A Kúria döntése a jogforrási hierarchia következetes érvényesítésén, valamint az alapjogok közötti kollíziószigorú és arányos mérlegelésén alapul. Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése mindenki számára biztosítja a békés gyülekezéshez való jogot, amely a demokratikus közélet alapvető intézménye.
Hangsúlyozandó ugyanakkor emellett, hogy az alapjogok nem abszolút jellegűek, azok gyakorlása során figyelemmel kell lenni más alapvető jogokra és alkotmányos értékekre is.
A jelen ügy középpontjában éppen ezen jogok kollíziójának feloldása állt: a gyülekezési jog szabadsága és a gyermekek védelméhez fűződő, az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében deklarált kiemelt állami kötelezettség ütközött egymással.
Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és kimondja azt is, hogy e védelem az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország ezen túlmenően védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazai alkotmányos önazonosságon és keresztény kultúrán alapuló nevelést.
E deklarációból következően a gyermekvédelem területén az állami beavatkozás szélesebb mozgásteret élvez, amikor más jogokkal ütköző helyzetet kell kezelni.
A jogalkalmazás során kulcsszerepet kapott a Gyvt. 6/A. §-a is, amely kifejezetten tiltja tizennyolc éven aluliak számára olyan tartalom elérhetővé tételét, amely pornográf jellegű, a szexualitást öncélúan ábrázolja, továbbá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, annak megváltoztatását, illetve a homoszexualitást népszerűsíti vagy jeleníti meg.
A Gytv. 13/A. § (1) bekezdése pedig kifejezetten kimondja, hogy tilos olyan gyűlés megtartása, amely a Gyvt. 6/A. §-ábanfoglalt tilalmat sérti vagy annak lényegi tartalmi elemét jeleníti meg.
A jelen ügyben a rendőrség – s ezt a Kúria is megerősítette – arra a következtetésre jutott, hogy a tervezett gyűlés célja, amely a transznemű személyek nem- és névváltoztatáshoz való jogának védelmét kívánta hangsúlyozni, lényegileg olyan tartalom megjelenítését vonhatja maga után, amely a Gyvt. 6/A. § tilalma alá esik.
A Kúria helyesen állapította meg, hogy a transzneműség fogalma definíciószerűen a születési nemtől eltérő nemi identitás vállalását jelenti, ami közvetlen összefüggést teremt a Gyvt. által tilalmazott tartalommal.
Mindez különös súlyt kap egy nyilvános, közterületen megvalósuló, vonulásos rendezvény esetén, ahol a kiskorúak jelenléte nem zárható ki, sőt, a rendezvény helyszínének demográfiai adatai alapján valószínűsíthető.
A Kúria eljárásjogi szempontból is jogszerűnek találta a rendőrségi határozatot, amely a megismételt eljárásban az Ákr. 62. §-a és 81. § (1) bekezdése szerinti tényállás-feltárási és indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.
A határozat részletezte a gyűlés időpontját, helyszínét, útvonalát, létszámát, valamint kifejtette a Gyvt. 6/A. §-a szerinti tilalom megsértésének veszélyét. Ezzel biztosította a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését, továbbá megfelelt a Kúria korábbi, Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ítéletében megfogalmazott eljárásjogi követelményeknek is.
A szervezők együttműködési kötelezettségének vizsgálata során a Kúria megállapította, hogy a Gytv. 8. §-ábanfoglalt egyeztetési kötelezettségnek nem tettek maradéktalanul eleget.
A szervezők a hatóság által feltett, kifejezetten a tilalmazott tartalom kizárására vonatkozó kérdésekre kitérő, nem egyértelmű válaszokat adtak, így nem garantálták, hogy a gyűlés során ne jelenjen meg tilalmazott tartalom. Ez a bizonytalanság a szervezők terhére volt értékelhető, és tovább erősítette annak a veszélyét, hogy a kiskorúak védelme sérülhet.
Végül a legfőbb bírói testület hangsúlyozta, hogy a bíróság és a gyülekezési hatóság, mint jogalkalmazó szervek kötelesek a hatályos jogszabályok alapján dönteni, és nem jogosultak azok alkotmányosságát vagy nemzetközi jogi megfelelőségét felülbírálni, különösen a rövid jogorvoslati határidőkre tekintettel.
Az Alaptörvény és a Gyvt. hatályos szabályai világosan tiltják a születési nemtől való eltérés népszerűsítését kiskorúak számára, s mivel a gyűlés célja ezzel összeütközésbe került, a gyűlés megtiltása jogszerűnek bizonyult.
Összességében a Kúria döntése világos dogmatikai keretek között, az Alaptörvény szövegéből következő értékrend mentén, eljárásjogi szempontból is hibátlan módon érvényesítette a gyermekek védelmét szolgáló kiemelt közérdeket, miközben megfelelő súllyal kezelte a gyülekezési jog gyakorlásának alkotmányos korlátait.
A kiemelt kép illusztráció. Szivárványszínű szív egy pólón (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)