Posztsorozatunk előző részéiben Európa, illetve hazánk legszebb mozaikjait mutattuk be. Szerencsére Magyarországon és főleg Budapesten annyi ilyen alkotás van, hogy minden válogatás önkényes és ráadást követel. Következzen hát egy újabb összeállítás a legszebb „pixelképekből”!

Hódolat Hungáriának (Budapest, Szervita tér)

A belvárosi Szervita téren álló Török-bankház (aminek különleges, mára elpusztult tetődíszéről az Architextúra blogon már írtunk) oromzatán található a talán leglátványosabb mozaik Magyarországon. Az eredeti koncepció szerint a bankházat a nép közé pénzt dobáló angyalokat ábrázoló jelenet díszítette volna, de a végleges változat jóval emelkedettebb lett: a magyar nép és történelmünk nagy alakjai hódolnak Hungária istenasszonynak. A jelenetet megálmodó Róth Miksa különleges jelenetet alkotott: az istennő népi motívumokkal díszített ruhában ül trónusán, két oldalán egy-egy angyal a magyar címert alkotó Árpád-sávos, illetve hármashalmos pajzsot tart. Hungáriához asszonyok, anyák, pásztorok járulnak hódolattal, de feltűnik Kossuth, Széchenyi, Rákóczi és megannyi kuruc vitéz alakja is.

Hungária istennő alakja a két angyallal

Őrangyal gyógyszertár

A cégérként is szolgáló mozaik

A gyönyörű mozaik Budapest egyik legforgalmasabb pontján látható – mégis sokan elrohannak előtte. A kiemelt lipótvárosi utcasarkon 1805-ben nyílt patika Magyar Király néven. Arról viszonylag szűkszavúak a források, hogy a gyógyszertár mikor váltott nevet, mindenesetre, mikor az eredeti épület helyén a századfordulón elkészülő új bérpalota földszintjére költöztek, a sarokra a cégérként is működő hatalmas mozaik került. A mű a névadó őrangyalt árbrázolja, ahogy a beteg lányt és édesanyját oltalmazza. Hogy hol is látható ez a hatalmas, mégis ismeretlen mozaik? Ennek kiderítését az olvasóra bízzuk, nem nehéz rátalálni, ha valaki az Erzsébet téren jár, akár személyesen, akár a streetview segítségével.

Négy évszak a Károly körúton

A különleges épület a négy évszak mozaikjaival

A Károly körúton álló, különleges, a velencei gótikát a mór művészettel vegyítő épület az olasz származású Szevera család számára épült. Az itáliai mesterek a szalámi magyarországi meghonosítóinak számítanak. A finom falatokból származó bevételt bérházakba fektették, így létesült ez a földszinti és felemeleti üzletek felett még három további szintet tartalmazó pompás épület. A legfelső, negyedik emeleten szimmetrikusan helyezkedik el a négy évszak mozaikképe, jellegzetes frizurájú és viseletű nőalakokkal. A mozaikok valószínűleg Róth Miksa műhelyéből származnak.

„Sörreklám” a Népszínház utcában

Az egykori Polgári Serfőzde bérháza, oromzatán a legnagyobb magyar kültéri mozaikkal

A Népszínház utca, rossz híre ellenére Budapest egyik legérdekesebb és legértékesebb utcája – építészetileg. Ezt a különlegességet fokozza, hogy az utca ferdén metszi a csatlakozó mellékutcákat, így számos egyedi megoldást rejtő sarokhelyzet alakult ki. Egy ilyen lecsapott sarokra épült a Polgári Serfőzde szecessziós bérháza Vidor Emil tervei szerint, 1906-ban. Oromzatán tulajdonképpen az építtető cég indirekt reklámja látható, vagyis a sörfőzés és sörivás örömeit bemutató hatalmas Róth Miksa-mozaik, ami hazánk legnagyobbjának számít. A fantasztikus alkotást öt év alatt, 2014 és 2019 között restaurálta egy hölgyekből álló szakértő csapat.

A mozaikfríz részlete: az árpa aratása és előkészítése

Geometrikus díszek a Honvéd utcában

Az Alkotmány utca és Honvéd utca sarkán álló hatalmas ház szintén Vidor Emil tervei szerint épült, de sok szempontból más formavilágot képvisel: burjánzó indák és élethű mozaikok helyett itt visszafogott homlokzat és az azt csak helyenként élénkítő, kiemelő geometrikus díszítések láthatók. Az épület oromzatán az utcára utaló középkori lovag alakja látható, az első emeleti zárterkély különösen élénk színű kerámialapos mozaikdíszítést kapott.

A középkori lovag alakja az utca névadóira utal

Kozma utcai zsidó temető

A Gries-sírbolt mozaikja

A Kozma utcai zsidó temető hazánk egyedülállóan gazdag műemlék együttese. Az 1893-ban megnyitott sírkertben többtízezer műremeknek is beillő síremlék, és mintegy 40 nagy méretű mauzóleum található. A vallási előírások miatt (szoborállítás tilalma) csak síkban tartott ábrázolásokat lehetett alkalmazni, aminek eszköze az időjárás miatt is nagyrészt a mozaik volt. Így szinte végtelen mennyiségű mozaikfelület található a temetőben, sírköveken, vagy a mauzóleumok különböző felületein. A temetőben a zsidó építészek számos alkotása is megtalálható, Lajta Béla valamint Hajós Alfréd megannyi műve.

A Schmidl-sírbolt belseje

Szent István, a művészetek pártfogója

Az 1938-as Szent István-évre elkészült mozaik (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A Műcsarnok 1896-ban átadott épületének timpanonja, vagyis háromszögű oromzata évtizedekig üresen állt. A hiányt az államalapító király halálának ezredik évfordulóján, az 1938-as Szent István-év keretében pótolták, ekkor készült el Haranghy Jenő, a korszak ünnepelt képzőművészének alkotása, ami Szent Istvánt, mint a művészetek pártfogóját mutatja be. Az aranyhátterű és élénk színekkel kidolgozott jeleneten a trónon ülő uralkodóhoz különböző művészek járulnak Árpád-korra jellemző alkotásaikkal: látható itt olasz építész, aki a pécsi székesegyházra hasonlító épület makettjét prezentálja, szobrász, aki a Szent László-hermára hasonlító munkán dolgozik, a hímzőasszonyok a koronázási palástot mutatják be, a freskófestő pedig az esztergomi palotakápolnában azidőtájt feltárt oroszlános freskót festi.

Szondi György balladája

Szintén Haranghy Jenő mozaikja látható a mai Béke szálló földszintjén, a Teréz körút és műnek ihletet adó Szondi utca sarkán. A tipikus körúti bérházban 1913-ban nyitott meg a Britannia szálló, aminek korszerűségét mutatja, hogy 1937-ben itt épült először a fővárosban mélygarázs (az ekkor az udvarba beépített, nyáron nyitható tetejű kupolaterem alatt). A szálloda helyiségeit Haranghy Jenő, a már említett, a korban nagyon népszerű, de mára elfeledett képzőművész dekorálta – a népszerű alkotó barátai a szállót tréfásan „Haranghy-múzeumnak” nevezték. Az épület sarkára szintén 1937-ben Bory Jenő (a fehérvári Bory-vár építője) szobra került, ami Szondi Györgyöt ábrázolta az Arany-balladában megénekelt két apróddal. A műalkotás a második világháborúban elpusztult, ennek helyére került a Haranghy-féle mozaik, ami a ballada egyes jeleneteit ábrázolja.

A ballada egyik szereplője, a budai pasa

Szent György csempemozaik

A pesti belváros egyik csendes zugában, a nyüzsgő Váci utcától pár lépésre található a pesti szerbek hangulatos kerttel, illetve fallal övezett temploma. Maga az épület a magyar barokk egyik gyöngyszeme, a megannyi templomot, kastélyt és palotát tervező, Salzburgból hazánkba költöző Mayerhoffer András műve. Valószínűleg a templommal egyidejűleg készült a fal sarkán álló képfülke is, aminek az évszázadok alatt csupán a gyönyörűen faragott kerete maradt fenn. Ide készült el 1970-ben, ismeretlen, csupán Sz. Gy. monogrammal jelölt alkotó kerámia csempemozaikja, ami az ortodox egyházban népszerű sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja.

Győri Nemzeti Színház, Vasarely mozaikjai

A győri színház ügye évszázadokig húzódott, ideiglenes helyszínek, eredménytelen tervpályázatok kísérték az egyébként mindig élenjáró intézmény épületének történetét. Végül Győr szabad királyi várossá nyilvánításának 700. évfordulójához kapcsolódva (igaz, pár évet késve) készült el az állandó színház, ami egy megosztóan modern épület (a győriek fele szinte azonnal elbontaná, másik fele pedig a város egyik jelképének tartja). Kétségtelen viszont, hogy ez a korszak egyik legnagyobb szabású, és legszínvonalasabb kulturális létesítménye, amit az is mutat, hogy az épület két oldalát Victor Vasarely (vagyis Vásárhelyi Győző) kerámiamozaikjai díszítik, az egyik oldalon fekete alapon fehér geometrikus motívumok, a másik oldalon ennek inverze látható.