Bourtange, az egyik leglátványosabb holland erőd. Kép forrása

A műholdképeken megfelelő „olvasás” mellett feltárul az egész történelem és várostörténet. Ezzel az ábrázolásmóddal korábban nem ismert részletességgel láthatunk mintázatokat, hadmérnöki, várostervezési újításokat, vagy éppen a legújabb folyamatokat. Az alábbiakban ebből mutatunk be néhány érdekes példát – írta Szende András az Architextúra blogon.

Naarden, a legtökéletesebb holland reneszánsz erődváros. Kép forrása

Korábbi műholdképes bejegyzésünket is egy reneszánsz erődvárossal, az észak-olasz Palmanovával indítottuk, így most is érdemes ezzel kezdeni, de ezúttal Hollandiából: a mindig is gazdagságáról híres területet szinte minden irányból hódítók fenyegették, így erődvárosok sorát emelték olasz mérnökök vezetésével. A vizesárkok utánpótlása természetesen nem jelent ma sem gondot, így az országot máig behálózzák a főleg fentről rendkívül látványos, csillagalakú erődvárosok. A címlapképen is látható, mára kis faluvá visszafejlődőtt Bourtange a német határhoz közel található, míg Naarden városa az Amsterdamot védő gyűrű része volt. Ezt az övezetet 1672-től kezdték kiépíteni, mikor XIV. Lajos több hullámban próbálta megkaparintani a módos ország javait.

Naarden, az előző képen látható város légifotója. Kép forrása

Passau

A három folyó városa, a földnyelv feletti sötét folyó a Duna, a világosabb (és jóval szélesebb) az Inn. Kép forrása

A három folyó (Duna, Inn, Ilz) városa nekünk, magyaroknak is fontos település, hiszen itt van Gizella királyné sírja, az egyetlen épen maradt Árpád-házi királynéi emlék. A város műholdképén azonnal feltűnik, hogy a három folyó más-más színű, ráadásul összefolyásuk után is érdekesen keveredik vizük. A hosszan elnyúló földnyelv egyik oldalát a Duna, másikat az Inn határolja. Mivel az Inn torkollik a Dunába, jogosan adódna a feltételezés, hogy itt fővárosunk folyója a nagyobb. Viszont pont fordított a helyzet, a Duna itt jóval szűkebb, mint az Inn. Ennek ellenére Budapest mégsem Inn-parti város, aminek az az oka, hogy vízhozamot tekintve az itt összeszűkült folyó jelentősebb, mint a szélesebb, de sekélyebb. A különleges fekvésű város viszont minden nézetből fantasztikus látványt nyújt:

A három folyó városa a sötét Dunával és a világos Inn-nel. Kép forrása

Budapest, Mátyásföld

Kép forrása

A Duna (nem pedig az Inn) folyását követve Budapesten is vagyunk, ahol természetesen számos érdekesség vehető észre műholdképen is. A főváros talán legszebb villanegyede, „Pest Budája”, Mátyásföld jól elkülönül környezetétől, egyszerűen csak azért, mert a villákhoz tartozó telkek-kertek mérete sokkal nagyobb, mint a csatlakozó területeken. Rögtön észrevehető a városnegyed közepén húzódó elnyújtott U-alakú épület. Ez az egykori szovjet katonai parancsnokság szocreál épülete, ma a BGE Külkereskedelmi Kar (ismertebb nevén „külker”) otthona.

Kolozsvár, „az elveszett Napoca”

Kolozsvár belvárosa. Kép forrása

A történelmi Magyarországon maradva, azonnal észrevehető Kolozsvár belvárosának tervezett, négyzetrácsos utcahálózata. Ez komoly régészeti-történelmi félreértésekhez vezetett, ugyanis a román tudósok a négyzetrácsban római alapítást véltek felfedezni, ezért itt, a főtéren keresték a római kori Napoca városának maradványait. Az ásatások hosszú évekig tartottak, viszont római leletek nem kerültek elő. Ezért – noha hivatalosan máig tartja magát az elmélet, hogy a középkori Kolozsvár ráépült a római Napocára – feltételezhető, hogy a római város valójában máshol állt. Kolozsvár egyébként erdélyi szász alapítású város, és erre az időszakra szintén jellemző a négyzetrácsos elrendezés, minden bizonnyal ennek a tervezett alapításnak az emléke a fent látható elrendezés.

Bártfa

Kép forrása

A tervezett középkori városoknál maradva érdemes megnézni a felvidéki Bártfa műholdképét. Noha a város elrendezése követi a terepviszonyokat, rögtön feltűnik a szabályos elrendezés, látható, hogy a főtér házai még a műholdképen is teljesen egyformák. A középkorban a városok telepítése részletes szabályok szerint zajlott, a Schulteis (magyarosan soltész) mérte ki a település főterét egyforma telkekre, amit birtokba vettek a telepesek. A főterek közepén helyezték el a legfontosabb középületeket, a templomot, a piaccsarnokot, vagy épp a városházát. Így történt ez számos városban, Krakkótól kezdve valószínűleg Kolozsváron át Bártfáig. Ennek köszönhető az alábbi, szabályosságában sem unalmas kialakítás:

Bártfa, a főtér madártávlatból. Kép forrása

Milánó és Párizs

Kép forrása

A nyugat-európai városokra visszatérve Milánó műholdképén rögtön észrevehető a hagymaszerű elrendezés, vagyis, hogy a belváros több rétegben bővült ki. A római eredetű középkori várost 1546 és 1560 között egy újabb falgyűrűvel, az úgynevezett „spanyol-fallal” (természetesen nem spanyolfallal) vették körül. Ez látható egy 1573-as metszeten is, jól elkülönül egymástól a két gyűrű:

Milánó 1573-ban. Kép forrása

A későbbiekben, a 19. század második felétől ehhez a kettős gyűrűhöz újabb és újabb városnegyedek csatlakoztak, szép tervezettségben, átlós utcahálózatot formázva. De a műholdképen egy más is azonnal feltűnik: Milánóban piros cseréppel fedik az épületeket. Ezzel szemben Párizsban a bádogtető terjedt el:

Párizs bádogszürke műholdképe. Kép forrása

Párizs bádogtetői. Kép forrása

A műholdképekről egy-egy település hanyatlása, vagy épp fejlődése is jól leolvasható. Látható, hogy az adott város vagy falu épp kiürül, szétterül, vagy épp mivel foglalkozik. A Békés vármegyei Méhkeréken láthatóan virágzik az üvegházi/fóliaházi termelés:

Méhkerék műholdképe, kép forrása

Debrecenben frissítették az épülő gyár feletti területet, ami így „lebeg” a szántóföldek felett:

Debrecen, az épülő autógyár frissített műholdképe. Kép forrása

A Pozsony környéki települések épp szétterülnek, mivel az ország szélén fekvő, alapjában véve kisméretű város rendkívüli módon telítődött:

Éberhárd (Pozsony mellett) épp szétfolyó települése. Kép forrása