A székesfehérvári Prohászka-templom terve. Az épület elkészült, a toronynak máig csak az indítása áll. Kép forrása

Hazánkban a két világháború között impozáns templomok sora épült, ötletesen és elegánsan vegyítve a hagyományos formákat a modernitással. Ez utóbbi főleg a szerkezetekben érhető tetten, aminek segítségével az építészek lenyűgöző méterű tereket alkothattak. Ez az időszak nem a gazdasági prosperitásról híres, így nem csoda, hogy a tornyok gyakran a „következő ütemre” maradtak. Ezek több esetben máig nem készültek el, vagy épp az elmúlt évtizedekben fejezték be az eredeti tervek emlékét őrző gyülekezetek, illetve egyházközségek. Pedig érdemes lenne a hiányzó tornyokat felépíteni, nem csak hitéleti, hanem építészeti-művészeti és városképi szempontok miatt is. De nézzük, honnan hiányoznak ezek a tornyok és hol épültek fel az elmúlt években, befejezve a már több mint hetven éves terveket! – írja Szende András az Architextúra blogon.

Székesfehérvár, Prohászka-templom

A templom mai, toronytalan állapotában is impozáns. Kép forrása

A koronázóváros sziluettjének meghatározó eleme a szocreál pályaudvar mellett álló, Magyarország legnagyobb kupolájával rendelkező Prohászka-templom (érdekes módon a két épület stílusában meglepően harmonizál). A római Pantheont idéző épület még ebben a látványos állapotában is csonka, ugyanis a tervezett 65 méter magas, szintén olasz hatást mutató harangtorony nem készült el.

Fábián Gáspár győztes pályaműve a meg nem valósult toronnyal. Kép forrása

Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök 1927-es halála után két évvel írták ki a róla elnevezett fehérvári emléktemplom tervpályázatát. Az első díjas Fábián Gáspár kevéssé ismert név a nagyközönség számára, de számos, a hagyományt a modernizmussal ötvöző látványos templom tervezője. Épületei országszerte sok helyen állnak (Pécs, Szentes, Budapest), de különösen szülővárosa, Székesfehérvár városképén hagyta rajta keze nyomát. Az építkezést 1929-ben kezdték meg, és viszonylag hamar, 1933-ban fel is szentelték a templomot, a harangtorony azonban a második ütemre maradt…

A templom metszete jól mutatja, milyen hatalmas a kupola, de ez is szinte eltörpülne a hatalmas torony mellett. Kép forrása

A templomhoz szimmetrikusan oldalszárnyak csatlakoztak, ahol különböző közösségi funkciók kaptak helyet. A háborúban a bal szárnyat le is bombázták, az ott kialakított előadóteremmel együtt, ez máig nem épült újjá. Bár kiégett, de helyreállították a 30 méter átmérőjű kupolát, ami hazánkban a legnagyobb (a Parlament kupolája 27 méter átmérőjű, viszont magasabban van).

A képen jobbra, a kupola mellett emelkedne a hatalmas torony. Kép forrása

A templom belseje is a római Pantheont idézi. Kép forrása

Mohács, Fogadalmi templom

A mohácsi csata 400. évfordulójára emelt templom. Kép forrása

A gyászos emlékű csata négyszázadik évfordulójára Mohács városa új városközpontot épített. Ennek részeként épült fel a különleges, art deco-jellegű városháza, a hazánkban egyedülálló első világháborús emlékmű és az új főteret lezáró fogadalmi templom, ami a csata hőseinek állít emléket. A tervpályázatot a városházát is tervező Árkay Aladár nyerte itáliai hatást keltő tervével (a korszakban az olasz művészet már csak politikai okokból is hatalmas hatást gyakorolt hazánkban). A templom az Árkay-család több tagjának bevonásával készült: Aladár 1932-es halála után fia, Árkay Bertalan fejezte be az épületet, hasonlóan a budapesti Városmajori templomhoz. Mindkét épület üvegablakait Bertalan felesége, Sztehlo Lili ablakai díszítik.

A templom építés közben, kép forrása

A templom szerkezetileg is különleges, ez volt az ország első betonhéjas épülete, ami főleg építésekor nyújtott szinte futurisztikus látványt: elsőként a kupola szerkezete épült fel, amire magát a héjat feszítették fel. Az egész sokáig úgy nézett ki, mint egy hatalmas szobor. Az építkezés sokáig elhúzódott, és költségokokból épp a tervezett harangtorony nem készült el:

A harangtorony Árkay Aladár győztes pályatervén. Kép forrása

A torony már első ránézésre is nagyon hasonlít Árkay másik művére, a már említett Városmajori templom tornyára. Ha egyszer valóban megépülne, minden bizonnyal az egész környék egyik látványosságává válna, és a méltó emléket állíthatna a lassan már ötszáz éve elesett mohácsi hősöknek is.

A Városmajori templom Buda látképét erősen meghatározó tornya. Kép forrása

Szombathely, református templom – befejezés 76 év után

A szombathelyi református templom a 2015-ben elkészült harangtoronnyal. Kép forrása

Szombathelyen a két háború között nagyszabású városrendezési munkák zajlottak. Ekkor alakult ki a város két patakját, a Perint- és Gyöngyös-patakokat kísérő parksávok rendszere. Előbbi partján épült fel a reformátusok temploma az akkor sokat foglalkoztatott helyi építész, Hochholzer Ernő tervei szerint. Az elegáns, vöröstéglás épület rengeteg szépen kidolgozott art deco részletet rejt, de az épület egésze inkább klasszikus jellegű. A tornyot eleve a második ütemben tervezték megépíteni, de miután az első istentiszteletet 1939. november 5-én tartották, sejthető, hogy a megvalósításra miért kellett 75 évet várni.

A frissen elkészült templom torony nélkül. Kép forrása

A szocializmus idején szóba se kerülhetett a hiányzó templom megépítése, de a szombathelyi reformátusok nem feledkeztek el az eredeti tervekről: 2005-ben alapítvány létesült, és a gyülekezet megkezdte a gyűjtést. További tíz évet kellett várni, míg elkészült a torony, ami pár részlettől eltekintve az eredeti terveket követi.

Az eredeti látványterv a toronnyal. Kép forrása

A Perint-patak partján álló templom az immár tíz éve álló toronnyal. Kép forrása

A templom tele van eredeti állapotú, art deco részlettel. Kép forrása

Bosnyák téri templom – befejezés 76 év után

A 2014-ben elkészült torony máig kissé világosabb, mint az épület többi köve. Kép forrása

A zuglói Bosnyák tér nem tartozik a főváros legszebb terei közé, ezért is volt nagy eredmény, hogy a sokáig hiányzó templomtorony befejezésével vizuálisan valamelyest javult a helyzet. Zugló a 20. század elejétől kezdett el fejlődni, a nagy népességnövekedéssel nehezen tartotta a versenyt az infrastruktúra. A kerület súlypontjában, a máig eléggé szabályozatlan Bosnyák téren 1923-ban szenteltek fel egy ideiglenes templomot, de azt hamar le kellett bontani, mert a később instabilnak bizonyuló bauxitbetonból építették. Az új templom pályázatára Rimanóczi Gyula, a pasaréti ferences templom tervezője két tervet is beadott. Mondhatni, biztonsági játékot játszott: merészebb terve dicséretet kapott, hagyományosabb (és valljuk be, kissé unalmas) terve első díjat nyert. Fennmaradt a merészebb tervváltozat is, ami ha megvalósul, Budapest egyik legkülönlegesebb épülete lenne:

Rimanóczy Gyula „merész” tervváltozata. Kép forrása

A hagyományosabb tervet elfogadták, 1942-ben el is kezdődött a templom építése, amit a háború után sürgősen be kellett fejezni, mert félő volt, hogy a háromhajós bazilikában a szomszédos piac szűkössége miatt vásárcsarnokot létesítenek. Végül 1946-ban felszentelték Budapest második legnagyobb befogadóképességű templomát (3000 hívő foglalhat helyet), ami évtizedekig csonka toronnyal állt:

A Bosnyák téri templom 2014 előtt, az ideiglenesen lefedett toronycsonkkal. Kép forrása

A torony végül a tervek elkészülte után 72 évvel valósult meg, 2014-ben, Rimanóczi eredeti tervei szerint, de attól némileg eltérve. Az óra számára például külön nyílás készült, eredetileg a számlap például a kőburkolatra lett volna rászerelve, de néhány egyéb apróbb eltérést is felfedezhetünk.

Rimanóczy első díjas pályaterve. Kép forrása

Kiemelt kép: az épülő szombathelyi református templom látványterve a toronnyal. (Forrás: Képcsarnok)