Szeged, a „magyar Gaudí” tervei szerint épült Reök-palota lépcsőháza. Kép forrása

Budapest legszebb bérházi lépcsőházai, majd egy szabadtéri kitérő után következzenek Magyarország legszebb lépcsői! Ezúttal nem csak lakóházak, hanem kastélyok és középületek lépcsőházait mutatjuk be, szerte a történelmi Magyarország területéről! – írta Szende András az Architextúra blogon.

A fennmaradt budapesti lépcsőházak története kevés kivétellel a 19. század első felében kezdődik. Országos viszonylatban más a helyzet, a barokk időszakból szerencsére már egész sok lépcsőház fennmaradt. Ezek legtöbbje a stílus nagyvonalú megoldásait mutatja, tágas orsótérrel, elegánsan ívelő lépcsőkarokkal. Egyszerűbb, de részleteiben annál kidolgozottabb példák is akadnak, mint a győri bencés (eredetileg jezsuita) rendházban. Az épület korabarokk lépcsőházát olasz mesterek stukkói és azokba foglalt egyházi témájú falképei díszítik, amik jól mutatják a rend kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerét:

Győr, bencés (eredetileg jezsuita) rendház lépcsőháza. Kép forrása

A püspöki-érseki paloták, bár egyházi méltóságok számára épültek, sok szempontból világi épülettípusnak tekinthetők. Mindegyik reprezentatív, tágas lépcsőházzal rendelkezik, ahol a karok nagy orsóteret fognak közre. Szombathely, Székesfehérvár, Nagyvárad, Pozsony, Kalocsa mellett az egyik legszebb ilyen rezidencia Veszprémben épült Fellner Jakab, a magyar barokk egyik legjelentősebb építészének tervei szerint. A lépcsőház kialakítása méltó a jelentős, ám mindmáig kevésbé ismert mesterhez:

Veszprém, érseki (eredetileg püspöki) palota lépcsőháza épp a felújítási munkák végén. Kép forrása

A barokk lépcsőház elválaszthatatlan a kastélyépítészettől, hiszen itt szinte minden a reprezentációról, a hatalom bemutatásáról szólt. Ezekben az épületekben gondosan megkomponálták a vendégek mozgását, az épület távoli felbukkanásától kezdve a lépcsőn való felhaladásig. Ezek kialakítása természetesen az építtető pozíciójától is függött, nyilván más a lépték Versaillesben, mint egy köznemesi kúriában. A kisebb méretű, de rendkívül kifinomult és elegáns kastélyaink közé tartozik az Egerhez melletti Noszvajon álló együttes. Mindez nem meglepő, az építkezést végül befejező Vécsey Anna bárónő második férje egy francia tábornok, De la Motte Antal volt, aki szülőhazája építészetét plántálta a hevesi dombok közé. A kerti lugast imitáló előcsarnokból két lépcsőkar vezet az emeletre, amik befordulva találkoznak a lenyűgöző hangulatú felső előcsarnokban. A falakat különös alakok borítják: építészeti elemekből, oszlopokból és párkányokból összeállított görög istenek, egy francia mintakönyv lapjairól:

Noszvaj, Vécsey-De la Motte-kastély, lépcsőház. Kép forrása

A barokk építészetben a mély vallásosság és a drámai, szinte színpadias hatáskeltés találkozott. Ennek talán legszebb magyar példája a selmecbányai kálváriahegy, amit egy húsvéti kálvária-összeállításunkban már említettünk. De hogy kapcsolódik egy kálváriához a lépcsőház? A Krisztus szenvedéstörténét bemutató kálváriák teljességéhez az a lépcső is hozzátartozik, amin a hagyomány szerint fel kellett haladnia Pilátushoz. Az eredeti, 28 fokból álló lépcsőt Rómában őrzik, ez a Santa Scala a lateránia bazilika mellett, ezt Konstantin császár anyja, Szent Ilona hozatta az Örök városba Jeruzsálemből 326 körül. A szent lépcsőt kevés magyar kálváriához építették ki, de az ország akkor talán leggazdagabb városában, Selmecbányán ezt meg tudták tenni, a különböző bányásztársulatok által létrehozott együttesben úgynevezett lépcsőtemplom is létesült:

A világörökség részeként számon tartott selmeci Kálváriahegy, középen jól látható a lépcsőtemplom. Kép forrása

A lépcsőtemplom formája már önmagában is különleges, hiszen a terep emelkedését követve egy alsó- és egy felső kápolnából áll, valamint természetesen a kettőt összekötő lépcsőből. Az építészeti együttes már a táji környezet miatt is lenyűgöző, egy szinte szabályos vulkáni kúpra épült a kálvária, ami mutatja az építők kiváló esztétikai és szinte dramaturgiai érzékét:

A lenyűgöző selmeci Kálváriahegy a lépcsőtemplommal. Kép forrása

A lépcsőtemplomban a római előkép mintájára szintén 28 fokos feljáratot építettek. A húsvéti szertartások részeként a hívek sokszor térdelve jutottak el a felső kápolnába.

Selmecbánya, a lépcsőtemplom belső tere. Kép forrása

A kálváriák után a világi építészethez visszatérve következzen a magyar lépcsőházépítészet egyik fénykora, a 19. századi kastélyépítészet. A Pest vármegyei Turán a Schlossberger-család épített nyári rezidenciát, aminek előképei a Loire-menti kastélyok voltak. Az épület tervezőjének sokáig Ybl Miklóst tartották, de ma már tudható, hogy irodavezetője, Bukovics Gyula az alkotó. A lenyűgöző épület hasonló hatású belső tereket rejt, a lépcsőház formavilága a pesti bérpalotákból is ismerős lehet, hiszen Bukovics elsősorban bérpalota-specialistaként volt ismert. Az építtető család utolsó tagja, Schlossberger Viktor a holokauszt idején halt meg munkaszolgálatban, az épület az azt követő évtizedekben a végpusztulás szélére került, az elmúlt években újították fel szállodaként:

Tura, a Schlossberger-kastély lépcsőháza. Kép forrása

A turai kastély szomorú sorsával ellentétben a felvidéki Betlér kastélya szinte az egyetlen főúri lak a történelmi Magyarországon, aminek berendezése teljes egészében megmaradt. A Gömör-Szepesi-érchegység alatt, fantasztikus táji környezetben fekvő épület (parkja felfut a havasi rétekig) tulajdonképpen egy több ütemben, évszázadok alatt kastéllyá alakított vár. A többféle stílus és építészeti koncepció nem zavaró, sőt, az épület ettől csak még érdekesebb. A neogótikus, kissé az angol kastélyokat idéző lépcsőháza könnyed öntöttvas szerkezet, amire faelemeket illesztettek. A hatáshoz hozzájárul, hogy az összes trófea, festmény, üvegablak eredeti és sértetlen – nagy kincs ez a megtépázott hazában:

Betlér, az Andrássy-kastély lépcsőháza. Kép forrása

Az Andrássy-család különös érzékkel terveztetett lépcsőházakat, hiszen a család másik rezidenciájában, Tiszadobon is lenyűgöző lépcsőház épült. Az építtető itt a család leghíresebb tagja, a miniszterelnök Andrássy Gyula volt, aki a Tisza ártere fölé „magasodó” dombon építette fel az új kastélyt. Ez a pár méteres szintkülönbség is elég ahhoz, hogy az épület uralja a környező tájat, ráadásul a kastélyparkból egyenesen a Tokaji-hegyre lehetett látni (ezt azóta eltakarja az időközben telepített erdő). Az arisztokrácia kedvenc építésze, a drezdai származású Meinig Artúr (talán legismertebb alkotása a Szabó Ervin Könyvtár épülete, a Weinckheim-palota) itt is rászolgált jó hírnevére, a tornyos épület a turai társához hasonlóan a Loire-menti kastélyokat idézi. A lépcsőházat, amit egy külön toronyban helyezték el, a magyar építészetben rendhagyó módon teljes mértékben fából készítették:

Tiszadob, Andrássy-kastély, lépcsőház. Kép forrása

Tiszadob nem volt olyan szerencsés, mint betléri társa, a berendezést szinte teljesen elhordták a környékbeliek/eltüzelték a fázó német/szovjet katonák. A legutóbbi felújítás óta egyre több korhű bútor és egyéb berendezési tárgy került vissza a kastélyba, így lassacsként helyreáll az összhatás. A lépcsőház szerencsére megmaradt, és trófeák és festmények nélkül is lenyűgöző:

Tiszadob, a kastély lépcsőháza. Kép forrása

A közelmúltban egy újabb felújított kastélynak örülhetnek a magyar épített örökség tisztelői, az erdélyi Mezőségen fekvő Válaszút Bánffy-kastélya újult meg. Az épület külsejét tekintve szinte szokványosnak mondható, a barokk épületet a 19. században alakították át Bánffyak. A belső tér azonban magyar viszonylatban egészen különleges, a lépcsőházhoz galériás hall csatlakozik, mindez egységes belsőépítészeti rendszerben, bravúrosan formált faburkolatokkal:

Válaszút, Bánffy-kastély, hall és azzal egybeépített lépcsőház. Kép forrása

A fából készült falburkolatokat, korlátokat, mennyezetet a mostani felújításkor gondosan restaurálták és kezelték.

Válaszút, Bánffy-kastély, a lépcsőházhoz csatlakozó hall alulnézetből. Kép forrása

A kastélyok mellett a korszakban már középületek sokasága épült, jelezve az ország polgárosodását, a városok megerősödését, gazdagodását. Az új beruházásokhoz kiváló alkalmat adott az 1896-os milleniumi ünnepség, mikor a városok szó szerint egymással versenyezve adták át az új városházákat, színházakat, múzeumokat. A képzeletbeli dobogón minden bizonnyal Kecskemét állhat, az ekkor elkészült városháza a magyar építészet egyik csúcspontja. A pályázatot megnyerő Lechner Ödön itt már kifejlesztette egyedi formanyelvét, de az épület még korai művére, az Operával szemközti Drechsler-palotára is erősen hasonlít. A városi székházat az elmúlt években felújították, így újra eredeti pompájában ragyog. Az ekkor készült épületeket összművészeti alkotásként kezelték, vagyis az utolsó padlócsempe, folyosói festés, üvegablak is egységes koncepció szerint készült. Ez a felújítás során erős kihívásokat támaszt, hiszen különböző restaurátorok egész serege szükséges egy ilyen munkához, de az eredmény láttán nem kétséges, hogy mindez megéri:

Kecskemét, a városháza lépcsőháza. Kép forrása

A városházák mellett egy sor egyéb funkciójú középületet is emeltek, ami szintén a városfejlődés ékes bizonyítékai. Marosvásárhelyen Bernády György egy komplett új központot tervezett azzal a nem titkolt ambícióval, hogy a várost a Székelyföld központjává tegye. A városháza és a kultúrpalota megvalósult, a vármegyeháza félkészen állt az első világháború kitörésekor, a tervezett színház megvalósulása elmaradt. Az összes épületet Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte (volna), ami már önmagában mutatja, hogy milyen nagyszabású elgondolás állt a háttérben. Az 1913-ban átadott Kultúrpalota lényegét úgyis összefoglalhatjuk, hogy az utolsó szögig egy szecessziós összművészeti hódolat a magyar és a székely kultúra előtt. Az oromzaton elhelyezett mozaikon Erdély fejedelmei, székely népviseletbe öltözött lányok és polgárok hódolnak Hungária istenasszonynak, a belsőkben székely balladák jelenetei elevenednek meg a falakon. A lépcsőházakat pedig a magyar kultúra egy-egy óriásának ajánlották, így az üvegablak-kompozíciók központjában Munkácsy Mihály, Petőfi Sándor, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc alakjai köszöntik az elhaladókat:

Marosvásárhely, a Kultúrpalota Munkácsy-lépcsőháza. Kép forrása

Marosvásárhely, a Kultúrpalota Petőfi-lépcsőháza. Kép forrása

Ahogy a mondás tartja, a csúcson kell abbahagyni, így a legszebb Budapesten kívüli magyar lépcsőházak bemutatását ezért a szegedi Reök-palotával zárjuk. A palotát, ami egyébként valójában egy bérház, Szeged építészeti arculatának egyik meghatározó alakja, Magyar Ede tervezte a vízmérnök Reök Iván, Munkácsy Mihály unokatestvére számára. A vízmérnök foglalkozás ebben az esetben fontos meghatározó tényező, az épület szinte minden elemében a vizet idézi, a lépcsőház (ami szerkezetileg egy megszokott „lebegő lépcső”) korlátjain is művészileg megformált vízililiomok hajladoznak. Sajnos Magyar Ede élete az épületeihez hasonló drámaisággal fejeződött be: házas emberként beleszeretett utolsó megbízójának feleségébe, és alig 35 évesen öngyilkos lett, egy csonkán is gazdag életművet hátrahagyva.

Szeged, a Reök-palota lépcsőháza. Kép forrása

Folytatjuk!