Ilyen volt – ilyen lett. Egy megújult sváb porta Kalaznón (Tolna vm.). Képek forrásaA műemlékek tulajdonosai, potenciális beruházói részéről gyakran hangzik panasz, hogy az ilyen módott védett épületek felújítása sok megkötéssel jár, nehézkes, és ezért is költségesebb. Ebben részben van igazság, hiszen sok országban a műemléki védelem inkább értéknövelő tényező egy ingatlan esetében, ráadásul hazánk a történelmi viharok miatt az európai átlagnál szegényebb történeti épületekben – olvasható az Architextúra blogon.
Ugyanakkor, főleg az elnéptelenedő falusi térségekben található népi műemlék épületek esetén az állami beavatkozás, támogatás igenis szükséges. Egy ilyen támogatási rendszer többcélú: maguk a felújítások is munkát teremtenek a sokszor gazdaságilag hátrányos helyzetű településeken, továbbá mintát is közvetítenek, és azt is bemutatják, hogy a régi népi épületek a 21. században is lehetnek korszerűek, kényelmesek, sőt az újépítésű házaknál szebbek is. A meglévő épületállomány fenntartása ráadásul egybevág a fenntarthatósági, környezetvédelmi trendekkel is. 2018-ban indította el a Kormány a Teleki László Alapítvány szervezésében a Népi Építészeti Programot évi 1,5 milliárd forintból egy „pilot-év” után. A támogatás fő feltétele, hogy az épület megfelelő előkészítés, kutatás után újuljon meg. 2021-ben, majd 2023-ban is bemutattunk a program keretében megújult épületek közül egy-egy ízelítőt, de most következzenek a tavalyi év legszebbjei – szerencsére a bőség zavara miatt két részben!
Sváb örökség Kalaznón
A kalaznói ház tornáca a felújítás előtt. Kép forrásaKalaznó története hasonló sok magyar sváb településhez: a török után betelepedő németek hamarosan felvirágoztatták a háborús 150 év alatt pusztává lett vidéket, majd a második világháborús kitelepítések után épített örökségük rohamosan és többnyire gazdátlanul pusztult. A sváb portákra nem csak a gazdagság, hanem a városias formák gyors átvétele is jellemző volt, egy-egy épület úgy néz ki, mintha egy pesti bérház polgári lakását házként a tolnai dombok közé repítették volna.
A ház a felújítás után. Kép forrásaA ház az évtizedes elhanyagoltság után, mintha csak kiböjtölte volna jobb sorsát, különleges gondossággal újult meg: falkutatással határozták meg az eredeti színeket, az elpusztult ablakokat a meglévők alapján rekonstruálták, hagyományos technológiával előállított mészfestéket használtak a vakoláshoz, és ami a leglátványosabb, hogy visszaállították a tornác végén épült, hagyományosan csak a koporsók kiemelésekor kinyitott úgynevezett lélekajtót. Ahogy a címlapképen is látható, ezt az évek során elfalazták, de most kibontották a helyét, és egy, azóta sajnos lebontott házból átmentve az ottani ajtót ide beépítették.
A ház pesti bérházakat idéző pompás lélekajtaja. Kép forrásaEgy tornácos ház Tiszakürtön
A tiszakürti porta vendégházként született újjá. Kép forrásaAz oromzaton látható felirat szerint 1858-ban épített porta igazi különlegessége a klasszicista kastélyokból, kúriákból átvett gyönyörű oszlopos tornác. Nem véletlen, hogy a felújítás után Tornácos Vendégház néven nyílt meg a Bolza-grófok által telepített arborétumáról híres Tisza-parti faluban. A munkák során a ház tetőtől talpig megújult, helyreállították a nagyrészt eredeti állapotú nyílászárókat, a tisztaszoba búboskemencéjét, a tetőt és nem utolsó sorban rendezték a kertet, sőt az oda nem illő kerítést is felváltotta az eredeti formát követő deszkakerítés, ami remélhetőleg a falu többi lakója számára is követendő példaként szolgál majd.
A tornácos ház az eredeti formát követő kerítéssel. Kép forrása
A vendégház utcára néző szobája. Kép forrásaVárdomb, présház
Várdomb (Tolna vm.), présház. Képek forrásaA kevesebb több – néha sokkal, sokkal több. Egy kis présház a Szekszárdi borvidéken, mellette diófa. Mégis, milyen arányos, milyen szép épület, homlokzatán szecessziós jellegű díszítések, beugró tornác, ami esős időben is véd, igényes, az egykor itt élt svábok ízlését mutató ajtó. A vályogház szinte az utolsó pillanatban menekült meg, a felújítás gondosságát mutatja, hogy a tetőt is bontott cserepekkel rakták újra, hogy minél inkább patinás képet mutasson az épület.
A bontott cserepekből újrarakott tető. Kép forrásaHolland parasztbarokk – Az Alföldön
Szakmár, paraszbarokk ház felújítás előtt. Kép forrásaA Kalocsa környéki falvakban, az érseki székváros hatására, egymást érik a szebbnél-szebb parasztbarokk házak. Ezek leglátványosabb jellemzői a mívesen formált, holland hatást (német és osztrák közvetítéssel) mutató oromzatok. A látványosan megújult ház is egy ilyen oromzatokban gazdag faluban, Szakmáron található, felirata szerint 1940-ben épült, ami azt mutatja, hogy itt még a barokk „hivatalos” lezárulta után majdnem 150 évvel, a második világháború idején is barokkos módon építkeztek – és milyen jól tették, tehetjük hozzá.
A szakmári ház a felújítás után. Kép forrásaA szakmári parasztbarokk ház homlokzatfelújítása csak a felszín, az épület teljesen megújult, kijavították a súlyos statikai meghibásodásokat, megoldották a vízelvezetést, felújították födémeket, a tetőszerkezetet, sikerült helyreállítani az összes történeti értékű nyílászárót, sőt az értékes melléképületeket is felújították – ami Kalocsa környékén mi más is lehetne, mint többek között egy hatalmas paprikaszárító.
Ház a Rókabokorban
Képek forrásaA Nyírség jellemző településformája a bokortanya, vagyis hogy a tanyák kisebb csoportokban, „bokrokban” helyezkednek el. Ezek egyike a Rókabokor, ahol ez az igen szép arányú, szinte mesebeli ház állt – a végpusztulás szélén. Tulajdonosa a program támogatásával felújította a telken álló, szintén komoly értéket képviselő gazdasági épületekkel együtt.
A ház utcai szobája a felújítás előtt. Kép forrásaEz a nyírségi ház is jól mutatja, hogy egy elkötelezett és kellően fantáziadús, és nem mellesleg jó ízléssel rendelkező tulajdonos még az utolsó órában is meg tud menteni egy-egy értékes épületet. Ráadásul egy ilyen ház igen kellemes és szép lakókörnyezet lehet, érdemes megfigyelni a kellemes kék színű ablakokat – ez a feltárás során előkerült eredeti árnyalat szerint lett újrafestve:
Az előző szoba a helyreállítás után a kellemes színű kék ablakokkal. Kép forrásaBalatonakali, gazdaház
A ház a felújítás előtt. Kép forrásaA balatonakali ház a felújítás előtt nem nyújtott éppen attraktív látványt, vizesedő falaival és dísztelen oromzatával. A ház az elmúlt évben teljes át-, pontosabban visszalakuláson esett át: a cserepfedést felváltotta az autentikus nádtető, rekonstruálták a 19. század elejére jellemző ablakokat, megoldották a vízelvezést és egyéb technikai problémákat. De a legfontosabb, hogy helyreállt az egykori, a Balaton-felvidékre jellemző homlokzatdíszítés: a falat durva vakolattal borítják, de a széleken és az nyílások körül elsimított felületű keretet képeznek, így egyszerű módon nagyon dekoratív homlokzatok építhetők. Ez állt most vissza az akali házon.
A visszaállított homlokzatdíszítés. Kép forrásaBalatonalmádi, temetőkereszt
Kép forrásaA programban nem csak épületek, hanem úgynevezett szakrális kisemlékek, tehát út menti szobrok, kápolnák, feszületek felújítását is támogatják. Sokszor az egykori adományozók leszármazottjai, illetve ugyanazok a községek pályáznak, akik több mint száz éve ezek felállítását állták. Idén a balatonalmádi temetőben 1907-ben állított, vörös homokkőből faragott feszületet is felújították.
Az utolsó hírmondó
Kép forrásaA büki tájház, Koczán Ferenc cipész egykori háza ma már Kőszeg vidékének utolsó megmaradt zsupfedeles, archaikus formákat őrző épülete. A felújítás legfontosabb eleme magának a régi tetőszerkezetnek a javítása, illetve cseréje volt, de helyenként a falakat is újratapasztották, és egyéb kisebb munkákat is elvégeztek.
Folytatjuk!