A párizsi Notre-Dame kilenc új harangjának bemutatása 2013-ban. Kép forrása

Kevés hangszer hordoz annyi többletjelentést, mint a harang. A hangszer elsősorban a hívők megszólítására szolgáló liturgikus tárgy, amit felszentelnek, sőt, nevet is adnak neki, de sokáig a legfontosabb és leghatásosabb kommunikációs eszköz is volt: tűzvészek, háborús támadások idején sok életet mentett meg a harangzúgás. Ráadásul a harang egyfajta civilizációs fokmérő is, hiszen elkészítése bonyolult, kifinomult öntési folyamatot igényel, amihez komoly technológiai felkészültség volt szükséges. Következzenek hazánk és Európa különleges harangjai!

Ausztia hangja: a bécsi Pummerin

A második világháború után újraöntött Pummerin-harangot egész Ausztriában körbehordozták. Itt épp Enns városánál hagyja el az amerikai megszállítási zónát. Kép forrása

Aki a szilvesztert épp Bécsben tölti, felfigyelhet a Stephansdom harangjának mélyen búgó, szinte az egész városban hallható hangjára. A harang többszörösen is jelképes, I. József császár parancsára öntötték az 1683-as bécsi ostrom után fellelt 180 török ágyúból. Az üzenet egyértelmű volt, a kereszténység győzelmét szimbolizálta a törökök, illetve az iszlám felett, nem véletlen, hogy a 22 és fél tonnás (!) öntvény bevontatása és felhelyezése hatalmas látványosság és népünnepély volt.

A Pummerin bevontatási ünnepsége 1711-ben. Kép forrása

A Pummerin, hivatalosan József-harang öntése már önmagában is hatalmas technikai teljesítménynek számított, hiszen korábban nem tudtak ekkora fémöntvényeket készíteni, mert a nagy harangok legtöbbször megrepedtek és így használhatatlanná váltak. A harang méreteit jellemzi, hogy kerülőt kellett tenni, mert csak egy olyan kapuja volt a városnak, amin befért, de a Stephansdom kapuját ki kellett bontani behelyezéshez. Megszólaltatásához 16 ember ereje kellett és negyed óra belengetésre volt szükség, mire először megkondult. A bécsiek szeretik a beceneveket, harangot hangjáról nevezték el Pummerinnek, ami búgót, zengőt jelent. Ráadásul a Steffl-be, vagyis a „Pistikének” nevezett harangtoronyba helyezték fel. A harang szépen kiszolgálta az évszázadokat, a második világháborút viszont nem élte túl: 1945. április 12-én, mikor a szovjet csapatok fosztogatása miatt a Stephansdom kiégett, a harangot tartó fa járom is megsérült, ezért a Pummerin lezuhant a toronyból és darabokra tört. Az eredeti harang anyagából, vagyis a török ágyúkból 1951-ben öntötték ki az új Pummerint, de csak a második öntés sikerült – ez is mutatja, hogy a harangöntés milyen bonyolult folyamat. A harangot visszahelyezése előtt körbeszállították Ausztria tartományain, majd az 1711-es népünnepélyhez hasonló módon tért vissza Bécsbe:

A Stephansdomba visszaérkező Pummerin. Kép forrása

Magyarország legnagyobb harangja: Szent István

A harang felhelyezése 1990. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Kallus György

A Szent István-bazilika harangjainak sorsa alapján az egész huszadik századi magyar történelem megérthető: az 1892-ben öntött Szentháromság nevű harangot 1916-ban leszerelték és ágyúöntés céljából beolvasztották (a harangok első világháborús „hadbavonulásáról” még lesz szó). Ennek pótlására csak 1930-ban került sor, ezt a háborúban elesett katonáknak dedikálták, és így a Hősök harangja nevet kapta. Ennek hangja olyan erős volt, hogy a visszaemlékezések szerint a Keleti pályaudvar környékén is hallani lehetett a harangozást. Ez az öntvény nem volt hosszú életű, 1944-ben a németek leszerelték és beolvasztották, öt másik bazilikai haranggal együtt. Pótlása évtizedekig szóba se kerülhetett, mígnem az 1980-as évek végén a Bild Post nevű német keresztény újság olvasói gyűjtést szervezett a harangok pótlására. Ez meg is történt, a passaui Perner-öntödében el is készült a hat harang, amiket a rendszerváltás egyik jelképes eseményeként 1990. augusztus 20-án helyeztek fel a toronyba. A hat harang ritkán szólal meg együtt, általában csak augusztus 20-án és szilveszter éjfélkor, tehát alig pár óra múlva ismét lehet hallani.

A „hadba vonult harangok”

Beolvasztásra váró harangok 1916 nyarán. Kép forrása

Mint ismert, az első világháború csak egy rövid villámháborúnak indult, aztán pillanatok alatt brutális és rendkívül elhúzódó öldökléssé vált. A nehéz helyzetbe került Monarchia egyszerűen kifogyott az ágyúöntéshez alkalmas fémekből, így már 1915 végén elkezdték összeírni az ország templomaiban lévő harangokat. 1916 nyarára a helyzet olyan súlyossá vált, hogy kevés kivétellel Magyarország összes (!) harangját le kellett szerelni és beolvasztani – hogy ágyút öntsenek anyagukból. Visszaemlékezések szerint ezt a lakosság valódi traumaként élte meg, a harangok leszerelését és az abból való ágyúöntést istentelen dolognak látták, sokan a mészárszékre küldött katonákkal is párhuzamot vontak. Az elnémult országban a vesztes háború után csak nagyon nehezen, több évtized alatt tudták úgy-ahogy pótolni a harangokat, sokan a saját ékszereiket ajánlották fel öntési anyagként.

Drezda harangjai

Az újjáépülő Frauenkirche a harangszentelés napján. Kép forrása

A barokk mestermű, a Frauenkiche pusztulása és újjáépítése egy egész város sorsának szimbóluma, nem csoda, hogy a munkák minden egyes mozzanatát drezdaiak tömege kísérte figyelemmel (a templom újjáépítéséről az Architextúra is beszámolt). Hosszú évek után 2003 pünkösdjén kerültek vissza a magasba a harangok, név szerint az Ó-és Újszövetségi alakokról elnevezett Hanna, Jeremiás, Józsué, Ézsaiás, Dávid, Fülöp és Mária. A nyolc harang először külön-külön, majd egyszerre szólt tíz percig, a hatalmas, 150 ezer fős tömegben sokan sírva fakadtak annak hallatán, hogy majdnem hatvan évvel később újra hallották a különleges hangzást. A nyolc harang ritkán szól egyszerre, a nagyobb ünnepek mellett minden év február 13-án éjjel, a bombatámadás áldozataira emlékezve negyed órán keresztül.

Harangjátékok

A kecskeméti városháza hazánk egyik kedvelt harangjátékát rejti. Kép forrása

A komorabb példák után következzen egy könnyedebb harang-téma: a harangjátékok. A harangok hangját méretük, anyaguk és vastagságuk adja, így ezeket sorba rendezve építhetők a harangjátékok, amin tulajdonképpen bármilyen zenemű lejátszható. Hazánk egyik legismertebb harangjátékát 1982-ben, Kodály Zoltán születésének századik évfordulóján állíttatta szülővárosa, Kecskemét. A Lechner Ödön tervezte városháza főhomlokzatára szerelték fel a 37 darab kisebb-nagyobb harangot, amik többféle népdalt és Kodály-művet játszanak. Az épület felújítása miatt több évig szünetelt a harangozás, de 2023. március elsején reggel hétkor ismét felcsendültek a „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját” dallamai. Az alkalomból egyébként jelentős tömeg is összegyűlt össze a téren.

Velence, a harangot ütő mórok. Kép forrása

A velencei Szent Márk téren áll a világ egyik legkülönlegesebb harangjátéka, egyben az egyik legrégibb máig működő gépe. A többszintes, épületbe foglalt remekművet 1496 és 1499 között építették. A különleges szerkezet több részből áll, az első szinten a 24 órás számlap mellett az állatövi jegyeket és a hónapokat is leolvashatjuk. Az afölötti szint közepén Mária látható a gyermek Jézussal, de itt is egy különleges, és immár ötszáz éve működő automatát figyelhetünk meg: minden év áldozócsütörtökön és vízkeresztkor kinyílik egy ajtó, azon előjön egy angyal, mögötte a háromkirályok alakja, elvonulnak Mária előtt, fejet hajtanak, majd elvonulnak a szemközti ajtó mögé. Efölött látható a különleges harang, amit két, kalapácsot tartó férfialak kondít meg minden órában.

Velence, az óratorony, fent a harangozók alakjával. Kép forrása

Olimpiai harang/Notre-Dame

Ekler Luca paralimpiai bajnok megkondítja a párizsi harangot. Kép forrása

Az olimpiai harang hagyománya (az olimpai lánggal való futással együtt) az 1936-os berlini játékok idején kezdődött. Természetesen idén is elhelyezték a külön erre a célra öntött harangot az olimpiai stadionban, amit a nyertes olimpikonok és paralimpikonok ünnepélyesen megkongathattak. A harangot a szimbolikában ügyesen mozgó francia szervezők az esemény után a Notre-Dame-nak ajándékozták, így kilenc társával együtt beemelték az idén decemberben újra megnyíló templomba.

A Notre-Dame beemelésre váró harangjai, középen az Olimpiai harang. Kép forrása