Egy kutatás szerint tízből hat ember szerint a gyermekbántalmazás egyszerűen része a családok életének, annak ellenére, hogy tízből kilenc ember egyébként elítéli ezt. Ráadásul a gyermekbántalmazást látva az emberek nem lépnek közbe, félrenéznek, mondván, nem avatkoznak be más család magánügyeibe. Ha valaki mégis elgondolkozik egy ilyen helyzet láttán, azt is sokszor visszatartja a cselekvéstől, hogy nincs információja arról, mit lehet lépni, milyen lehetőségek vannak? – olvasható a Ficsak blogon.

A fizikai és szexuális bántalmazás mellett az elhanyagolás, a verbális, érzelmi és lelki bántalmazás egyaránt elegendő ahhoz, hogy cselekedjünk, hiszen mindegyik életreszóló nyomot hagy a gyermekben, az „enyhébb” esetekben is sérül az egészséges lelki fejlődése. A fizikai erőszak jeleit talán könnyebb észrevenni; az elhanyagolás jele lehet az alultápláltság, nem évszaknak megfelelő öltözet, felügyelet nélkül hagyás; azonban a többi esetben már nem ilyen egyszerű a helyzet. Ha mások előtt megalázzák, becsmérlik a gyermeket, felmerülhet a gyanú, hogy otthon, a négy fal között vajon mi történhet?

Fontos tudni, hogy a gyerek akkor is családon belüli erőszak áldozata, ha őt nem éri közvetlen fizikai vagy verbális bántalmazás, az csak a szülők között zajlik! Ahol a szülő függőséggel küzd, vagy maga is kiszolgáltatott helyzetben van, ezek a hatások nyomot hagynak a gyermekben is. Súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek életét veszélyeztető (testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi károkat okozó) bántalmazása, elhanyagolása.

A gyermekvédelmi jelzőrendszer célja a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése egyszerre állami és önkormányzati feladat, ugyanakkor felelősséggel tartozik minden állampolgár is, hogy jelzést adjon vagy közbelépjen, ha szükséges!

A gyermekvédelmi jelzőrendszer szereplői

Hová, kikhez lehet tehát fordulni, ha azt tapasztaljuk, egy gyermek veszélyben van?

A teljesség igénye nélkül bejelentést lehet tenni, akár anonim módon is az alábbi helyeken:

• az egészségügyi ellátórendszer szereplőinél, úgy mint védőnői szolgálat, háziorvos, házi gyermekorvos
• személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatóknál: családsegítő szolgálat, családsegítő központ
• a közoktatási intézményeknél: nevelési-oktatási intézmény, nevelési tanácsadó
• a rendőrségnél (ha felmerül a testi bántalmazás gyanúja is, eljárás indul)
• az áldozatsegítő központoknál
• egyesületeknél, alapítványoknál, társadalmi szervezeteknél; egyházaknál
• egy pedagógus is felkérhető, hogy indítson bejelentést, amennyiben az eset oktatási intézményhez kötődik

A jelzőrendszer tagjainak feladata a gyermek veszélyeztetettségének figyelése és kezelése, feltárása. A gyermekjóléti szolgálatok számára kötelezettség a jelzések rögzítése, a veszélyeztetett gyermekek problémáinak feltárása és a megoldások keresése.

Néhány hétköznapi példával és lehetőséggel is szeretnék segíteni, hogy könnyebb legyen közbelépni a gyerekek érdekében

Amennyiben szemtanúi vagyunk egy gyermeket érő atrocitásnak, lehetőségeinkhez képest avatkozzunk be, és fejezzük ki azt, hogy az agresszió elfogadhatatlan! Ha figyelmen kívül hagyjuk a helyzetet, szemet hunyunk felette, akkor azt az üzenetet közvetítjük, hogy a környezet kvázi jóváhagyja, érvényesíti az erőszakos viselkedést.

Ha a szomszédságban, esetleg ismerősi körben merül fel a gyanú, hogy problémák lehetnek, próbáljunk meg négyszemközt beszélni valamelyik szülővel. Érdeklődjünk, hogy van-e szüksége támogatásra, közben legyünk figyelemmel a gyermek megjelenésére, cselekedeteire, szavaira, testbeszédére, hogy kiderítsük, hogyan is van valójában. Közvetítsük felé, hogy törődünk vele, akár szavak nélkül is.

Előfordulhat, hogy gyermekünk tud meg az osztálytársáról olyan információt, amiből kiderül, problémák vannak otthon a családban. Biztosítsuk arról, hogy helyesen tette, hogy elmondta, majd jelezzük az osztályfőnök felé, aki hivatalból továbbítja a megfelelő helyre a jelzést kivizsgálás céljából.

Az Áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős miniszteri megbízottként az egyik meghatározó szerepvállalásom a közvélemény tájékoztatása és az áldozatsegítő intézmények tevékenységének megismertetése minél szélesebb körben. Az áldozatsegítő központokat minden esetben fel lehet keresni, akkor is, ha nem vagyunk benne biztosak, hogy mit tegyünk.

Segítségkérési lehetőségek:

Amennyiben olyan élethelyzetben van, amikor segítségre van szüksége, keresse fel a fővárosi, vagy az ország 18 vidéki városában található Áldozatsegítő Központok egyikét: https://vansegitseg.im.gov.hu/aldozatsegito-kozpontok/

Gyermekvédő hívószám: 06 80 21 20 21 (ingyenesen hívható telefonszám, ha felmerül a gyermekbántalmazás, rossz bánásmód vagy erőszak gyanúja)