Castel Gandolfo, a pápa kastélya

| Szerző: Szende András
Castel Gandolfo – a pápák nyári rezidenciája, egy vulkanikus tó és Olaszország talán legszebb kertjei.
A vulkáni krátertó fölé magasodó rezidencia, illetve a körülötte lévő város. Kép forrása

A Vatikántól alig 24 kilométerre, Rómától délre, egy krátertó peremén helyezkedik el Castel Gandolfo városa. A település a pápák nyári rezidenciaegyütteséről nevezetes (az önmagában is különleges fekvésen kívül természetesen). Az együttes öt tagja – a rezidencia, két további villa és az azokhoz tartozó kertek, egy olajfaültetvény és egy templom – a pápai állam exklávéjai. A pápaválasztáshoz kapcsolódó római építészeti sorozatunk újabb epizódja következik!

A vulkáni kráter peremén épült város főtere a kastély főhomlokzatával. Kép forrása

A kastélyegyüttes – olasz viszonylatban – viszonylag későn került pápai kézbe: 1596-ban szerezte meg a pápai kamara az eladósodott Savalli családtól, hivatalos nyári rezidenciává 1626-ban, VIII. Orbán pápa idején vált. A pápai ingatlanok – a fő rezidencia, a fenti képen is látható barokk Szent Tamás-templom, a Villa Cybo és a Villa Barberini a hozzá tartozó kertekkel, továbbá egy régi olajfaültetvény – az 1929-es Lateráni Szerződés értelmében Vatikán állam különleges területei. A különleges fekvésű város már a rómaiak idején is közkedvelt nyaralóhely volt, Domitianus császár hatalmas villájának romjai ma is megtekinthetők. A Rómába látogató, vagy ott élő festők mindegyike szinte kötelezően megfestette Castel Gandolfo látképét.

Christopher Pearse Cranch amerikai festő 1852-es festménye a tájról. Kép forrása
Ugyanez a téma Jacob Philipp Hackert német festő képén 1800-ból. Kép forrása

A sziklaváros főteréről léphetünk be a pápai palotába, aminek várszerű épülete eredetileg a Savalli családot védte a vendetták és más hasonló kellemetlenségek ellen:

A pápai rezidencia a főtér felől. Kép forrása

Bár a térről ez nem érzékelhető, de valójában egy fellegvárba lépünk be. A kastély jellegzetességei a csillagvizsgáló tornyok, melyeket még XIII. Gergely pápa telepített, többek között a naptárreform tudományos megalapozása érdekében. Kevéssé ismert, hogy a Vatikáni Csillagvizsgáló a világ egyik legjelentősebb űrkutatási központja, az Egyesült Államokban is üzemeltetnek megfigyelőállomásokat az Arizonai Egyetemmel közösen.

A pápai palota a csillagvizsgáló tornyokkal, háttérben a Szent Tamás-templom. Kép forrása

A palota belső terei bár lenyűgöző barokk enteriőrök, nem kiemelkedő értékűek. Ráadásul az épület maga államfői rezidenciaként és kormányzati épületként működik.

A palota belső tereinek egyike. Kép forrása

Annál lenyűgözőbbek viszont az épületekhez tartozó kertek. Ráadásul ezeket Ferenc pápa 2014-ben megnyitotta a nagyközönség előtt, így bárki élvezheti a vulkanikus Albano-tóra kilátást.

Kilátás a vulkáni Albano-tóra a rezidencia teraszkertjéből. Kép forrása

Az együttes legszebb, és kertépítészetileg is legjelentősebb része a Villa Barberini kertje. A terepadottságokat kihasználva szebbnél szebb teraszokat alakítottak ki a 17. században. Ez Itália egyik legszebb, de a sokáig tartó zártság miatt alig ismert kertje. Az együttes már a kráter külső oldalán helyezkedik el, így a tó innen nem látható, csupán Lazio síkságaira nyílik panoráma.

A Villa Barberini kertje. Kép forrása
A teraszok egyike. Kép forrása
Teraszok lentről… Kép forrása
…kilátás fentről. Kép forrása

A kert valóságos összművészeti alkotás: az épített támfalak csodás egységet alkotnak a mediterrán ciprusokkal és mandulafenyőkkel, és az ezeket kiegészítő, a legkisebb részletekig átgondolt burkolatokkal, növényágyásokkal.

Kilátás az egyik teraszról. Kép forrása
A háttérben Lazio síksága, illetve a tengerpart. Kép forrása

Kiemelt kép: A pápai nyári rezidenciájaként szolgáló Castel Gandolfo látképe (Fotó: Architextúra blog)

Ajánljuk még