Aktuális

Bombariadó volt Székesfehérváron, Cser-Palkovics András is megszólalt

Masinák templomai: Korai magyar gépházak

| Szerző: Szende András
A gépek megjelenése nagy kihívás elé állította a 19. század építészeit - és ők ennek a legjobban meg is feleltek.

A gőzgépek megjelenése nem csak az ipart, hanem a építészetet is forradalmasította. Új építészeti műfaj született, a gépház, ahol a különféle célokat szolgáló berendezéseket kellett elhelyezni, sokszor kifejezetten reprezentatív környezetben. Ráadásul a gépek működtetéséhez kéményt is kellett építeni, ami tovább bonyolította a helyzetet. Mindezek ellenére fantasztikus, szinte templomszerű gépházak születtek, a legtöbb olyan jól sikerült, hogy sokan nem is sejtik eredeti, prózai rendeltetésüket.

Az első: Kismarton, Masinaház

Kismarton, Alsó-tó a Masinaházzal Johann Pölt festményén. Kép forrása

A kismartoni park angolkert-szerű átalakítását Esterházy II. Miklós kezdte meg. A munkákhoz a családtól megszokott nagyvonalúsággal és politikai érzékkel fogott, az Architextúra korábbi írásában bemutatott narancsházat Nelson-admirális tiszteletére építették fel, és látogatásakor adták át. Magát a parkot is hasonló léptékben építették át, a dombos terepre a természetet kissé erősen átalakítva három tavat helyeztek el, kettőt fent, egyet pedig lent. Ezért a lenti tóból fel kellett szivattyúzni a vizet, amihez az akkor újnak számító találmányt, a gőzgépet használták. Ez volt nem csak Magyarország, hanem az egész Habsburg-birodalom első ilyen berendezése. Adódott viszont a kérdés, hogy a hatalmas eszközt hova helyezzék. A problémát zseniálisan sikerült megoldani, Charles Moreau a család francia építésze egy antik templomot utánzó épületbe rejtette a gépet, aminek tornya egyúttal a gépház kéménye is volt. A tóra néző, különleges berendezést rejtő antik templom hamarosan az ország egyik látványossága lett, több festmény is készült a különleges látványról. A „gépház-templom ma is áll, igaz, háttere más kevésbé festői, a városi strand települt az épület mögé:

Kismarton, Magyarország első gőzgépháza. Kép forrása

A legszebb: a Várkert-kioszk

A „K. udvari vízvezeték” tervei Ybltől. Kép forrása

A Budai vár alatti, meglehetősen méltatlan terület rendezését 1872-ben határozták el. Rövidesen meg is bízták az ország vezető építészét, Ybl Miklóst, hogy a várkert dunai lezárásának méltó építészeti keretét tervezze meg. El is készült Budapest talán legkülönlegesebb építészeti együttese, a rafinált rámpa-és támfalrendszert keretező Várkert-bazár. A várkertek fejlesztésével együtt viszont az öntözést is meg kellett oldani. A vizet a Dunából nyerték egy szivattyúval, amit felnyomtak a Várhegyre, majd onnan történt az öntözés. A víznyeréshez és a felpumpáláshoz szükséges szivattyúkat gőzgépekkel működtették, így azokat el kellett helyezni (kéményestül) a város talán legkiemeltebb pontján. Így egy hatalmas gépházra is szükség volt, amit szintén Ybl alkotott meg úgy, hogy nemcsak tökéletes egységet alkot a Várkert-bazárral, hanem a város egyik legszebb épülete lett, éppen a különleges kémény zárja le a Duna-part ezen szakaszát.

A Várkertet lezáró, frissen elkészült épületek Balló Ede festményén. Kép forrása

Talán nem véletlen, hogy halála után Ybl szobrát is az épület előtt állították fel (amibe érdekes belegondolni: a szobra nem az Operaház vagy a Bazilika, hanem egy gépház előtt áll). Maga a gőzgép nem sokáig működött, 1905-ben már kávéház nyílt az épületben. Funkcióját sokáig nem találta, hosszú évekig kaszinóként üzemelt, jelenleg étterem működik az egykori kazánok helyén.

A loggia lenyűgöző, úgynevezetett sgrafitto-technikával készült mennyezete. Kép forrása

Az elpusztult: a Margitsziget gépháza

A gépházegyüttest már csak ritka archív fényképeken láthatjuk. Kép forrása

A Margitsziget fejlesztését az 1870-es években kezdte meg tulajdonosa, Habsburg József Károly főherceg. A tervek elkészítésére természetesen szintén Ybl Miklóst kérte fel, aki több változatot is készített, végül részben a gyógyvízkutak miatt egy kisebb léptékű, de így is rendkívül impozáns együttes valósult meg: felépült a hatalmas Margit-fürdő, a mai Nagyszálló, a ma is meglévő vízesés, és több kisebb épület, így a egy elegáns ivóvízcsarnok és az egész együttest ellátó mosó-és gépház egy hatalmas kéménnyel. Az ipari kiszolgáló funkciót és a külső megjelenést Ybl itt is szerencsésen összehangolta, de persze a rejtettebb elhelyezés miatt a gépház nem volt olyan elegáns, mint a Várkert-kioszk. Viszont a kémény itt is rendkívül jól sikerült, a karcsú és magas kürtő az olasz reneszánsz hatását mutatta. Az együttes nem volt túl szerencsés, a háborúban a Nagyszálló és a vízesés kivételével mindegyik tagja elpusztult, vagy súlyosan megsérült. Így a gépház sincs már meg, de ami még nagyobb veszteség, hogy a gépek által működtetett fürdő sem látható már, az ötvenes években elbontották a romokat, helyén ma Thermal Hotel áll.

A szigeti gépház berendezései által működtetett egykori Margit-fürdő. Kép forrása

A pécsi Zsolnay-gyár cifrakéményei

A cifrakémények egyike. Kép forrása

Talán mondani sem kell, hogy a porcelánkészítéshez kemencék tucatjai szükségesek, így nem meglepő, hogy a pécsi Zsolnay-gyárban valóságos kéményerdő látható ma is (ha jól számolom, kilenc kémény áll még). Miután egy különösen kreatív családról van szó, az sem furcsa, hogy ezeket a kürtőket a pécsiek „cifrakéményeknek” nevezik, hiszen megannyi el nem adott, pótlásként vagy próbaként készült kerámiaelem díszíti ezeket. Ráadásul több helyen maga a falazat is díszes kerámiatéglákból készült.

Cifra és kevésbé cifra kémények sokasága a Zsolnay-negyedben. Kép forrása

A kép előterében látható különös, minaretet formázó építmény viszont nem kémény, hanem szellőző. A gyár jégverméhez tartozott, és a többi elemhez hasonlóan egy gyártási próba-vagy pótdarab: az elkészült gyártmányok máig Bécsben, az egykori Zacherl-dohánygyáron láthatók. A dohányt, mint egzotikus termékhez akkoriban a kelet hangulatát társították, így a gyár is az iszlám építészet formáit mutatja – természetesen Zsolnay-kerámiából készítve. A homlokzaton látható tornyok csak díszek, a gyárkémény az épület mögött látható-természetesen az is aprólékosan kidolgozott, egy minaretet formáz.

Pécs, a Zsolnay-gyár jégvermét szolgáló szellőzőkürtő. Kép forrása

Bécs, a Zacherl-dohánygyár Zsolnay-homlokzata. Kép forrása

 

Kiemelt kép: Európa talán legszebb kéménye a Várkert Kioszk tetején. Kép forrása

Ajánljuk még