A Balaton talán legszebb villaegyüttese Fonyód-Bélatelepen, épp a Badacsonnyal szemben található – nem véletlenül, hiszen a telepítésben nagy szerepet játszott a déli parti tanúhegyről nyíló pompás kilátás. A környék fürdőélete 1860-tól, a Délivasút kiépítésétől számítódik, ennek szervezésében a környéket birtokló Zichy-család tiszttartója, Perlaky József vett részt. Ekkor még csak kisebb fürdőkabinok, szerényebb szállások sorakoztak a tóparton, mígnem 1894-ben Perlaky jóbarátja, Szaplonczay Manó Somogy vármegye tisztiorvosa úgy döntött, hogy villát építtet a fonyódi Várhegyen, sőt, egy egész villatelep kiépítését szorgalmazta. A telepet a birtokos Zichy Béláról Bélatelepnek nevezték. Ahogy más fürdő-, és villanegyed esetén is lenni szokott, társaság alakult, ami felvállalta a parcellázásokat, az építési szabályzat elkészítését, az utak, közművek kiépítését és a parkosítást. Így szinte pár év alatt létrejött egy egyedülállóan egységes villatelep, csodás kilátással.

A Szaplonczay Manóról elnevezett sétány. Kép forrása

A villák a századfordulóra jellemző historizáló stílusban épültek fel, itt a konzervatív felfogás a jellemző, a szecesszió nem hatotta meg a derék építkező polgárokat, akik többnyire Kaposvár, illetve Somogy elitjéből kerültek ki, de hasonló státuszú budapesti családok is csatlakoztak hozzájuk. Ennek megfelelően a villák visszafogottan elegánsak, ugyanakkor meglehetősen nagyméretűek és kényelmesek. Mondhatni, hogy a (nagy)polgári jóízlés megtestesítői.

Szaplonczay Manó villája a később róla elnevezett sétányon. Kép forrása

Képeslap a két háború közötti időszakból, a legjelentősebb villákkal. Kép forrása

A terület népszerűségét mutatja, hogy a Fonyód-Kaposvár vasútvonal 1896-os megnyitása után egy új villatelep is kialakult. Ez a Sándortelep, ami a környék orvosáról, dr. Berzsenyi Sándorról kapta nevét. Ez a telep már a hegy alján helyezkedett el, kilátás így nem volt, viszont a villák és nyaralók közelebb voltak a vízparthoz. Itt már szerényebb villákat emeltek az itt nyaraló kaposvári és budapesti polgárok.

A Mária-lak neobarokk épülete. Az épület ma is áll, igaz közvetlenül a forgalmas 7-es főút mellett. Kép forrása

A fellendülő villatelep természetesen az infrastruktúra fejlesztését is szükségessé tette. A két háború közötti időszakban a déli part vasútállomásait átépítették, fejlesztették, követve a megnövekedett forgalmat és a városképi igényeket. Ekkor épült fel többek között a Balatonföldvár elegáns állomása, de Bélatelep is új, a település arculatához méltó fogadóépületet kapott. Ezekre az állomásokra jellemző egyfajta mediterrán jellegű, olaszos, dél-francia hangulat.

Bélatelep vasútállomása új korában. Kép forrása

A megfelelő vasútállomás mellett természetesen egy sor funkció is szükségessé vált: 1902-ben, a jeles neoromán építész, Gyalus László tervei szerint elkészült a templom, amit 1921-ben tovább bővítettek.

A katolikus templom még eredeti formájában, képeslap forrása

És mai, 1920-ben kibővített  formájában. Kép forrása

A villatelepen természetesen nem csak a lelki egészségre figyeltek, a strand mellett teniszpályák, vendéglők várták a nyaralókat, de szálloda is nyílt, ha nem volt elég hely a villák vendégszobáiban. A háború után, a szocialista időszakban viszont nehéz sors várt nem csak az egykori tulajdonosokra, hanem magukra a villákra is. A villa eleve nagyon sérülékeny építészeti műfaj, gyakoriak az átépítések, bővítések, amik szinte mind az egykori minőség rovására történnek.

Wohlnhoffer Ferenc győri bankigazgató mára méltatlan állapotba került villája. Kép forrása

Paál József dombóvári jószágigazgató villája szinte minden díszét elvesztette. Kép forrása

A fonyódi villatelep egyébként sokkal rosszabbul is járhatott volna. Ugyanis teljesen megmaradt az eredeti telekosztás, a villák még mindig a megfelelő, tágas, nagyméretű kerttel rendelkeznek, amikben a legtöbb esetben még az értékes növényzet is fellelhető. A villákat az átalakítások, átépítések ellenére vissza lehet állítani eredeti formájukra. Bélatelep értékeit szerencsére maga Fonyód városa, sőt, az országos hatóságok is felismerték, 2005 óta nem csak műemléki védelem alatt áll, hanem területként is védett. 2015-ben komoly helytörténeti munka is megjelent a villanegyedről (itt hozzáférhető elektronikusan). Mindez természetesen az épületek pusztulását nem állítja meg, viszont komoly szemléletformáló hatása van. És ennek már láthatók is az eredményei, egyre több a megfelelő igényességgel felújított villa:

Felújított  villa a megmaradt eredeti méretű kerttel. Kép forrása

Kiemelt kép: Egy a fonyódi villák közül. Kép forrása