Az Architextúra blog sorozatának előző részében bemutatott Duna-partokhoz hasonlóan ma már magától értetődőnek, állandónak vesszük a budapesti szigetek körvonalát, sőt számát is. Pedig ezek még a partoknál is jobban változtak az idők során. Például mára már feledésbe merült, hogy a Margit-szigetnek is volt egy „kistestvére”, a Festő-sziget (más néven Kis-sziget), ami csak 1900-ban szűnt meg.
De nézzük, milyen egyéb szigetek jöttek létre és szűntek meg Újpesttől Budafokig!
Margit-sziget
Ezen az 1870-es évek végéből származó képen már látható a Margit-híd, még szigeti lejáró nélkül, valamint a Margit-sziget és a különálló Festő-sziget. Kép forrása
A budapestiek közkedelt és jól megszokott Margit-szigete csupán 1929-re nyerte el mai méretét. A nagy feltöltési munkák 1900-ban, a Margit-híd szigeti lejárójának elkészülte után indultak, és a folyómeder jelentős leszűkítésével (és egyúttal a természetes mélység növelésével) jártak. Ekkor szűnt meg a Festő-sziget különállása – érdemes belegondolni, hogy milyen hangulatos lenne egy ilyen különálló, csak csónakkal megközelíthető sziget. A térképeket nézve látható, hogy a mai sziget mintegy harmada esik az ekkor létrejött feltöltésre:
A Margit-sziget és a Kis-sziget a feltöltések kezdete (1884) előtt és után (1929). Kép forrása
A Margit-sziget és környéke 1920-ban. Kép forrása
A fenti képen feltűnik, hogy a sziget nyugati, Buda felé eső oldala szinte teljesen kopár, mintha letarolták volna a növényzetet. Azonban pont az ellenkezője történt, a friss feltöltés beültetése még nem történt meg, sőt, a képet jobban megnézve látható, hogy még zajlanak a földmunkák, a folyó felé eső töltés már elkészült, a mögöttes területek viszont még víz alatt állnak. Ez 13 évvel későbbi, 1933-ban készült fantasztikus légifotón még mindig feltűnő a sziget nyugati részének kopársága – a rengeteg egyéb érdekes részlet mellett:
1933-as légi felvétel Budapest északi részéről. Kép forrása
Óbudai-sziget, Népsziget
Óbuda és a mai Angyalföld az első katonai felmérésen és a mai műholdképen. Képek forrása
A Margit-szigettől északra is nagy változások történtek az évszázadok alatt. Az Óbudai-sziget (másnéven Hajógyári-sziget) még két szigetből állt, és a Népsziget sem csak nevében volt különálló egység, ahogy az az első katonai felmérésen látható (1782–1785). Mindkét helyen a hajógyártás hozott nagy változást: Óbudán már 1835-ben megalakult a hajógyár, aminek vezetősége hamarosan felöltéssel összekötötte a két szigetet, így az egykori meder az elkészült hajók vízreeresztését kiválóan szolgáló öböllé vált – és ez így van mind a mai napig, noha a gyártás már rég megszűnt. A pesti oldalon álló mai Népsziget elszigeteltségét is a hajógyártás igényei miatt szüntették meg, 1853-ban egy töltéssel kötötték össze a parttal, kialakítva a mai Újpesti-öblöt. Már ez az állapot látható a hosszú ideig készült második katonai felmérésen (1819–1869):
Óbuda és az időközben kialakuló Újpest a második katonai felmérésen. Kép forrása
Az ipari tevékenység megszűnésével a környék ismét átalakult: a híres K-hídon át nyaranta fesztiválózók érik el az Óbudai-sziget, a Népsziget és környéke pedig már évtizedek óta intenzív ingatlanfejlesztés színhelye: részben itt épült fel a Marina-part, aminek épp bővítése zajlik. Az Újpesti-öblöt ábrázoló régi képek mintha egy másik világban készültek volna:
Az Újpesti-öböl menti hajógyár 1967-ben. Kép forrása
Háros-sziget
A Háros-sziget műholdképe. Kép forrása
Budapest egyik utolsó, szinte érintetlen természeti területe a Háros-sziget a XXII. kerületben, közel az M0-s hídjához. Ez is csak nevében sziget már, 1911-ben, egy folyószabályozási munka során kapcsolták a parthoz a szomszédos Hunyadi-szigettel együtt, az egykori Duna-ág azóta öböl (a fenti képen látható is, hogy egész más a víz színe, mint a főágnak). Ennek ellenére a szigeten továbbra sincs védmű, árvíz idején a víz szabadon elönti a területet – ami a jelenlegi helyzetben kifejezetten jól jön, hiszen nincs beszűkítve a meder. A területen különlegesen védett növény-és állatvilág található: a 86 hektáros szigeten tipikus ártéri társulások, így fűzliget, és tölgy-kőris-szil erdő is található felidézve a szabályozások előtti vad és gazdag világot.
A Hárosi-sziget az öböllé vált egykori folyóág túlpartjáról. Kép forrása