A mára már lebontott szombathelyi strandfürdő art deco plakátja az 1930-as évekből. Kép forrása

A strand és a strandolás igazi polgári jelenség, ami a 19. század végétől indult diadalútjára a világon, így Magyarországon is, de igazi fénykorát a két világháború közötti időszakban élte. Fontos különbség van a fürdőzés és strandolás között. Mondani sem kell, hogy előbbinek milyen évszázados kultúrája van hazánkban, a fürdőépítészetünk valóban egyedülálló. A strand azonban más, míg a fürdőzés évszázadok óta bevett szokás, addig a strand igazi modern jelenség, ami első fénykorát a két világháború között élte. Maga a strand szó is német-angol eredetű, fövenyes vízpartot jelent. A strandolás a fürdőzéssel ellentétben nem zárt épületben, hanem szabad téren, kötetlenebb formában történik, természetes tó- vagy folyóparton, esetleg strandmedence szélén. Ez a kötetlenség a strandolás társadalmi részére is kihat, míg a fürdőzés nagyon sokáig nemenként külön zajlott, strandolni férfiak és nők, családok közösen járnak, gyakran egész napot eltöltve az évtizedről évtizedre kevesebbet takaró fürdőruhákban. Bár a strandolás a 19. században divatba jött, akkoriban még szinte karikatúraszerű maskarákban, vagyis bő fürdőruhákban jártak a vízpartra (ami nyilván egyenes út egy jó kis megfázáshoz). Hasonlóképpen alakult át a strandépítészet is, a kissé nehézkes kezdetektől a két háború közötti art deco-bauhaus jellegű strandokon át napjaink egész napos szórakozást kínáló komplexumaiig.

Keszthely, Szigetfürdő, az utolsó épen maradt (rekonstruált) 19. századi balatoni fürdősziget. Kép forrása

A Balatonon már a reformkor végén megjelentek a fürdőházak, azonban ezek közül mára semmi nem maradt fennt. A 19. századi fürdőkultúrát csupán a keszthelyi szigetfürdő képviseli, az is rekonstruált formában. Keszthely városa 1890-ben vette át a part üzemeltetését, ekkor épült a mesterséges szigetre helyezett fürdő, ami 140 öltözőkabinból és lépcsőkből állt. A szigetre könnyed, a fürdőépítészet jellegzetességeit mutató, vagyis fából készült, fűrészelt díszítményű kapuépítmény vezetett. Az eredeti építmény a hatvanas évekre igen rossz állapotba került, és a korszellem sem kedvezett a 19. századi polgári „építész-csökevényeknek”, lebontották és helyére későmodern együttes került. Végül ezt is lebontották 2007-ben és ekkor készült a ma is látható rekonstrukció, ami egyedüliként idézi vissza a Monarchia balatoni fürdőszigeteit. Ugyanis ezekből több is volt, Füreden egy kifejezetten hatalmas építményből lehetett a tóba jutni:

A füredi úszóstrand. Kép forrása

A strandépítészet igazi virágkora a két világháború közötti időszakra esik. Ekkorra a társadalom is jelentősen megváltozott, az átlagemberek is rendszeresen sportoltak, napoztak és nem utolsó sorban már a maihoz hasonló fürdőruhákban élvezték a pancsolást és az úszást. Ekkor szinte mindegyik magyar városban épült strandfürdő, ami épp olyan népjóléti intézménynek számított, mint a szintén ekkor kiépülő rendelőintézetek, vagy szanatóriumok. Győr vezetése a város egyik legjobb helyét, a Rába és a Mosoni-Duna összefolyását választotta a strand helyszínéül. A tervezéshez egy több szempontból is szakértőnek számító személyt, Hajós Alfrédot kérték fel. Az 1931-ben megnyitott uszoda és strand a legkorszerűbbnek számított az országban.

Az 1931-ben megnyitott győri strandfürdő. Kép forrása

A létesítmény egy ötvenméteres úszómedencéből, egy lubickolóból állt, amit egy korábban épült dunai uszálystrand (a fenti képen jobbra) egészített ki. A strandhoz öltözőépület csatlakozott, teraszán étteremmel, ezen kívül a vendégek a városra csodást kilátást biztosító fövenyen napozhattak. Nem csoda, hogy fényképfelvételek egész sora maradt fenn a két háború közötti boldog nyarakról – köszönhetően a polgári házaknál mindennapossá váló fényképezőgépeknek:

Jókedvű fürdőzők a győri strandon a harmincas években, háttérben az öltöző – és étteremépület. Kép forrása

Hasonlóan korszerű és csodás elhelyezésének köszönhetően legendássá vált strandfürdő létesült Pécsett is. A Balokány szintén az 1930-as években nyílt meg a belváros szomszédságában található árnyas ligetben. A népfürdőnek nevezett komplexumban uszoda épült lelátóval, valamint több strandmedence várta a látogatókat, akik a fák árnyékában, vagy épp a napozóréten pihenhettek.

A pécsi Balokány-fürdő uszodája, háttérben a fák között az egyetem tornyával. Kép forrása

Az ekkor létesült fürdőépületek már a modernista elveknek megfelelően épültek, jellegükben sokat átvéve a hajóépítészetből: filigrán fémkorlátok, kerek ablakok, fémajtók. Az épületek valódi multifunkcionális kialakításúak voltak, a Balokány medencéjének leeresztésével boxmeccseket is rendeztek a strandon a két háború között:

Boxverseny a pécsi strandon, háttérben az öltöző-lelátóépülettel. Kép forrása

Forró nyarakon szinte az egész város a Balokányba „költözött” a fényképalbumban egy sor képet láthatunk az itt zajló életről:

Fürdőzők a Balokányban az 1930-as években. Kép forrása

A Balokány sajnos ma Pécs szégyene (vagyis egyike a sajnos igen sok szégyennek). A fürdő évtizedek óta bezárva pusztul, miközben a városban kevés a strandolási lehetőség. Lehetséges, hogy a mai igényeknek már korszerűtlen, de egy medencénél egy kellemes, fás környezetnél vajon kell több? A fürdőépület a csodálatos Zsolnay-kerámiából álló felirattal sajnos meg napról napra pusztul.

A fürdő bejárata az 1980-as években, még jó állapotban. A kerámiaelemeket a gyár ajándékozta a városnak  a fürdő megnyitásakor. Kép forrása

A korszakban több, korábban épült fürdőt is korszerűsítettek, „strandosítottak”. Ekkor épült ki a Széchenyi fürdő és a Gellért fürdő strandrészlege, vagyis a szabadtéri medencék a hozzá kapcsolódó kiegészítő épületekkel, éttermekkel, öltözőkkel. Az újdonságokat látványos art deco jellegű plakátokon népszerűsítették (ilyen látható a címlapképen is):

Az újonnan megnyílt Szt. Gellért hullámfürdőt népszerűsítő plakát. Kép forrása

Szintén ebben az időszakban épült a Budapest első strandfürdője. Fürdő persze már rengeteg működött a fővárosban (a fürdők fővárosában), viszont igazi, nyáron használható, lubickolós, napozós strandból még hiány volt. A Margit-szigeten először a tanácsköztársaság időszakában nyílt „proletárfürdő”, mikor az addig csak belépőjeggyel látogatható parkot megnyitották a nagyközönség előtt. A rendszer bukása után visszaállították a belépődíjat a szigetre, viszont a strand is megmaradt, ráadásul olyan népszerűvé vált, hogy folyamatosan bővíteni kellett. A toldozgatást-foltozgatást megunta a Közmunkatanács és 1937-ben vadonatúj, hatalmas komplexumot terveztetett Janáky Istvánnal és Szőke Károllyal. Ekkor készült a modernista stílusú, hófehér, korszerű, mégis lenyűgözően elegáns fürdő. A korszellemnek megfelelően a bejárat felett a Csodaszarvas-monda látható, ugyanis a híres legendának van „strandolós” vonatkozása is: a szarvast üldöző ősmagyar vitézek megérkeznek a Meotisz (Azovi-tenger) partjára, ahol meglátják Dul-király szépséges fürdőző lányait. Az alkotást a háború után levakolták, viszont a fürdő 2018-as felújítása során restaurálták:

A felújított Palatinus strand a helyreállított Csodaszarvas-legendával. Kép forrása

Hunor és Magor érkezése a tengerpartra, Pekáry István műve 1937-ben, 2017-ben rekonstruálva. Kép forrása

A fürdő, közismert becenevén a Pala óriási népszerűségre tett szert szinte a megnyitás pillanatától kezdve. Gyepes napozórétek, gyerekmedence, hullámmedence, ezen kívül különböző hőmérsékletű medencék várták a vendégeket, akik – ahogy a korabeli képeken már látható – szinte elözönlötték a „palát”. A nagy népszerűséget mutatja, hogy már akkor többnyelvű tájékoztató feliratokat helyeztek ki:

1939 nyara, fürdőző tömeg a Palatinuson. A háttérben angol és német nyelvű felirat. Kép forrása

Az együttes az elmúlt évtizedekben szinte teljesen elvesztette egykori elegáns hangulatát: a bejárati falképeket levakolták, az egész épületet barnára festették, mindenütt átépítések, toldások, bódék „nőttek”. A 2017-ben befejeződött felújítás egyben műemléki rekonstrukció is volt, az Archicon építésziroda tervei szerint visszaállt az eredeti fehér szín és a korszakra jellemző könnyed, hajókra jellemző úgynevezett streamline formavilág:

A Palatinus főépülete a felújítás után. Kép forrása

A mai fürdők valóságos „élményvárosok”: vízicsúszdák, úszó- és strandmedencék, szaunák és egyéb elemek egész sora várja a fürdőzőket, akik egy teljes napot eltölthetnek itt, igénybe véve a kiegészítő szolgáltatásokat is. Egy-egy ilyen fürdő valóban lenyűgöző építészeti látványosság. Erre legjobb példa talán a különleges és egyedi épületeiről ismert debreceni BORD stúdió nagyerdei Aquaticum strandfürője, ami 2020-ban készült el.

Debrecen, Aquaticum strandfürdő. Kép forrása

A hatalmas területen (ami egy harmincas években megnyilt strand átépítésével jött létre) szabadtéren és egy központi „fürdődobozban”, illetve annak tetején pihenhetünk, lubickolhatunk, vagy épp úszhatunk. A többszintes doboz valóban rendkívül látványos, amihez hozzájárulnak a koncepció fő elemét jelentő, hazánkban még úttörőnek számító zöldfalak is:

A „fürdődoboz” egyik része, a tetőn kialakított napozóteraszokkal és a medencét határoló-hűsítő zöldfallal. Háttérben az 1913-ban épült Nagyerdei víztorony. Kép forrása

A nagyerdei fürdő a medencék tereit határoló zöldfalakkal. Kép forrása

Napjainkban a strand és a füdőfunkció eléggé egybemosódott. Az üzemeltetőknek is jobban megéri ez a működés, hiszen nyári időszakban is van forgalom, mikor kisebb az igény a benti gyógyvizes medencékre, és ez fordítva is igaz, ráadásul célszerű a strandokat a meglévő fürdők mellé telepíteni. Erre a vegyes elrendezésre jó példa a Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, ami már nevében is hordozza összetettségét. A Ráckevei-Duna mellett fekvő terület már a 19. század végén a környékbeliek kedvelt strandja volt, ráadásul a harmincas években gyógyvizet is találtak a területen. A fokozatosan kiépült együttest 2005-ben zárták be, és hosszas kényszerszünet után 2019-ben nyitották meg újra a Palatinus felújítását is tervező Archicon építésziroda tervei szerint felújítva, átépítve. A strandfürdő, vagyis strand és fürdő fővárosszerte népszerű hely lett, ami a szép természeti közelségnek és természetesen a magas építészeti minőségnek is köszönhető.

A pesterzsébeti gyógy-és strandfürdő belső tere. Kép forrása