Léka vára – csupán másfél kilométerre a mai magyar–osztrák határtól (Kép forrása)

A trianoni békediktátum nem csupán demográfiai, gazdasági katasztrófát jelentett a magyarság számára, hanem megfosztotta építészeti öröksége jelentős részétől is. A 105 éve aláírt szerződésre tíz, többé-kevésbé ismert épülettel emlékezünk. A rossz emlékű évfordulóról az Architextúrán az elmúlt években is megemlékeztünk: 2021-ben tíz ismert, 2024-ben tíz kevésbé ismert mai határon túli épületet mutattunk be, 2023-ban a trianoni szoborsorsokról készítettünk összeállítást – írta Szende András az Architextúra blogon.

1. Léka, vár

A vár lovagterme (Kép forrása)

A hatalmas és szinte teljes épségben fennmaradt vár a mai osztrák határ közvetlen közelében, Kőszeg belvárosától is csupán nyolc kilométerre fekszik. A sasfészek szerű erődítmény a Kanizsay család ősi fészke volt, a Nádasdyak egy nevezetes házassággal szerezték meg. Hogy miért volt nevezetes ez a házasság? Annak ellenére, hogy minden bizonnyal dinasztikus érdekházasságról volt szó, a felek – Kanizsay Orsolya és Nádasdy Tamás – teljes levelezése fennmaradt, és az ott használt nyelvezet („Szerelmes Orsicskám”) igazi érzelmekről tanúskodik. A vár és az alatta elterülő település így a Nádasdyak egyik központjává vált,  a család az itteni Ágoston-rendi templomba temetkezett.

Léka, a vár és a templom, háttérben a Kőszegi-hegységgel (Kép forrása)

2. Léka, Ágoston-rendi templom

A templom a mellette lévő rendházzal, háttérben a vár, illetve a Kőszegi-hegység (Kép forrása)

A hatalmas templomot és az ahhoz tartozó rendházat III. Nádasdy Ferenc építtette 1656 és 1669 között. Az együttesnek a grófnak nagyszabású és évszázadokra szóló tervei voltak: az altemplomban alakította ki a család temetkezőhelyét, a ma is megtekinthető Nádasdy-kriptát. Itt temette újra visszamenőleg a család több generációját, így a már említett Kanizsay Orsolyát és Nádasdy Tamást, vagy nagyapját a törökverő fekete béget, Nádasdy II. Ferencet. A történelem és a politika azonban keresztülhúzta számításait, hamarosan az ő sírját faragták: mivel részt vette a Wesselényi-összeesküvésben, 1671-ben I. Lipót lefejeztette. Az ítélet része volt a fejvesztés mellett a jószágvesztés is, így a Nádasdy-család a birtokait is elvesztette, pontosabban felesége, Esterházy Julianna családjára szálltak. A kriptát tovább használhatták, így magát az alapítót is oda temették. Szarkofágja mindig tele van nemzetiszínű koszorúval:

Nádasdy III. Ferenc és Esterházy Julianna szarkofágja (Kép forrása)

Léka, templombelső (Kép forrása)

3. Kassa, neológ zsinagóga

A különleges, art deco-stílusú épület (Kép forrása)

Időben és térben is nagyot ugorva következzen egy kissé kakukktojás-épület, ugyanis a kassai neológ zsinagóga már a csehszlovák időkben, 1927-ben épült. A kassai zsidóság viszont teljesen magyar nyelvű és magyar érzelmű volt, így templomukat a korszak egyik kiemelkedő alkotójával, Kozma Lajossal terveztették meg. Kozma a magyar art deco egyik legjelentősebb alakja, de a modernista irányzatokban is otthonosan mozgott, ő tervezte a Margit körúti Atrium mozit. A hatalmas zsinagóga a holokauszt után hívők nélkül maradt, a város zsidóságát szinte teljesen elpusztították. A megmaradt hitközség vezetői 1955-ben eladták a városnak az épületet, ma koncertteremként működik. A hitközség a rendszerváltás óta pereskedik, mondván, hogy az eladás a kommunista időszakban kényszerből született, de mindeddig nem jártak sikerrel.

4. Buziásfürdő

A fürdőváros főtere az ivócsarnokkal (Kép forrása)

A Temesvárhoz közeli településen 1811-ben fedezték fel a helyi forrás gyógyhatását, majd a fürdőváros kiépítése az 1850-es években indult. A dél-erdélyi fürdőhelyek közül minden bizonnyal Herkulesfürdő a leghíresebb, ugyanakkor Buziásfürdő a 19. század végi magyar elit egyik kedvelt üdülőhelye volt. A gyógyvizeket nem csak fürdésre, hanem ivókúrák céljára is hasznosították, de ami közös volt az akkori fürdővárosokban, az az „egészségügyi séta” fontossága volt. Így az angol Bath, a francia Vichy vagy a cseh Karlsbad jellegzetességei a fedett sétálófolyosók, ahol a vendégek a fürdés között, épp az ivókúrát végezve sétálhattak, beszélhettek. Így Buziáson is hosszú-hosszú fedett folyosók épültek, hogy a vendégek védve legyenek a napfénytől vagy épp az esőtől.

A hosszú sétálófolyosók egyike (Kép forrása)

A kisvárosnak egységes építészeti arculatot kölcsönöznek a fűrészelt faelemekből összeállított szerkezetek. Ezeket a korban svájci stílusnak nevezték és előszeretettel alkalmazták a budai villákon, az erdélyi vagy felvidéki fürdővárosokban, sőt idővel a környező vidékek parasztsága is átvette ezt a díszítőmódot (így Kalotaszegen szinte az összes falu „svájci módban” épült át). Így nem csak az említett sétálófolyosókat, hanem szinte minden épület hasonló módon díszítettek:

Buziásfürdő, szálloda „svájci stílusban” (Kép forrása)

5. Zenta, tűzoltólaktanya

A laktanya kocsiszíne (Kép forrása)

Első olvasatra kissé furcsának tűnhet egy tűzoltólaktanya szerepeltetése a listában, azonban ez nem akármilyen laktanya! Lajta Béla, a magyar szecesszió mesterének műve (az építész életművéről szóló sorozatunk itt olvasható) ez a különleges épület, ami 1903-ban épült, így a művész korai alkotásaként még nagyban Lechner Ödön hatását mutatja. A később nagyon egyedi formanyelvet kifejlesztő építész itt még legendás mesterének bűvkörében élt, de ez persze semmit nem von le az épület értékéből. Lajta nem csak a formaságokat tekintve követte Lechnert, hanem abban is, hogy a kissé mézeskalácsház jellegű külső egy nagyon jól működtethető „üzemet” rejt: a zártsorú beépítésű utcára néznek a szolgálati helyiségek, a két épületszárny között nyílik a kapu, ahonnan az udvart, majd onnan a kocsiszínt lehet megközelíteni.

A zentai tűzoltólaktanya az utca felől, háttérben a kocsiszínnel (Kép forrása)

6. Úrvölgy, Selmecbánya ismeretlen kistestvére

Az ismeretlen városka látképe (Kép forrása)

A felvidéki erdők-hegyek közepén elterülő, alig kétszáz fős település egykor komoly bányaváros volt: csak a réz, arany és ezüst kitermelésében 800 munkást foglalkoztattak, Cambridge-i és francia geológus professzorok, bányamérnökök adták egymásnak a kilincset, hogy a kitermelt érceket, illetve a bányászati technológiát tanulmányozzák. A városka tulajdonképpen egy miniatűr Selmecbánya (ami azért is érdekes, mert maga Selmec sem túl nagy, noha a 18. században az ország egyik legnagyobb városa volt), lélegzetelállító fekvéssel, a bányászélethez kapcsolódó épületekkel – még a műszakváltást jelző harangtorony, Klopácska is van, éppúgy mint a híresebb szomszédban.

A főtéren álló bányaigazgatóság a Klopácska-toronnyal, ahonnan a műszakváltást jelezték a bányászoknak (Kép forrása)

A bányászat hanyatlása a 19. század elején kezdődött, a termelés egyre drágább és így gazdaságtalanabb lett. Végül 1888-ban hagytak fel a műveléssel, ekkor a város lakossága rohamosan csökkent – viszont szinte időkapszulaként maradt meg a bányákhoz kapcsolódó teljes együttes, a főtéri bányaszékháztól kezdve a környék víztározó-rendszeréig, ami segítségével a bányagépeket hajtották egykor.

7. Komlód, Wesselényi-Teleki-kastély

A szinte az utolsó pillanatban megmenekülő épület (Kép forrása)

A mezőségi falu kisméretű, viszont kiemelkedően igényes kastélyát 1756-ban építtette Wesselényi István és különleges nevű felesége, Daniel Polixénia. Az épület voltaképpen egy nagyobb kúria, de ezt bőven kompenzálja a kifinomult barokk díszítés. A faragott kapuzat, az épület arányrendszere, manzárdteteje és a megannyi épületszobrászati munka szinte a legújabb a bécsi, párizsi vagy müncheni divatot hozta el a mezőségi dombok közé. Ezért is lett volna hatalmas veszteség, ha az épület elpusztul, amit úgy tűnik, az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni. A Beszterce-Naszód megyei önkormányzat felújíttatja az épületet kulturális célra. Már az elkészült  védőtető is igen impozáns, remélhetőleg a munkák nem akadnak meg – a tervek szerint 2028-ban nyílik meg a felújított épület.

A kastély a munkák kezdete előtt (Kép forrása)

8. Péder, református templom

A frissen felújított, egyébként 12. századi templom (Kép forrása)

A Kassa melletti falu temploma jó példája annak, hogy egy templom felújítása sosem önmagáért való – még ha oly értékes épületet is mentenek meg – hanem egy egész közösség megmaradását, életét szolgálja. A (látszólag) egyszerű épület, mint minden magyar középkori templom, az elmúlt évezred történelmét magán viseli: a középkori falfestéseket a reformáció után levakolták – akaratlanul is megóvva a pusztulástól. A türelmi rendelet után bizonyos átépítéseket, korszerűsítéseket el lehetett végezni, ezzel is szó szerinti lenyomatokat hagyva az épületen.

A román kori lőrésszerű nyílások alá vágott tágas barokk ablak (Kép forrása)

A templom teljes körű felújítása épp a napokban fejeződött be. A munkát a Teleki László Alapítvány finanszírozta és koordinálta, mely során a teljes körű régészeti feltárás mellett a többek között tetőt, a történeti vakolatokat, a teljes épületvillamossági-gépészeti rendszert is felújították.

A templom felújítását lezáró hálaadó istentisztelet június 2-án (Kép forrása)

9. Kopács parasztbarokk házai

Jellegzetes kopácsi ház (Kép forrása)

Európa egyik legértékesebb vízi élőhelyének, a Kopácsi-rétnek nevet adó falu jellegzetes dunai halásztelepülés. Ez a jellegzetesség abban is megnyilvánul, hogy a faluban, megfogyva bár, de még mindig jelentős számú parasztbarokk halászház található. A barokk stílus kiterjedését és társadalmi elterjedését tekintve is az első globális stílusnak tekinthető: a 17-18. században ebben a stílusban építkeztek a bajor falvaktól a mexikói városokon át a Fülöp-szigeteki missziós telepekig, illetve a főuraktól a legszegényebb rétegekig. Így jött létre a parasztbarokk, vagyis az a jelenség, hogy a dunai halászfalvak lakói a városokban ellesett divat szerint építkeztek. Így kerültek a holland eredetű mívesen-ívesen formált oromzatok osztrák közvetítéssel Baranya csücskébe. A parasztbarokk korokon is átívelt: bőven találni az 1940-es évekből való épületet, amit a 18. századi minták szerint formáztak meg.

10. Beregvár, Schönborn-kastély

Kárpátalja legnagyobb kastélya (Kép forrása)

A mai Kárpátalja legnagyobb részét a Rákóczi-szabadságharc után szerezték meg a Schönborn grófok, mikor az uralkodó nekik adományozta a rebellis család birtokait. Ezzel több történész szerint hozzá is járultak a régió fejlődésének megakadásához, hiszen a Bécsben élő dinasztia csupán erdőkitermelési lehetőséget látott a tőlük távoli vidékben. A 19. század végén, a közlekedés fejlődésével vidék már vadászterületként is szóba jöhetett, egyre többször időzött itt az osztrák család vendégeivel. Végül 1890 és 1895 között épült meg a hatalmas vadászkastély, ami hangulatát tekintve kissé kilóg a magyar kastélyok közül, sokkal inkább egy korabeli német vagy osztrák épületnek felel meg. Ez nem véletlen, a tervezők és a kivitelezők sem voltak magyarok, a svéd származású bécsi építész, Zuilbrandt Gregersohn álmodta a Kárpátok közé a soktornyos épületet. A kastélyhoz 50 hektáros park tartozik, amely szinte végtelen, hiszen beleolvad a Kárpátok erdőségeibe.

A kastély másik nézete (Kép forrása)

Kiemelt kép: A lékai vár látképe az osztrák–magyar határon (Fotó: Pixabay/Architextúra blog)