Az orosz emlékezetpolitikáról, annak támadó éléről, és Közép-Európát illető hiányosságairól, csúsztatásairól és ferdítéseiről már több ízben is megemlékeztem ezen a blogon. Két nappal ezelőtti hír, hogy az orosz hatóságok tűzvédelmi okokra hivatkozva bezáratták a moszkvai Gulag Múzeumot, és honlapjáról törölték az adatokat, információkat. Nos, ez még csak hagyján – elvégre is, az az orosz állam gondja-baja, hogy hogyan bánik a saját történelmével, és hogyan (nem) őrzi a rettenetes idők sok milliónyi áldozatának emlékét. Igaz, részben a mi bajunk is, hiszen magyarok is voltak szép számmal a Gulag lágereiben, de mégiscsak egy orosz intézményről van szó, orosz földön, egyszóval ez az orosz szuverenitás része.
Az viszont, hogy most már a mi munkánkat is minősítik, és nem is máshogy, mint történelemhamisításként, az már olyasmi, ami kifejezetten fenyegető – írja Máthé Áron történész a Huszárvágás blogon.
Többször és több helyen írtam és beszéltem róla, hogy az orosz állam rossz módszert választ a neosztálinista emlékezetpolitikai offenzívával, legalábbis ami Közép-Európát illeti. Sajnos úgy tűnik, hogy ezen a vonaton nem találják a féket egyelőre. A most megjelent hivatalos orosz brosúrában a rólunk leírtakat a Bizottság elnökhelyetteseként kifejezetten dicséretnek veszem. Igen, „szovjetellenesek” vagyunk, és igen, „pán-magyar” szellemben gondolkozunk. Nem tartjuk „felszabadításnak” 1945-öt, viszont 1956-ot a XX. század legkiemelkedőbb magyar eseményének hisszük. A saját halottainkat, és a saját hőseinket meggyászoljuk és tiszteljük. Viszont soha nem voltunk oroszellenesek, és a múltban több ízben is sikeresen együttműködtünk az orosz kollegákkal. Saját megítélésem szerint az európai kommunizmus legnagyobb áldozata maga az orosz nép volt.
Alább következzen az új intézmény leírása és a ránk vonatkozó részlet a brosúrából.
Az orosz elnök irányítása alatt működő, tavaly felállított Történelmi Emlékezet Nemzeti Központja (NCIP) első hírlevelében történelemhamisítással vádolja a kelet-közép-európai tudományos intézeteket. Az NCIP ellenpropagandát hirdetett, amelynek első lépéseként a „történelemhamisító gyárak” tevékenységét elemző brosúrát jelentetett meg – az orosz kiadványban a litván, lett, lengyel, szlovák, ukrán, cseh és észt intézmények között a magyar Nemzeti Emlékezet Bizottsága is szerepel.
Putyin elnök 2023. november 2-án hozott rendeletet egy új orosz emlékezetpolitikai központ felállításáról. Az intézmény az elnök közvetlen irányítása alatt működő, autonóm nonprofit szervezetként, „a hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékek, kultúra és történelmi emlékezet megőrzése és védelme, valamint társadalmilag jelentős projektek és kezdeményezések megvalósítása érdekében” hozták létre.
A 2024. november 25–26. között Szentpéterváron „Elévülés nélkül. A történelmi emlékezet kulcspontja” címmel tartott nemzetközi fórum margóján Maliseva közölte, hogy 2024. november 2-án az NCIP elindította a „Nem a [történelem]hamisításra!” elnevezésű akciót, amelynek elmondása alapján az a célja, hogy feltárja a Nyugat által terjesztett történelemhamisítási narratívák alapvető lényegét és eredetét, illetve az, hogy megelőző stratégiákat dolgozzanak ki ezen fenyegetések leküzdésére.
A szentpétervári fórumon Maliseva a TASZSZ tudósítójának adott interjúban bejelentette,1 hogy megjelent az NCIP-hírlevelek első különszáma, amely a kelet-európai és a posztszovjet térség országaiban működő „történelemhamisító gyárak”, az ún. nemzeti emlékezet intézményrendszer tevékenységét elemzi.
Az NCIP vezetője hangsúlyozta, narratívájukban többek között a szovjet időszak becsmérlése, a sztálini és hitleri rezsim egyenlővé tétele, a „nem szabad korszak” és a „második megszállás” mesterséges fogalmak bevezetése, valamint a modern Oroszországra való állandó utalások szerepelnek. „Értjük, hogy mindez azért van, hogy bűntudatot keltsenek és a Vörös Hadsereg felszabadító küldetésének kérdése lekerüljön a napirendről. Ha ezeknek a hamisításoknak a természete és célja világos, akkor minden egészen más megvilágításba kerül. […] Az [NCIP] projekt célja, hogy felfedje az igazságot, hogyan valósul meg a hamisítás, kik érdekeltek benne, milyen természetűek, hogyan finanszírozzák és mely témák élveznek leginkább elsőbbséget a történelemhamisításhoz. Ha tudjuk, felvértezve dolgozzuk ki a megelőző stratégiát.”
Nemzeti Emlékezet Bizottsága: Autonóm nonprofit szervezet, amelyet a magyar Országgyűlés külön törvény útján 2013-ban hozott létre.
A parlament hagyja jóvá a Bizottság vezetőjét és a költségvetését.
Finanszírozás és költségvetés: az állami költségvetésből, a Magyar Országgyűlés határozata alapján, ez a 2022. évben 133 100 USD (a költségvetésből).
Tevékenység: A munka kulcsfontosságú jellegzetességei – az általános szovjetellenes beállítottság mellett, a Bizottság tevékenysége a pánmagyar eszmék támogatását célozza meg kisebbség lakta településeken. Aktív együttműködés figyelhető meg a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetével (IPN), közös szemináriumokat és konferenciákat tartanak, dokumentumgyűjteményeket adnak ki, konkrétan az 1944-es varsói felkelés eseményei, valamint az 1980-as évek végén Kelet-Európában bekövetkezett „demokratikus átmenet” kapcsán.
- 2024. október 9–12. – Tudományos konferencia, amelyet Erdélyben a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem szervezett Kolozsváron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szakértőinek és munkatársainak részvételével, amit az 1944-ben a szovjet csapatok által elfogott német és magyar etnikum és a GULAG [táboraiba] szállított magyar és német nemzetiségűek sorsának szenteltek.
- 2024. október 16. – A Bizottság vezetősége „Háború a múlt ellen: harc a történelmünkért” elnevezésű tudományos konferencián vesz részt Brüsszelben. A konferenciát az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata [ENRS] szervezte, a Nyugat saját olvasata és a történelmi emlékezet értelmezése iránt vívott küzdelem szükségességének szentelték. [Valójában nem az ENRS rendezte, hanem a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli központja, nem a „Bizottság vezetősége” vett részt, hanem én, az elnökhelyettes egy személyben és nem a „Nyugat saját olvasata” szerepelt a napirenden, hanem a poszt-nyugati szélsőliberális-neomarxista kampány, amely a nyugati ember múltja ellen zajlik]
- 2024. október 25. – Megemlékezések a Kossuth Lajos Emlékműnél, amelyet az 1956-os Magyar Felkelés leverése áldozatainak szenteltek, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága vezetőségének részvételével (1956. október 25. A parlament melletti Kossuth téren a szovjet csapatok a tűzharc során mintegy 60 embert megöltek és néhány százan megsebesültek).
- 2024. november 4. – Az „1956-os forradalom és szabadságharc” kiállítás megnyitója a Nemzeti Gyász napján, november 4-én (a szovjet csapatok 1956. november 4-i bevonulásának emlékére Budapest központjába).
A kiemelt kép illusztráció. A merénylet áldozatául esett Andrej Karlov ankarai orosz nagykövet orosz zászlóval letakart koporsóját viszik ki egy díszegység katonái a külügyminisztérium moszkvai épületéből, 2016. december 22-én (Fotó: MTI/EPA pool/Szergej Ilnyickij)