinti pártatlansági követelmény biztosítja, hogy a szolgálatok tevékenysége politikai befolyástól mentes legyen, ami különösen fontos egy olyan ügyben, amelyben politikai szereplők is érintettek lehetnek. Az Alaptörvény 46. cikk (3) és (4) bekezdése alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja.
Az Alkotmánybíróság e körben hangsúlyozta (32/2013. (XI. 22.) AB határozat [105]), hogy a nemzetbiztonsági feladatok lényegesen szélesebb kört ölelnek fel, mint a bűnüldözési feladatok. A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége nem kizárólag büntetőjogi szempontból vizsgálja az eseményeket, és nem feltétlenül jár büntetőeljárási következményekkel. A cél az ország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, amely magában foglalja a szuverenitást vagy alkotmányos rendet veszélyeztető cselekmények felderítését és elhárítását, akár konkrét bűncselekmények hiányában is. A taláros testület egy másik döntésében (19/2018. (XI. 12.) AB határozat [62]–[65]) megerősíti, hogy a nemzetbiztonsági érdekek védelme nem csupán alkotmányos cél, hanem állami kötelezettség. Az ország szuverenitása és az Alaptörvényben meghatározott alkotmányos rend a demokratikus jogállam alapvető értékei. A szuverenitást, valamint a politikai, gazdasági és honvédelmi érdekeket sértő vagy veszélyeztető tevékenységek felderítése és elhárítása közvetlenül az Alaptörvényből levezethető állami feladat.
Mint ismeretes, korábban az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága részletes tájékoztatást kapott az ukrán titkosszolgálatok tevékenységéről. Ez a bizottság feladata, hogy felügyelje a titkosszolgálatok munkáját, és biztosítsa, hogy azok tevékenysége az Alaptörvény keretei között maradjon. Az ukrán titkosszolgálatok ezek szerinti befolyásolási kísérletei országgyűlési képviselőket is céloztak, ami felveti a választási folyamat és a demokratikus döntéshozatal integritásának kérdését.
Fontos kiemelni, hogy az Alaptörvény E) cikke szerint Magyarország nemzetközi szerződések alapján, az Európai Unió tagállamaként bizonyos hatásköröket az EU intézményeivel közösen gyakorolhat. Ennek jelentősége lehet, mivel az ukrán kémbotrány nemzetközi dimenziókat érint, és az EU keretein belül is felmerülhet együttműködési kötelezettség.
Az ukrán titkosszolgálatok tevékenysége egy NATO- és EU-tagállam területén különös jelentőséggel bír, mivel az ilyen ügyek az EU biztonságpolitikai együttműködésére is hatással lehetnek. Az E) cikk (4) bekezdése szerint a nemzetközi szerződések elismeréséhez az Országgyűlés kétharmados többsége szükséges, ami hangsúlyozza a szuverenitás védelmét a külföldi befolyással szemben.
A kémbotrány nemzetközi jellege miatt a magyar hatóságok együttműködhetnek más államok titkosszolgálataival, de az Alaptörvény biztosítja, hogy Magyarország szuverenitása ne sérüljön. Az Alaptörvény kapcsolódó indokolása kiemeli a nemzeti szuverenitás és a történelmi alkotmányosság fontosságát, amely összhangban áll a kémbotrány kezelésével. Az indokolás szerint az Alaptörvény a magyar állam ezeréves történetébe illeszkedik, és célja a nemzeti érdekek védelme. A kémbotrány, amely külföldi titkosszolgálatok magyarországi tevékenységét érinti, közvetlenül kapcsolódik ehhez a célkitűzéshez, mivel a nemzeti szuverenitás védelme elsődleges alkotmányos érték.
A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény preambuluma szerint Magyarország szuverenitását jogellenes támadások érik, különösen külföldi szervezetek és személyek befolyásszerzési kísérletei révén, amelyek a magyar érdekekkel és szabályokkal ellentétesek.
Az az ukrán titkosszolgálatok befolyásolási kísérletei közvetlenül illeszkednek a törvény által célzott fenyegetések körébe. Amennyiben az ukrán hírszerzés dezinformációs kampányokat és befolyásolási műveleteket folytatott, az a választói akarat és a demokratikus döntéshozatal manipulációjátjelenti.
Említendő továbbá, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 1.§ szerint Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai közé tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal. A törvény 5.§-a alapján az AH felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő, vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati és egyéb külföldi törekvéseket. Ez közvetlenül releváns az ukrán kémbotrány esetében, mivel az ukrán titkosszolgálatok befolyásolási kísérleteket folytattak magyar országgyűlési képviselők, médiamunkások és gazdasági szereplők ellen.
Az AH kulcsszerepet játszik az ukrán titkosszolgálati műveletek felderítésében és elhárításában, ahogy a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésein is bemutatták. Az AH vizsgálatai kiterjednek a közéleti szereplőkre és a külföldi ügynökökre, akik a szuverenitást veszélyeztető tevékenységet végeztek.
Az ukrán titkosszolgálatok magyarországi befolyásolási kísérleteinek vizsgálata során média-szereplők is a figyelem középpontjába kerültek, ígyszükséges lehet elgondolkodni azon, hogy egyes esetekben bizonyos újságírói tevékenységek is jogi értékelést nyerhetnek, amennyiben azok túllépik a sajtószabadság kereteit, és más állam érdekében kifejtett tudatos együttműködés irányába mozdulnak el.
Végül megjegyzendő, hogy a magyar Büntető Törvénykönyv több tényállást is nevesít, amelyek akár alkalmazhatók lehetnek olyan esetekben, amikor egy természetes személy, például akár egy sajtómunkás idegen hatalom érdekeit képviselve fejti ki tevékenységét Magyarországon, különösen, ha e tevékenység a magyar állam szuverenitását vagy politikai működését érintheti.
A Btk. 261. § alapján amennyiben, csupán elméleti szinten egy újságíró tartós, rendszeres kapcsolatot ápol egy külföldi állam titkosszolgálatával, és ennek során bizalmas információkat szerez vagy ad át, vagy akár „csak” a nyilvánosság számára is hozzáférhető adatokat céltudatosan rendszerezi és továbbítja, az már kimerítheti a kémkedés bűncselekményének törvényi tényállását.
Különösen akkor merülhet fel a büntetőjogi relevancia, ha e tevékenység nem önálló újságírói érdeklődésből fakad, hanem idegen szervezeti kérésre vagy ösztönzésre történik, akár egy tartalmi tematika, akár célzott személyek befolyásolása érdekében. E körben azt is fontos megjegyezni, hogy a kapcsolatfelvétel vagy együttműködés puszta ténye, ha a cél az információszerzés vagy annak továbbítása, már megalapozhatja a kémkedés előkészületének gyanúját.
A szakirodalom szerint a kémkedés jogi tárgya Magyarország állambiztonsága. Az elkövetési magatartás a hírszerző tevékenység végzése, amely magában foglal minden olyan titkos, konspiráltadatgyűjtési, adatszolgáltatási tevékenységet, amely az idegen hatalom vagy szervezet érdekeit szolgálja, és Magyarország számára hátrányos lehet. A kémkedés szándékos bűncselekmény, egyenes vagy eshetőleges szándékkal is elkövethető. Előkészülete is büntetendő. A bűncselekmény tettese bárki lehet, állampolgárságtól függetlenül. A Btk. külön kiemeli, hogy a büntethetőséget megszünteti, ha az elkövető a vállalkozást vagy ajánlkozást még a hírszerző tevékenység megkezdése előtt bejelenti a hatóságnak, és kapcsolatát feltárja.
A Btk. 258. cikke szerint magyar állampolgár esetén nem zárható ki az sem, hogy ha a fentebb vázolt együttműködés kifejezetten a magyar állam alkotmányos rendje, függetlensége vagy szuverenitása ellen irányul, az elvileg a hazaárulás tényállását is felvetheti.
Ez akkor lehet különösen releváns, ha az érintett személy tudatában van annak, hogy szerepvállalásával egy külföldi politikai, katonai vagy titkosszolgálati stratégia hazai végrehajtásában működik közre, még akkor is, ha közvetlen „áruló szándék” látszólag nem állapítható meg. Ilyen esetben nem a nyilvános újságírói tevékenység puszta ténye válik jogilag értékelendővé, hanem az a kapcsolati háló és működési háttér, amely az adott sajtómunkás tevékenysége mögött meghúzódhat.
Kiemelt kép: A Terrorelhárítási Központnak (TEK) a kormány hivatalos közösségi oldalán nyilvánosságra hozott felvétel egy képkockája, amelyen a TEK munkatársai őrizetbe veszik a kémkedéssel gyanúsított férfit 2025. május 9-én (Fotó: Facebook/Magyarország Kormánya)