Az Smtv. módosítása

A legfontosabb változás, hogy amennyiben az internetes sajtótermék kiadója az általa szerkesztett internetes felületen vagy a más által üzemeltetett online platformon biztosítja a sajtótermék tartalmai tekintetében az olvasói hozzászólások lehetőségét, úgy köteles szabályzatot alkotni és hatékony megoldást alkalmazni a jogellenes vagy káros – így különösen a gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő – tartalmú hozzászólásokkal szembeni fellépés érdekében – írta Lomnici Zoltán az Alaptörvény blogon.

Az Mttv. módosítása

A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben kidolgozza az Smtv. változásaival összhangban az internetes sajtótermék kiadója által megalkotandó szabályzatra és hatékony megoldások követelményeire vonatkozó ajánlást.

A Btk. módosítása

A jogalkotó a módosításokkal a köznyugalom elleni bűncselekmények közé iktatja be az „Internetes agresszió” új törvényi tényállását, amelynek értelmében; aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Büntethetőséget kizáró ok, ha valaki a tényállásszerű cselekményt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából valósítja meg, feltéve, hogy a cselekmény nem alkalmas félelemkeltésre.

Az új tényállás kettős jogtárgyat véd, egyrészt a köznyugalmat, a közösség félelemmentes élethez való jogát, másrészt az érintett személyek emberi méltóságát, megjelenítve, hogy a gyűlölködő, más személy erőszakos halálát kívánó közlések nem tartoznak a véleménynyilvánítás során megengedhető közlési formák közé.

A jogalkotó célja

A modern digitális világ arctalanságából fakadó általános negatív tendenciává vált a gyűlöletkeltő – adott esetben akár még más személy vagy személyek meghatározott csoportjának halálát is kívánó – hozzászólások elterjedése. Éppen ezért a jogszabályi változások elfogadásával a jogalkotó célja – a közbeszéd állapotának formálásából eredő közös felelősségből levezethetően – a közösségi és online platformok, médiafelületek tekintetében a jogellenes és káros tartalmak elleni hatékony fellépés ösztönzése, és ezzel összefüggésben az emberi méltóság sérthetetlenségének, valamint a közösség megfélemlítéstől mentes kommunikációhoz való jognak a védelme volt.

A magyar szabályozás illeszkedik a nemzetközi gyakorlatba

Egyesült Királyság

Kommunikációs törvény (Communications Act 2003)

A törvény büntethetővé teszi a nyilvános elektronikus hírközlési hálózatokon keresztül küldött, súlyosan sértő, illetlen, obszcén vagy fenyegető tartalmakat. A 127 szakasz (1) bekezdés szerint bűnös az a személy, aki (a) nyilvános elektronikus hírközlő hálózaton keresztül súlyosan sértő, illetlen, obszcén vagy fenyegető jellegű üzenetet vagy más tartalmat küld.

Franciaország

1881. július 29-i törvény a sajtószabadságról

A 24. cikk alapján a törvény szintén bünteti a gyűlöletre, erőszakra vagy megkülönböztetésre való nyilvános (pl. egy közösségi oldalon elkövetett) fenyegetést.

Németország

Büntető Törvénykönyv (Strafgesetzbuch ~ StGB)

A 241. § [fenyegetés] – (1) bekezdés alapján aki a testi épség elleni, jogellenes bűncselekmény elkövetésével fenyeget, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Minősített eset, ha a bűncselekményt nyilvánosan, gyűlésen vagy tartalom terjesztésével követik el és a tartalom írásos formában, hang- vagy képhordozón, adattároló eszközön, képen vagy más megjelenési formában található, vagy amelyet tárolástól függetlenül is továbbítanak információsvagy kommunikációs technológia segítségével.

Törvény a közösségi oldalakon történő bűnüldözés javítására (Netzwerkdurchsetzungsgesetz – NetzDG)

A jogszabály az online platformokon megnyilvánuló erőszakos fenyegetésekkel, gyűlöletkeltéssel szemben lép fel, és erre kötelezi online platformokat is. A gyűlölet-bűncselekmények interneten való egyre nagyobb mértékű terjedése a nemet jogalkotó szerint egyre súlyosabbá vált és a véleménynyilvánítás szabadsága ott ér véget, ahol a büntetőjog kezdődik.

A német törvényalkotók szándéka alapján a büntethető gyűlöletbeszédnek és hazugságoknak ugyanolyan kevés helyük kellene, hogy legyen a közösségi médiában, mint a társadalom minden más területén.

Az internet alakítja a vitakultúrát és az általános társadalmi légkört.

Mindenkit, aki büntetendő tartalmakat terjeszt az interneten, felelősségre kell vonni, e tekintetben a platformok üzemeltetőit is felelősség terheli.