Manapság a mentelmi jog dogmatikai kerete természetesen már nem terjeszkedik idáig, mindazonáltal ugyanazon az elgondoláson alapul, vagyis hogy a nép képviselőinek olyan fokú választási és cselekvési szabadságra van szükségük, amely lehetővé teszi számukra, hogy a polgárok érdekében cselekedjenek.
A büntetőeljárással szemben – kivételekkel – védelmet biztosító mentelmi jog nélkül ugyanis fennállhatna annak a veszélye, hogy az igazságszolgáltatás a parlamenti képviselők elleni politikai eszközzé válik.
Ettől függetlenül hangsúlyozni kell, hogy a mentelmi jog elsősorban
- magát a választott intézményt (jelen esetben az Európai Parlamentet), illetve annak integritását, másrészt
- a parlamenti képviselők mandátumának szabad gyakorlását védi.
Az EU jog alapján az Uniót a tagállamok területén megilletik a feladatai ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyvbenmegállapított feltételek szerint.
A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá.
Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament képviselői:
- a) saját államuk területén a parlamentjük képviselőire vonatkozó mentességet élvezik;
- b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.
A mentesség akkor is megilleti a képviselőket, amikor az Európai Parlament üléseinek helyszínére utaznak, illetve onnan visszatérnek. Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség
nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely képviselőjének mentességét felfüggessze.
Az Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak kizárólag az Unió érdekében lehet különféle kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket adni. Valamennyi uniós intézmény köteles visszavonni az egyes tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai részére biztosított mentességet olyan esetben, amikor az illető intézmény megítélése szerint a mentesség visszavonása nem ellentétes az Unió érdekével.
Az Európai Parlament eljárási szabályzata a mentességekről és kiváltásokról, illetve a mentelmi jog felfüggesztésér irányuló eljárásról szóló egyes rendelkezések így szólnak:
- cikk – Kiváltások és mentességek
➢ (1) A képviselők az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben meghatározott kiváltságokat és mentességeket élvezik.
➢ (2) A kiváltságokra és mentességekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa képviselői függetlenségét feladataik ellátása során. A parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka.
- cikk – A mentelmi jog felfüggesztése
➢ (1) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az ezen eljárási szabályzat 5. cikke (2) bekezdésében említett elvek alapján kell értékelni.
Kapcsolódó tartalom
A mentelmi jog felfüggesztéséről a fentiek alapján az Európai Parlament plenáris ülésen dönt, amelynek minden esetben szigorú érdekmérlegelést kell végrehajtania, figyelembe véve egyrészt a képviselő független tisztség gyakorlásának hasznát, másrészt a büntetőeljáráshoz fűződő közérdeket, illetve a Parlament integritását.
Áttekintve az Európai Bíróság vonatkozó gyakorlatát kijelenthetőek az alábbiak:
➢ A 7. jegyzőkönyvben (Európai Unió kiváltságokról és mentességekről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyve) elismert kiváltságok és mentességek funkcionális jellegűek, mivel céljuk az Unió működése és függetlensége akadályozásának elkerülése, ami különösen azt jelenti, hogy az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai számára biztosított kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket kizárólag az Unió érdekében kell biztosítani
➢ A mentességek célja különösen az uniós intézményeknek a megfelelő működésüket és a függetlenségüket érintő akadályoktól és ezek sérelmének a kockázatától való teljes és hatékony védelmének a biztosítása
➢ A 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) albekezdése rendelkezései értelmében a képviselők által a saját országuk területén élvezett mentelmi jog terjedelmét és tartalmát a különböző nemzeti jogszabályok határozzák meg.
➢ Márpedig a mentelmi jog nem minősülhet az európai parlamenti képviselőket megillető alapvető jognak, mivel azt kizárólag a Parlament érdekében biztosítják.
➢ A parlamenti mentelmi jog felfüggesztése önmagában semmilyen következménnyel nem jár a mandátumgyakorlására nézve. Célja kizárólag az, hogy lehetővé tegye a nemzeti hatóságok számára a nemzeti eljárás folytatását.
Így kizárólag azok a határozatok vezethetnek a mandátum gyakorlásának korlátozásához vagy akár elvesztéséhez, amelyeket adott esetben a nemzeti hatóságok ezen eljárás végén fogadnak el, és mint ilyenek a passzív választójog gyakorlásába való beavatkozásnak minősülhetnek.
Összességében tehát elmondható, hogy a mentelmi jog az EP-képviselőknek kizárólag a parlamenti tevékenységük gyakorlása során, vagy azzal összefüggésben megvalósított cselekmények kapcsán nyújt védelmet. Az állampolgárok őszinteséget és a törvények betartását várják el képviselőiktől, az Európai Parlament pedig ugyanezt követeli meg tagjaitól. Ebből kifolyólag a mentelmi jog nem védi és nem védheti meg a törvénnyel összeütközésbe kerülő EP-képviselőket a vádemeléstől. Nekik is büntetőjogi következményekkel kell számolniuk, ha megszegik a törvényt.
Azonban nyomatékosítandó, hogy e mentesség (kiváltság) se nem abszolút jellegű, se nem feltétel nélküli, tehát nem érvényesül(het) korlátlanul és tilos visszaélni vele. Elsősorban a parlamenti tevékenység gyakorlására – különösen a szavazásokon vagy a parlamenti testületekben tanúsított magatartásra – vonatkozik
E tekintetben kiválóan fogalmaz Giuseppe Garganikorábbi olasz európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament mentelmi ügyekben illetékes Jogi Bizottságának egykori elnöke, aki szerint: „A mentelmi jog nem büntetlenséget jelent, hanem a mandátumgyakorlásának a lehetőségét.”
A kiemelt kép illusztráció.