A Honvéd utcai Bedő-ház szecessziós kapualja. Kép forrása

A téma az utcán hever-vagyis a kaputelefonok mögött. Következzen egy újabb válogatás Budapest kifogyhatatlan épületcsodái közül!

Dísz téri kapualj. Kép forrása

A Dísz téren található Budapest egyik legkeskenyebb, mindössze három ablak szélességű háza. A földszinten a kapualj mellett éppen hogy elfért még egy helyiségsor meg a lépcsőház. A meglehetősen zegzugos épületben két udvar, illetve két kapualj is található, ami valóban egyedülálló hangulatot kölcsönöz.

A dísz téri ház udvarai és hátsó kapualja. Kép forrása

Hangulatos barokk kapualj Óbudán. Kép forrása

Elhanyagoltságában is elegáns kapualj a Király utcában. Kép forrása

Egy-egy bérház rangját a terekkel való gazdálkodás mutatta leginkább: a legelegánsabb helyeken a kapualj és a lépcsőház közé egy előcsarnokot is közbeiktattak. A Clark Ádám tér mellett, a Fő utcában álló hatalmas bérház még 1872-ben, a városegyesítés előtt épült a Budai Kereskedelmi és Iparbank beruházásában, nem kisebb építész, mint Steindl Imre tervei szerint. A kapualjból itt is egy előcsarnokba juthatunk, ahonnan tovább lehet haladni a lépcső felé. Ahogy az épület egésze, úgy ez a tér is eléggé megkopott, a bal oldali szobortalapzat is üresen árválkodik.

A Budai Kereskedelmi és Iparbank bérházának előcsarnoka. Kép forrása

A városegyesítés után tömegével épültek a bérházak, de a kapualj-lépcsőház térsort még a legfukarabb építtetők is igyekeztek gazdagon és elegánsan kialakítani, hiszen nagyrészt ez adta a ház rangját, így növelve a bérlakások díját is.

Neogótikus jellegű kapualj az Izabella utcában. Kép forrása

A legtöbb bérház a hagyományos elrendezést követte: széles, kocsival is járható, a gangos udvarra kivezető kapualj, oldalt nyíló lépcsőház. Néhány esetben eltértek ettől a sémától, az egyik József körúti házban az udvaron alakítottak ki egy elegáns csarnokot, ahonnan különböző irányba vezetnek fel a lépcsők és folyosók.

Különleges előcsarnok a József körúton. Kép forrása

A huszadik század elején, a város és így Budapest gazdagodásával már luxusbérházak sorát építették. Különösen a Lipótváros északi, Szent István körút felé eső végén találhatók ezek legszebbjei. A Falk Miksa utcai bérházakban többszintes előcsarnok váltotta fel a kapualjakat, a belátást lehetővé tevő, de mégis védő rácsos kapukkal.

Két szintet elfoglaló előcsarnok a Falk Miksa utcában. Kép forrása

A szecesszió nem csak új formavilágot hozott, hanem a társművészetek megjelenését is. Mozaikok, csempemozaikok, festett üveg felületek lepték el a kapualjakat, előcsarnokokat, lépcsőházakat. A Dózsa György út egyik kapualjában műremeknek is beillő Zsolnay csempeképpel nyűgözte le az építtető a vendégeket.

Négy évszakot ábrázoló szecessziós csempeképek a Dózsa György út egyik kapualjában. Képek forrása

Képek forrása

Más esetekben az üvegművészet segítségével emelték az épület rangját és így a kiadó lakások értékét.

Karinthy Frigyes úti szecessziós kapualj. Kép forrása

Az első világháború után véget ért a gangos bérházak kora. A szabályozások az úgynevezett keretes beépítést írták elő, ami azt jelentette, hogy a háztömbnek csak az utca felé eső sávját lehetett beépíteni, a tömb belseje szabadon maradt. Néhány esetben az egész tömb egy beruházás keretében épült be, így nagyvonalú bérházak jöttek létre, hatalmas belső kerttel és az oda vezető kapualjakkal. Ilyen a Főnix biztosító bérháza az újlipótvárosi Tátra utcában.

A Főnix-ház kertre, illetve szemközt továbbvezető kapualja. Kép forrása

Sok bérházban szinte komoly dramaturgiát követ a megérkezési útvonal. Az alábbi Pannónia utcai ház előcsarnokából egy lépcső vezet fel egy pihenőre, majd megtörve halad tovább, így újabb és újabb izgalmas látványok tárulnak fel:

Megérkezés a Pannónia utcai bérházba. A kép forrása

Tovább haladva a pihenőből visszatekinthetünk a kapura. Kép forrása

Az emeletre felmenve letekinthetünk az előcsarnokra. Kép forrása

A két világháború közötti időszakban többféle irányzat és stílus élt együtt, sokszor egyazon épületen. Előfordul, hogy egy modernista, „bauhaus” épület art deco jellegű, vagy épp neobarokk előcsarnokot rejt.

Radnóti Miklós utcai kapualj különleges art deco díszítéssel. Kép forrása

Hasonlóan érdekes stíluskeverdés figyelhető meg a Madách tér jellegzetes vöröstéglás épületeiben is. Az olaszos hatású, art deco elemekkel díszített homlokzatok mögött a frissen visszatért felvidéki városokat köszöntő csempemozaik fogja a látogatót – egy teljesen modern térben.

A visszatért felvidéki városokat köszöntő csempemozaik a Madách téren. Kép forrása

A Petőfi téri barokk ortodox templom két oldalát közrefogó együttes részeként 1937-ben épült fel a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bérháza. Az előző válogatás talán legpazarabb példája is egy hasonló szénbányatársaságnak épült a Kossuth téren, úgy látszik, hogy ezek a vállalatok a legmódosabb bérlőket célozták meg. A Wellisch Andor által tervezett modernista épület kapualja egy, az udvar lefedésével kialakított előcsarnokba vezet, onnan lehet elérni a lépcsőházakat.

A kapualj kőburkolata. Kép forrása

A Petőfi téri „szénbánya bérház”  udvar alatti csarnoka. Kép forrása

A két világháború közötti időszakra jellemző a rendkívül elegáns és szinte pazarló térhasználat. Hatalmas, szinte lakásnyi előcsarnokok, közlekedőterek kísérik az érkezőt. Gyakori a mesterien áttört födém, a természetes erezetével mintát kiadó kőburkolat, a geometrikus padlólap vagy éppen linóleumburkolat. Az előző válogatásban már szereplő, Astorián álló MTA-székház szomszédja a Georgia biztosító bérháza, ami jellegzetes „lyukas” lépcsőházáról ismert.

A Georgia-bérház előcsarnoka. Kép forrása

Hasonló, pazarlóan tágas bérházak még az 1940-es években is tömegével épültek Budapesten, sőt a többi nagyvárosban, például Győrben és Pécsett is.

Kétszintes előcsarnok a Katona József utcában. Kép forrása

Bimbó úti modernista bérház előcsarnoka 1940-ből, Kovács Margit kerámiamozaikjával. Kép forrása

Az előcsarnok a kerámiamozaikkal. Kép forrása